SG.hu·
Hatályba lépett a HADOPI-törvény Franciaországban
Hivatalosan is hatályba lépett a más országok számára követendő példaként szolgáló HADOPI hivatalról szóló jogszabály.
A törvény célja "a kreatív online tartalmak és azok terjesztésének védelme." Az ellenzők szerint ugyanakkor a Loi Haute autorité pour la diffusion des oeuvres et la protection des droits sur internet (Loi HADOPI) nem más, mint egy "digitális guillotine". A törvény ellen vétők kétszer írásos figyelmeztetést kapnak és amennyiben ezután is folytatják a tevékenységüket, vagyis az illegális letöltéseket, akár egy év időtartamra megvonható tőlük az internet vagy korlátozható az internetelérésük. Ezzel párhuzamosan a bűnösök akár 300 000 euróig terjedő pénz-, valamint 3 évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak.
A francia kormány a jogszabály megalkotásával és keresztülvitelével eleget tett Nicolas Sarkozy elnök és a szórakoztatóipar követeléseinek. Az ellenzéki szocialisták és a civil szervezetek ugyan nem tudták megakadályozni a HADOPI-törvény hatályba lépését, azonban annyit sikerült elérniük, hogy a jogszabály - az eredeti tervezethez képest - számos ponton módosult. Így például minden ügyben gyorsított eljárásban egy bíróság dönt és nem egy független szervezet vagy a HADOPI hivatal.
Michel Thiolliere konzervatív szenátor, a HADOPI testület tagja a BBC-nek adott interjújában üdvözölte a HADOPI 2 nevű jogszabály hatályba lépését. A politikus úgy érvelt, hogy az internet egy fantasztikus dolog, de szüksége van szabályokra ahhoz, hogy a felhasználók a jövőben is megtekinthessenek videókat, zeneszámokat vagy számítógépes játékokat. Thiolliere szerint már az első figyelmeztető e-mail után a felhasználók kétharmada abba fogja hagyni az illegális tevékenységét. Ez a szám a második e-mail után 95 százalékra nő majd. A politikus szeirnt az embereknek jól kell elmagyarázni a törvényt és akkor megértik a célját.
A jogszabály és a hivatal létrehozását támogatók úgy gondolják, hogy ez a modell segíthet a kreatív gazdaság védelmében a világ más részein is. Ezáltal pedig az átlag felhasználóknak is világos lesz, hogy a világhálón sincs minden ingyen. A francia példát akarja követni Új-Zéland és Nagy-Britannia. Utóbbi országban becslések szerint az új rendszer 2011-es bevezetése potom 554 millió euróba kerülne. Ez az összeg magába foglalja a figyelmeztetések elküldésének, valamint az ellenőrző infrastruktúra kiépítésének költségét. A szórakoztatóipar ugyanakkor úgy számol, hogy már az első tíz évben 1,7 milliárd font plusz bevételre tehet majd szert.
A British Telecom egyik képviselője a tervezett kollektív büntetéseket az alapvető emberi jogok megsértésének nevezte, míg a tervek ellen tiltakozott többek között az eBay, a Facebook, a Google és a Yahoo.
A törvény célja "a kreatív online tartalmak és azok terjesztésének védelme." Az ellenzők szerint ugyanakkor a Loi Haute autorité pour la diffusion des oeuvres et la protection des droits sur internet (Loi HADOPI) nem más, mint egy "digitális guillotine". A törvény ellen vétők kétszer írásos figyelmeztetést kapnak és amennyiben ezután is folytatják a tevékenységüket, vagyis az illegális letöltéseket, akár egy év időtartamra megvonható tőlük az internet vagy korlátozható az internetelérésük. Ezzel párhuzamosan a bűnösök akár 300 000 euróig terjedő pénz-, valamint 3 évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak.
A francia kormány a jogszabály megalkotásával és keresztülvitelével eleget tett Nicolas Sarkozy elnök és a szórakoztatóipar követeléseinek. Az ellenzéki szocialisták és a civil szervezetek ugyan nem tudták megakadályozni a HADOPI-törvény hatályba lépését, azonban annyit sikerült elérniük, hogy a jogszabály - az eredeti tervezethez képest - számos ponton módosult. Így például minden ügyben gyorsított eljárásban egy bíróság dönt és nem egy független szervezet vagy a HADOPI hivatal.
Michel Thiolliere konzervatív szenátor, a HADOPI testület tagja a BBC-nek adott interjújában üdvözölte a HADOPI 2 nevű jogszabály hatályba lépését. A politikus úgy érvelt, hogy az internet egy fantasztikus dolog, de szüksége van szabályokra ahhoz, hogy a felhasználók a jövőben is megtekinthessenek videókat, zeneszámokat vagy számítógépes játékokat. Thiolliere szerint már az első figyelmeztető e-mail után a felhasználók kétharmada abba fogja hagyni az illegális tevékenységét. Ez a szám a második e-mail után 95 százalékra nő majd. A politikus szeirnt az embereknek jól kell elmagyarázni a törvényt és akkor megértik a célját.
A jogszabály és a hivatal létrehozását támogatók úgy gondolják, hogy ez a modell segíthet a kreatív gazdaság védelmében a világ más részein is. Ezáltal pedig az átlag felhasználóknak is világos lesz, hogy a világhálón sincs minden ingyen. A francia példát akarja követni Új-Zéland és Nagy-Britannia. Utóbbi országban becslések szerint az új rendszer 2011-es bevezetése potom 554 millió euróba kerülne. Ez az összeg magába foglalja a figyelmeztetések elküldésének, valamint az ellenőrző infrastruktúra kiépítésének költségét. A szórakoztatóipar ugyanakkor úgy számol, hogy már az első tíz évben 1,7 milliárd font plusz bevételre tehet majd szert.
A British Telecom egyik képviselője a tervezett kollektív büntetéseket az alapvető emberi jogok megsértésének nevezte, míg a tervek ellen tiltakozott többek között az eBay, a Facebook, a Google és a Yahoo.