MTI
Erősebb adatvédelmet szeretnének a franciák
Etikai kódexszel biztosítaná 2010-től Franciaország az internetezőknek a világhálóra feltett személyes adatok végleges eltüntetésének jogát.
Az informatikai és szabadságjogok országos bizottságának (CNIL) jelentése szerint a franciák 71 százaléka, a 18 és 24 év közötti fiataloknak pedig 78 százaléka nem tartja kielégítőnek a személyes adatok védelmét a világhálón. Több álláskeresőnek okozott már ugyanis problémát az, hogy egy kiválasztott cég személyzeti vezetője azért utasította el őket, mert egy közösségi oldalon vagy más honlapon negatív információra és nem éppen előnyös fotóra bukkant a jelentkezőkről.
Az internetezők nem feltétlenül ugyanazon az oldalon tüntetik a címüket, a telefonszámukat vagy más személyes adataikat, de azokat könnyű a világhálón összegyűjteni, s ebből adódhatnak a problémák. Minden valaha megadott adatról ugyanis nyom marad az interneten, amelyeket a keresőprogramok rögzítenek és tárolnak, és azokat csak bonyolult eljárással lehet véglegesen kitörölni.
Az internetezők személyes adatainak védelmére azért dolgozott ki törvényjavaslatot két francia szenátor, mert aggasztónak találják, hogy elsősorban a közösségi oldalakra feltett személyes jellegű információk, fényképek, videók bárki számára könnyen hozzáférhetők és felhasználhatók. A tervezet szabályozná a személyes adatok megőrzésének feltételeit, és biztosítaná a netezőknek a világhálóra felkerült információk végleges eltüntetését, beleértve az internetet használó számítógépek IP-címének nyomát is.
A "digitális felejtés jogáról" Párizsban rendezett konferencián a digitális gazdaság fejlesztésével megbízott francia államtitkár viszont inkább egy olyan etikai kódex megalkotását javasolta a résztvevő internetszolgáltatóknak, a területet kutató szakértőknek és politikusoknak, amelyhez saját érdekükben önként csatlakozhatnának a szolgáltatók. Nathalie Kosciusko-Morizet ugyanis úgy véli, hogy a személyes adatok meghatározása országonként és kultúránként változik, ezért azok internetes védelmét nehéz lenne törvénybe foglalni. De a "digitális felejtéshez való jog" - annak érdekében, hogy véglegesen levehessük az internetre feltett adatainkat vagy eltüntethessük azoknak a világhálón hagyott nyomait - a francia kormánytag szerint mindenkit megillet.
A kódex azonkívül hogy biztosítaná az adatok eltüntetésének jogi és technikai feltételeit, a honlapokat "megbízhatósági fokuk" szerint a felhasználók számára világosan megkülönböztethető módon három nagy csoportba sorolná. Az elsőbe tartozókról a felhasználó tudná, hogy azokat névtelenül látogathatja. A második csoportba azok a honlapok tartoznának, amelyeken előre pontosan meghatározott adatokkal lehetne csak belépni. A harmadik fajta internetes oldalakon fel kellene tüntetni, hogy a netezőnek valós személyes adatait meg kell adnia. Az államtitkár azt szeretné, hogy minden honlap maga határozza meg, hogy melyik csoportba kíván tartozni, s ez egyértelműen fel legyen tüntetve a felhasználók számára.
Az informatikai és szabadságjogok országos bizottságának (CNIL) jelentése szerint a franciák 71 százaléka, a 18 és 24 év közötti fiataloknak pedig 78 százaléka nem tartja kielégítőnek a személyes adatok védelmét a világhálón. Több álláskeresőnek okozott már ugyanis problémát az, hogy egy kiválasztott cég személyzeti vezetője azért utasította el őket, mert egy közösségi oldalon vagy más honlapon negatív információra és nem éppen előnyös fotóra bukkant a jelentkezőkről.
Az internetezők nem feltétlenül ugyanazon az oldalon tüntetik a címüket, a telefonszámukat vagy más személyes adataikat, de azokat könnyű a világhálón összegyűjteni, s ebből adódhatnak a problémák. Minden valaha megadott adatról ugyanis nyom marad az interneten, amelyeket a keresőprogramok rögzítenek és tárolnak, és azokat csak bonyolult eljárással lehet véglegesen kitörölni.
Az internetezők személyes adatainak védelmére azért dolgozott ki törvényjavaslatot két francia szenátor, mert aggasztónak találják, hogy elsősorban a közösségi oldalakra feltett személyes jellegű információk, fényképek, videók bárki számára könnyen hozzáférhetők és felhasználhatók. A tervezet szabályozná a személyes adatok megőrzésének feltételeit, és biztosítaná a netezőknek a világhálóra felkerült információk végleges eltüntetését, beleértve az internetet használó számítógépek IP-címének nyomát is.
A "digitális felejtés jogáról" Párizsban rendezett konferencián a digitális gazdaság fejlesztésével megbízott francia államtitkár viszont inkább egy olyan etikai kódex megalkotását javasolta a résztvevő internetszolgáltatóknak, a területet kutató szakértőknek és politikusoknak, amelyhez saját érdekükben önként csatlakozhatnának a szolgáltatók. Nathalie Kosciusko-Morizet ugyanis úgy véli, hogy a személyes adatok meghatározása országonként és kultúránként változik, ezért azok internetes védelmét nehéz lenne törvénybe foglalni. De a "digitális felejtéshez való jog" - annak érdekében, hogy véglegesen levehessük az internetre feltett adatainkat vagy eltüntethessük azoknak a világhálón hagyott nyomait - a francia kormánytag szerint mindenkit megillet.
A kódex azonkívül hogy biztosítaná az adatok eltüntetésének jogi és technikai feltételeit, a honlapokat "megbízhatósági fokuk" szerint a felhasználók számára világosan megkülönböztethető módon három nagy csoportba sorolná. Az elsőbe tartozókról a felhasználó tudná, hogy azokat névtelenül látogathatja. A második csoportba azok a honlapok tartoznának, amelyeken előre pontosan meghatározott adatokkal lehetne csak belépni. A harmadik fajta internetes oldalakon fel kellene tüntetni, hogy a netezőnek valós személyes adatait meg kell adnia. Az államtitkár azt szeretné, hogy minden honlap maga határozza meg, hogy melyik csoportba kíván tartozni, s ez egyértelműen fel legyen tüntetve a felhasználók számára.