Berta Sándor
Torlódás az interneten
A világhálón általában egy-egy dugó csak néhány másodpercig tart és a ezeket a fennakadásokat a legtöbb felhasználó észre sem veszi.
Aki csak e-mailt küld, az gyakorlatilag semmit sem vesz észre egy online dugóból, de az élő videobeszélgetéseknél vagy a VoIP-hívásoknál azonban azonnal szembeötlik, ha elcsúszik a hang vagy kockásodik az addig tökéletes kép. Napjainkban egyre gyakrabban vannak dugók a világhálón. Az ok egyszerű: jelentős mértékben megnőtt az online továbbított adatmennyiség. Ugyan a szolgáltatók igyekeznek bővíteni és fejleszteni a meglévő infrastruktúrát, azonban ez csak az egyik lehetséges megoldás.
Informatikusok és gazdasági szakemberek olyan ezt kiküszöbölő rendszert vezetnének be, ami reményeik szerint hatékony és sikeres lehet. Jelenleg minden adatcsomag azonos prioritással közlekedik az interneten. Az új elgondolás alapja, hogy bizonyos adatcsomagok a jövőben elsőbbséget élveznének, hiszen egy e-mail adott esetben fontosabb lehet egy letöltésnél.
Az elképzelést elsősorban az Egyesült Államokban támadják a webes cégek, élükön a Google-lel és az Amazonnal. Ők ugyanis attól félnek, hogy így könnyen több osztályos internet és diszkrimináció alakulhatna ki. A gyorsabb adattovábbítást megfizetni tudók előnyt élveznének a többiekkel szemben. A Google, az Amazon és több más cég álláspontja ezzel szemben az, hogy csak az internet nyitottsága segíthet megoldani ezeket a problémákat. Az ötletet viszont támogatják a távközlési cégek, közülük is elsősorban az AT&T, a Verizon, a Comcast és a Deutsche Telekom. "Ebben az esetben egyáltalán nem lenne szó cenzúráról, sokkal inkább az lenne a kérdés, hogy milyen minőséget lehet garantálni az adatátvitel közben" - jelentette ki a Deutsche Telekom egyik szóvivője. Az új megoldás melletti fő érv az, hogy nem minden online csomagnak kell időben és gyorsan megérkeznie.
Marc Barisch, a Stuttgarti Egyetem Kommunikációshálózati és Számítógéprendszer Intézetének munkatársa szerint a vita azért érdekes, mert számos vállalat már alkalmazza a módszert belső adattovábbításainál. Mirja Kühlewind, az intézmény munkatársa ugyanakkor úgy vélte, hogy ebben az esetben is marad két érdekes kérdés: ki dönti el, hogy kinek melyik adatcsomag a fontos, illetve hogy kinek a küldeményei élveznek elsőbbséget?
A kutatók által tárgyalt probléma megoldása egyre égetőbb, hiszen a Cisco felmérése szerint az internetes adatforgalom hatszorosára növekszik a 2012-ig tartó ötéves időszakban, miután egyre több felhasználó tölt fel videókat az internetre. Szintén a Cisco munkatársai állapították meg, hogy éjjel van az igazi csúcsforgalom az interneten. A csúcsidőszak általában minden nap este 9 órától hajnali 1 óráig tart világszerte, ekkor az adatforgalom 20 százalékkal nő meg az átlagos órákhoz képest és egy kapcsolat átlagos óránkénti adatforgalma is 18 megabájt a napközbeni 15 megabájt helyett.
Aki csak e-mailt küld, az gyakorlatilag semmit sem vesz észre egy online dugóból, de az élő videobeszélgetéseknél vagy a VoIP-hívásoknál azonban azonnal szembeötlik, ha elcsúszik a hang vagy kockásodik az addig tökéletes kép. Napjainkban egyre gyakrabban vannak dugók a világhálón. Az ok egyszerű: jelentős mértékben megnőtt az online továbbított adatmennyiség. Ugyan a szolgáltatók igyekeznek bővíteni és fejleszteni a meglévő infrastruktúrát, azonban ez csak az egyik lehetséges megoldás.
Informatikusok és gazdasági szakemberek olyan ezt kiküszöbölő rendszert vezetnének be, ami reményeik szerint hatékony és sikeres lehet. Jelenleg minden adatcsomag azonos prioritással közlekedik az interneten. Az új elgondolás alapja, hogy bizonyos adatcsomagok a jövőben elsőbbséget élveznének, hiszen egy e-mail adott esetben fontosabb lehet egy letöltésnél.
Az elképzelést elsősorban az Egyesült Államokban támadják a webes cégek, élükön a Google-lel és az Amazonnal. Ők ugyanis attól félnek, hogy így könnyen több osztályos internet és diszkrimináció alakulhatna ki. A gyorsabb adattovábbítást megfizetni tudók előnyt élveznének a többiekkel szemben. A Google, az Amazon és több más cég álláspontja ezzel szemben az, hogy csak az internet nyitottsága segíthet megoldani ezeket a problémákat. Az ötletet viszont támogatják a távközlési cégek, közülük is elsősorban az AT&T, a Verizon, a Comcast és a Deutsche Telekom. "Ebben az esetben egyáltalán nem lenne szó cenzúráról, sokkal inkább az lenne a kérdés, hogy milyen minőséget lehet garantálni az adatátvitel közben" - jelentette ki a Deutsche Telekom egyik szóvivője. Az új megoldás melletti fő érv az, hogy nem minden online csomagnak kell időben és gyorsan megérkeznie.
Marc Barisch, a Stuttgarti Egyetem Kommunikációshálózati és Számítógéprendszer Intézetének munkatársa szerint a vita azért érdekes, mert számos vállalat már alkalmazza a módszert belső adattovábbításainál. Mirja Kühlewind, az intézmény munkatársa ugyanakkor úgy vélte, hogy ebben az esetben is marad két érdekes kérdés: ki dönti el, hogy kinek melyik adatcsomag a fontos, illetve hogy kinek a küldeményei élveznek elsőbbséget?
A kutatók által tárgyalt probléma megoldása egyre égetőbb, hiszen a Cisco felmérése szerint az internetes adatforgalom hatszorosára növekszik a 2012-ig tartó ötéves időszakban, miután egyre több felhasználó tölt fel videókat az internetre. Szintén a Cisco munkatársai állapították meg, hogy éjjel van az igazi csúcsforgalom az interneten. A csúcsidőszak általában minden nap este 9 órától hajnali 1 óráig tart világszerte, ekkor az adatforgalom 20 százalékkal nő meg az átlagos órákhoz képest és egy kapcsolat átlagos óránkénti adatforgalma is 18 megabájt a napközbeni 15 megabájt helyett.
