SG.hu·
A Cloudflare ellenáll az olasz szerzői jogi blokkolásnak

Olaszország 14 millió eurós bírságot szabott ki a Cloudflare-re, miután a cég megtagadta az online kalózoldalak blokkolását a 1.1.1.1 DNS-szolgáltatásán keresztül. A lépés komoly vitát váltott ki az internet-szabadság és a szerzői jogi védelem határairól.
A döntést az olasz kommunikációs szabályozó hatóság, az AGCOM hozta, és a bírság a Piracy Shield nevű törvény alapján született, amely előírja, hogy a szolgáltatóknak le kell tiltaniuk a szerzői jogokat sértő domaineket és az ezekhez tartozó IP-címekhez irányított forgalmat. A törvény értelmében a bírság mértéke elérheti a vállalat éves forgalmának 2 százalékát, az AGCOM azonban most az 1 százalékot alkalmazta. A vitatott blokkolási parancsot a Cloudflare 2025 februárjában kapta, amely szerint a vállalatnak minden, szerzői jogsértőnek minősített IP-címet és domaint azonnal, 30 percen belül blokkolnia kellett volna. A Cloudflare szerint azonban a napi körülbelül 200 milliárd DNS-kérés szűrése jelentősen megnövelte volna a késleltetést, és hátrányosan befolyásolta volna azokat a weboldalakat, amelyek nem érintettek a szerzői jogi vitában.
Az AGCOM ezt az érvet elutasította, mondván, hogy a blokkolás nem jelentene veszélyt a legális weboldalakra, mivel a célzott IP-címek kizárólag a szerzői jogok megsértésére irányulnak. Egy 2025 szeptemberi jelentés a Piracy Shield-ről azonban rávilágított, hogy a gyakorlatban több száz legális weboldal is érintett volt, és a blokkolás során sok illegális szolgáltató meg tudta kerülni a szabályozást, miközben a címterület szennyeződött és használhatatlanná vált.
A Cloudflare társalapítója és vezérigazgatója, Matthew Prince szerint a bírság „igazságtalan”, és a vállalat kész jogi úton vitatni azt. „Tegnap egy kvázi-bírósági szerv Olaszországban 17 millió dollárra bírságolta a Cloudflare-t azért, mert nem vettek részt az internet cenzúrázásában” - írta Prince. Hozzátette, hogy a rendszer, amelyet még az EU is aggasztónak tart, megköveteli, hogy 30 percen belül teljesen eltávolítsanak minden olyan weboldalt, amelyet egy európai médiaelit-csoport kifogásol, bármiféle bírósági felügyelet vagy jogorvoslat nélkül, globálisan. „Más szóval, Olaszország azt követeli, hogy egy titokzatos európai testület képes legyen meghatározni, mi engedélyezett az interneten, és mi nem” - fogalmazott.
Prince jelezte, hogy a jövőhéten az amerikai kormánnyal is megvitatja az ügyet, és kész megbeszélést folytatni az olasz hatóságokkal is, akik eddig nem voltak hajlandóak tárgyalni a bírságon kívül. A Cloudflare a bírság megtámadása mellett mérlegeli, hogy leállítja a Milánó-Cortina olimpiához nyújtott ingyenes kiberbiztonsági szolgáltatásait, megszünteti az olaszországi ingyenes szolgáltatásokat, eltávolítja összes szerverét az olasz városokból, illetve lemond a tervezett olasz irodanyitásról és bármilyen befektetésről az országban.
A Piracy Shield törvény az elmúlt két évben több mint 65 000 domaint és mintegy 14 000 IP-címet tiltott le. Az olasz hatóságok korábban a Google-t is kötelezték a DNS-szintű blokkolásra. A Computer & Communications Industry Association (CCIA) - amely a Cloudflare-t és a Google-t is képviseli - kritizálta a törvényt. „Az olasz hatóságok a virtuális magánhálózatokat (VPN) és nyilvános DNS-szolgáltatókat is bevonták a Piracy Shield-be, pedig ezek a szolgáltatások alapvetőek a szabad véleménynyilvánítás védelméhez, és nem alkalmasak blokkolásra” - írták 2025 januárjában az Európai Bizottságnak címzett levelükben. A CCIA hangsúlyozta, hogy a 30 perces blokkolási ablak rendkívül kevés időt biztosít a szolgáltatóknak a céleszközök alapos ellenőrzésére, és a rendszer fejlesztését végző vállalat összefonódása az olasz Serie A-val súlyos érdekkonfliktust vet fel.
Az olasz internetszolgáltatók szövetsége szerint a törvény „szűrési feladatokat ír elő, amelyek ütköznek az egyéni szabadságjogokkal”, és ellentétes az európai jogszabályokkal, amelyek a szélessávú hálózatokat csupán közvetítőként kezelik. Dalia Coffetti, az olasz internetszolgáltatók szabályozási és EU-ügyi vezetője szerint a kalózkodás elleni küzdelemnek sokkal jobb eszközei léteznek, például a büntetőjog, az államok közötti együttműködés és a digitális megoldások, amelyek csökkentik az illegális streamelés vagy IPTV oldalak jeleinek minőségét. „Az európai internetszolgáltatók készen állnak a feladatra, de a megoldás biztosan nem az IP-címek szűrése és blokkolása” - hangsúlyozta.
A döntést az olasz kommunikációs szabályozó hatóság, az AGCOM hozta, és a bírság a Piracy Shield nevű törvény alapján született, amely előírja, hogy a szolgáltatóknak le kell tiltaniuk a szerzői jogokat sértő domaineket és az ezekhez tartozó IP-címekhez irányított forgalmat. A törvény értelmében a bírság mértéke elérheti a vállalat éves forgalmának 2 százalékát, az AGCOM azonban most az 1 százalékot alkalmazta. A vitatott blokkolási parancsot a Cloudflare 2025 februárjában kapta, amely szerint a vállalatnak minden, szerzői jogsértőnek minősített IP-címet és domaint azonnal, 30 percen belül blokkolnia kellett volna. A Cloudflare szerint azonban a napi körülbelül 200 milliárd DNS-kérés szűrése jelentősen megnövelte volna a késleltetést, és hátrányosan befolyásolta volna azokat a weboldalakat, amelyek nem érintettek a szerzői jogi vitában.
Az AGCOM ezt az érvet elutasította, mondván, hogy a blokkolás nem jelentene veszélyt a legális weboldalakra, mivel a célzott IP-címek kizárólag a szerzői jogok megsértésére irányulnak. Egy 2025 szeptemberi jelentés a Piracy Shield-ről azonban rávilágított, hogy a gyakorlatban több száz legális weboldal is érintett volt, és a blokkolás során sok illegális szolgáltató meg tudta kerülni a szabályozást, miközben a címterület szennyeződött és használhatatlanná vált.
A Cloudflare társalapítója és vezérigazgatója, Matthew Prince szerint a bírság „igazságtalan”, és a vállalat kész jogi úton vitatni azt. „Tegnap egy kvázi-bírósági szerv Olaszországban 17 millió dollárra bírságolta a Cloudflare-t azért, mert nem vettek részt az internet cenzúrázásában” - írta Prince. Hozzátette, hogy a rendszer, amelyet még az EU is aggasztónak tart, megköveteli, hogy 30 percen belül teljesen eltávolítsanak minden olyan weboldalt, amelyet egy európai médiaelit-csoport kifogásol, bármiféle bírósági felügyelet vagy jogorvoslat nélkül, globálisan. „Más szóval, Olaszország azt követeli, hogy egy titokzatos európai testület képes legyen meghatározni, mi engedélyezett az interneten, és mi nem” - fogalmazott.
Yesterday a quasi-judicial body in Italy fined @Cloudflare $17 million for failing to go along with their scheme to censor the Internet. The scheme, which even the EU has called concerning, required us within a mere 30 minutes of notification to fully censor from the Internet any… pic.twitter.com/qZf9UKEAY5
— Matthew Prince (@eastdakota) January 9, 2026
Prince jelezte, hogy a jövőhéten az amerikai kormánnyal is megvitatja az ügyet, és kész megbeszélést folytatni az olasz hatóságokkal is, akik eddig nem voltak hajlandóak tárgyalni a bírságon kívül. A Cloudflare a bírság megtámadása mellett mérlegeli, hogy leállítja a Milánó-Cortina olimpiához nyújtott ingyenes kiberbiztonsági szolgáltatásait, megszünteti az olaszországi ingyenes szolgáltatásokat, eltávolítja összes szerverét az olasz városokból, illetve lemond a tervezett olasz irodanyitásról és bármilyen befektetésről az országban.
A Piracy Shield törvény az elmúlt két évben több mint 65 000 domaint és mintegy 14 000 IP-címet tiltott le. Az olasz hatóságok korábban a Google-t is kötelezték a DNS-szintű blokkolásra. A Computer & Communications Industry Association (CCIA) - amely a Cloudflare-t és a Google-t is képviseli - kritizálta a törvényt. „Az olasz hatóságok a virtuális magánhálózatokat (VPN) és nyilvános DNS-szolgáltatókat is bevonták a Piracy Shield-be, pedig ezek a szolgáltatások alapvetőek a szabad véleménynyilvánítás védelméhez, és nem alkalmasak blokkolásra” - írták 2025 januárjában az Európai Bizottságnak címzett levelükben. A CCIA hangsúlyozta, hogy a 30 perces blokkolási ablak rendkívül kevés időt biztosít a szolgáltatóknak a céleszközök alapos ellenőrzésére, és a rendszer fejlesztését végző vállalat összefonódása az olasz Serie A-val súlyos érdekkonfliktust vet fel.
Az olasz internetszolgáltatók szövetsége szerint a törvény „szűrési feladatokat ír elő, amelyek ütköznek az egyéni szabadságjogokkal”, és ellentétes az európai jogszabályokkal, amelyek a szélessávú hálózatokat csupán közvetítőként kezelik. Dalia Coffetti, az olasz internetszolgáltatók szabályozási és EU-ügyi vezetője szerint a kalózkodás elleni küzdelemnek sokkal jobb eszközei léteznek, például a büntetőjog, az államok közötti együttműködés és a digitális megoldások, amelyek csökkentik az illegális streamelés vagy IPTV oldalak jeleinek minőségét. „Az európai internetszolgáltatók készen állnak a feladatra, de a megoldás biztosan nem az IP-címek szűrése és blokkolása” - hangsúlyozta.