SG.hu·
Nem jár szerzői jogi védelem az MI által készített műalkotásoknak az Egyesült Államokban
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága ma úgy döntött, hogy nem veszi napirendre azt a kérdést, vajon az amerikai jog szerint szerzői jogi védelemben részesülhet-e a mesterséges intelligencia által létrehozott művészet. A testület ezzel elutasította egy missouri számítástechnikai kutató kérelmét, akinek MI rendszere által készített vizuális alkotására nem adtak ki szerzői jogi oltalmat.
Az ügy középpontjában Stephen Thaler áll, aki a Missouri állambeli St. Charles városában él. Thaler 2018-ban nyújtott be kérelmet szövetségi szerzői jogi bejegyzésre egy „A Recent Entrance to Paradise” című képre, amelyet állítása szerint az általa fejlesztett MI rendszer, a DABUS hozott létre. A kép vasúti síneket ábrázol, amelyek egy boltívbe vezetnek. A jelenetet zöld és lila növényzetre emlékeztető formák veszik körül.
Az amerikai Szerzői Jogi Hivatal 2022-ben elutasította a bejegyzési kérelmet arra hivatkozva, hogy a kreatív művek csak akkor jogosultak szerzői jogi védelemre, ha emberi szerzőjük van. Thaler fellebbezett a döntés ellen, de az alsóbb fokú bíróságok helybenhagyták a hivatal álláspontját. Egy washingtoni szövetségi bíró 2023-ban úgy fogalmazott, hogy az emberi szerzőség a szerzői jog „alapvető követelménye”. A Columbia Kerületi Fellebbviteli Bíróság 2025-ben megerősítette ezt az ítéletet.
Thaler ezt követően a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, kérve, hogy vizsgálja felül az ügyet. Beadványában ügyvédei azt írták, hogy az ügy kiemelkedő jelentőségű, tekintettel a generatív MI gyors térnyerésére. Érvelésük szerint ha a Legfelsőbb Bíróság most nem foglalkozik a kérdéssel, akkor még akkor is túl késő lehet a korrekció, ha egy későbbi ügyben megváltoztatná a Szerzői Jogi Hivatal gyakorlatát. Az Egyesült Államok kormánya, Donald Trump elnök adminisztrációja arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy ne vegye napirendre Thaler fellebbezését. Az álláspont szerint bár a szerzői jogi törvény nem határozza meg kifejezetten a szerző fogalmát, a jogszabály több rendelkezése egyértelművé teszi, hogy ez a kifejezés emberre, nem pedig gépre utal.
Az ügy jelentősége túlmutat egyetlen képen. Az amerikai Szerzői Jogi Hivatal korábban más művészek kérelmeit is elutasította, akik a Midjourney nevű MI rendszerrel készített képeikre kértek szerzői jogi védelmet. Ezek az alkotók azzal érveltek, hogy ők maguk jogosultak a szerzői jogra, mert a képeket MI segítséggel, de saját kreatív közreműködésükkel hozták létre. Ez fontos különbség Thaler ügyéhez képest, mivel ő azt állította, hogy a DABUS teljesen önállóan alkotta meg az „A Recent Entrance to Paradise” című művet, emberi beavatkozás nélkül.
A jelenlegi amerikai joggyakorlat tehát egyértelműen az emberi szerzőséghez köti a szerzői jogi védelem lehetőségét. A Legfelsőbb Bíróság döntése, hogy nem tárgyalja az ügyet, nem jelent új jogértelmezést, de megerősíti az alsóbb fokú bíróságok és a Szerzői Jogi Hivatal álláspontját. A döntés következtében Thaler számára lezárult az a jogi út, amelyen keresztül elérhette volna, hogy a teljesen autonóm módon működő MI rendszerek által létrehozott művek is szerzői jogi oltalmat kapjanak.
Thaler korábban egy másik ügyben azt szerette volna elérni, hogy MI által létrehozott találmányok szabadalmi oltalomban részesülhessenek az Egyesült Államokban. Az ügy tárgya egy italos tartó és egy fényjelző prototípusa volt. Az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala hasonló indokkal utasította el a beadványt, mint a szerzői jogi esetben, arra hivatkozva, hogy a feltaláló fogalma emberi személyt feltételez. A Legfelsőbb Bíróság akkor sem volt hajlandó meghallgatni az érvelését.
Az ügy középpontjában Stephen Thaler áll, aki a Missouri állambeli St. Charles városában él. Thaler 2018-ban nyújtott be kérelmet szövetségi szerzői jogi bejegyzésre egy „A Recent Entrance to Paradise” című képre, amelyet állítása szerint az általa fejlesztett MI rendszer, a DABUS hozott létre. A kép vasúti síneket ábrázol, amelyek egy boltívbe vezetnek. A jelenetet zöld és lila növényzetre emlékeztető formák veszik körül.
Az amerikai Szerzői Jogi Hivatal 2022-ben elutasította a bejegyzési kérelmet arra hivatkozva, hogy a kreatív művek csak akkor jogosultak szerzői jogi védelemre, ha emberi szerzőjük van. Thaler fellebbezett a döntés ellen, de az alsóbb fokú bíróságok helybenhagyták a hivatal álláspontját. Egy washingtoni szövetségi bíró 2023-ban úgy fogalmazott, hogy az emberi szerzőség a szerzői jog „alapvető követelménye”. A Columbia Kerületi Fellebbviteli Bíróság 2025-ben megerősítette ezt az ítéletet.
Thaler ezt követően a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, kérve, hogy vizsgálja felül az ügyet. Beadványában ügyvédei azt írták, hogy az ügy kiemelkedő jelentőségű, tekintettel a generatív MI gyors térnyerésére. Érvelésük szerint ha a Legfelsőbb Bíróság most nem foglalkozik a kérdéssel, akkor még akkor is túl késő lehet a korrekció, ha egy későbbi ügyben megváltoztatná a Szerzői Jogi Hivatal gyakorlatát. Az Egyesült Államok kormánya, Donald Trump elnök adminisztrációja arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy ne vegye napirendre Thaler fellebbezését. Az álláspont szerint bár a szerzői jogi törvény nem határozza meg kifejezetten a szerző fogalmát, a jogszabály több rendelkezése egyértelművé teszi, hogy ez a kifejezés emberre, nem pedig gépre utal.
Az ügy jelentősége túlmutat egyetlen képen. Az amerikai Szerzői Jogi Hivatal korábban más művészek kérelmeit is elutasította, akik a Midjourney nevű MI rendszerrel készített képeikre kértek szerzői jogi védelmet. Ezek az alkotók azzal érveltek, hogy ők maguk jogosultak a szerzői jogra, mert a képeket MI segítséggel, de saját kreatív közreműködésükkel hozták létre. Ez fontos különbség Thaler ügyéhez képest, mivel ő azt állította, hogy a DABUS teljesen önállóan alkotta meg az „A Recent Entrance to Paradise” című művet, emberi beavatkozás nélkül.
A jelenlegi amerikai joggyakorlat tehát egyértelműen az emberi szerzőséghez köti a szerzői jogi védelem lehetőségét. A Legfelsőbb Bíróság döntése, hogy nem tárgyalja az ügyet, nem jelent új jogértelmezést, de megerősíti az alsóbb fokú bíróságok és a Szerzői Jogi Hivatal álláspontját. A döntés következtében Thaler számára lezárult az a jogi út, amelyen keresztül elérhette volna, hogy a teljesen autonóm módon működő MI rendszerek által létrehozott művek is szerzői jogi oltalmat kapjanak.
Thaler korábban egy másik ügyben azt szerette volna elérni, hogy MI által létrehozott találmányok szabadalmi oltalomban részesülhessenek az Egyesült Államokban. Az ügy tárgya egy italos tartó és egy fényjelző prototípusa volt. Az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala hasonló indokkal utasította el a beadványt, mint a szerzői jogi esetben, arra hivatkozva, hogy a feltaláló fogalma emberi személyt feltételez. A Legfelsőbb Bíróság akkor sem volt hajlandó meghallgatni az érvelését.