SG.hu·
A brit parlament felsőháza megvédené az alkotókat az MI cégekkel szemben
A brit kreatív iparágakat nem szabad feláldozni a mesterséges intelligencia technológia feltételezett jövőbeli nyereségének oltárán. Erre figyelmeztetett a brit parlament felsőházának kommunikációs és digitális bizottsága egy friss jelentésben, miközben a kormány arra készül, hogy nyilvánosságra hozza a szerzői jogi szabályok módosítására vonatkozó terveinek gazdasági hatásvizsgálatát.
A vita középpontjában az áll, hogy miként használhatják fel a technológiai vállalatok az interneten található tartalmakat a mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztéséhez. A jelenlegi MI modellek működéséhez hatalmas mennyiségű adat szükséges, amelyek között számos szerzői joggal védett szöveg, kép és egyéb alkotás is szerepel. Ezeket a rendszerek gyakran a nyílt internetes forrásokból gyűjtik össze, hogy olyan alkalmazásokat hozzanak létre, mint a chatbotok vagy a képgeneráló programok.
A brit kormány egyik javaslata szerint az MI vállalatok bizonyos feltételek mellett felhasználhatnák a szerzői joggal védett műveket anélkül, hogy előzetesen engedélyt kérnének az alkotóktól. Az elképzelés szerint az alkotók csak akkor akadályozhatnák meg műveik felhasználását, ha külön jelzik, hogy ki akarnak maradni ebből a folyamatból. Ez az úgynevezett opt-out rendszer azonban komoly felháborodást váltott ki a művészeti és kreatív szektor szereplői között.
A Lordok Házának kommunikációs és digitális bizottsága most arra szólította fel a kormányt, hogy álljon el ettől az elképzeléstől, és inkább dolgozzon ki egy átlátható engedélyezési rendszert. Ebben a technológiai cégek csak licenc megvásárlásával használhatnák fel az írók, újságírók, művészek vagy más alkotók munkáit az MI rendszerek betanítására. A bizottság jelentése szerint a brit kreatív iparágak valós és azonnali veszéllyel néznek szembe. A technológiai cégek ugyanis gyakran anélkül használják fel az alkotók munkáját, hogy feltüntetnék a szerzőt vagy díjazást fizetnének érte.
„Az MI hozzájárulhat a jövőbeni gazdasági növekedésünkhöz, de az Egyesült Királyság kreatív iparágai már most munkahelyeket és gazdasági értéket teremtenek.” fogalmazott - Barbara Keeley munkáspárti főrendi tag, a bizottság elnöke. Hozzátette: „A meglévő szerzői jogi rendszerünk védelmének felvizezése azért, hogy idecsábítsuk a legnagyobb amerikai technológiai cégeket, verseny a legalacsonyabb szint felé, amely nem szolgálja az Egyesült Királyság érdekeit. Nem szabad feláldoznunk a kreatív iparágainkat a holnapi MI ígéretekért.”
A hivatalos adatok szerint a brit kreatív szektor évente mintegy 146 milliárd fonttal járul hozzá az ország gazdaságához. Ez az ágazat magában foglalja többek között a könyvkiadást, a zeneipart, a filmgyártást, a képzőművészetet, az újságírást és a digitális kreatív tartalomgyártást is. A bizottság „MI, szerzői jog és a kreatív iparágak” című jelentése több konkrét javaslatot is megfogalmaz a kormány számára. Az egyik legfontosabb ajánlás az, hogy a kormány hivatalosan is zárja ki azt a lehetőséget, hogy az MI cégek engedély nélkül használhassák fel a szerzői joggal védett tartalmakat. A jelentés szerint egy működő licencpiac kialakítására lenne szükség, amely biztosítaná, hogy a technológiai vállalatok fizessenek az alkotóknak a műveik felhasználásáért. Emellett a bizottság támogatná a brit fejlesztésű MI modellek erősítését is, hogy az ország technológiai versenyképessége ne kizárólag külföldi cégektől függjön.
A javaslatok között szerepel az is, hogy az MI vállalatokat kötelezni kellene arra, hogy hozzák nyilvánosságra, milyen adatokat használtak fel rendszereik betanításához. A kreatív szakemberek szerint ugyanis jelenleg sok esetben teljesen átláthatatlan, hogy a különböző modellek milyen könyveket, képeket vagy újságcikkeket dolgoztak fel a tanulási folyamat során. A jelentés külön kitér a deepfake technológia problémájára is. A bizottság szerint az alkotóknak erősebb jogi védelmet kellene kapniuk az olyan mesterségesen generált tartalmakkal szemben, amelyek megtévesztő módon utánozzák a stílusukat, hangjukat vagy megjelenésüket.
A kormány jelenleg több lehetséges megoldást is mérlegel. Az egyik lehetőség, hogy nem változtatnak a jelenlegi szabályozáson. Egy másik elképzelés szerint az MI cégeknek kötelező lenne licencet szerezniük a szerzői joggal védett művek felhasználásához. Felmerült az a radikálisabb opció is, hogy a technológiai vállalatok szabadon használhatnák ezeket a tartalmakat, és az alkotóknak nem lenne lehetőségük a tiltásra. A kreatív iparág képviselői különösen aggódnak egy másik kormányzati elképzelés miatt is, amely a kereskedelmi kutatás céljából történő felhasználásra vonatkozó kivételt vezetne be. Sok művész attól tart, hogy ezt a kiskaput az MI cégek kihasználhatnák, és így engedély nélkül vehetnék át a műveiket.
A kérdés a héten a Lordok Házában is napirendre került. Fiona Twycross, a kulturális, média és sportminisztérium minisztere azt mondta, hogy „korai lenne” bármilyen kivételt kizárni a hivatalos jelentés megjelenése előtt. Szavai szerint „megelőlegező lépés lenne bármilyen kivétel kizárása azelőtt, hogy a frissített jelentést közzétennénk”. „A kormány olyan szerzői jogi rendszert szeretne, amely értékeli és védi az emberi kreativitást, amelyben meg lehet bízni, és amely egyúttal lehetővé teszi az innováció kibontakozását. Üdvözöljük a bizottság hozzájárulását, és a jövőben is szorosan együtt fogunk működni a parlamenttel.” - mondta a kormány szóvivője.
A vita jól mutatja, milyen nehéz egyensúlyt találni a gyorsan fejlődő technológia és a hagyományos szerzői jogi védelem között. Miközben a mesterséges intelligencia hatalmas gazdasági lehetőségeket ígér, egyre több országban merül fel az a kérdés, hogy a technológiai fejlődés ára nem túl magas e, ha az alkotók jogai és bevételei kerülnek veszélybe. A következő hetekben várható brit kormányzati jelentés ezért kulcsfontosságú lehet. Az döntheti el, hogy az Egyesült Királyság a kreatív iparágak védelmét vagy az MI ipar gyorsabb növekedését helyezi előtérbe, vagy sikerül olyan kompromisszumot találni, amely mindkét terület fejlődését biztosítja.
A vita középpontjában az áll, hogy miként használhatják fel a technológiai vállalatok az interneten található tartalmakat a mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztéséhez. A jelenlegi MI modellek működéséhez hatalmas mennyiségű adat szükséges, amelyek között számos szerzői joggal védett szöveg, kép és egyéb alkotás is szerepel. Ezeket a rendszerek gyakran a nyílt internetes forrásokból gyűjtik össze, hogy olyan alkalmazásokat hozzanak létre, mint a chatbotok vagy a képgeneráló programok.
A brit kormány egyik javaslata szerint az MI vállalatok bizonyos feltételek mellett felhasználhatnák a szerzői joggal védett műveket anélkül, hogy előzetesen engedélyt kérnének az alkotóktól. Az elképzelés szerint az alkotók csak akkor akadályozhatnák meg műveik felhasználását, ha külön jelzik, hogy ki akarnak maradni ebből a folyamatból. Ez az úgynevezett opt-out rendszer azonban komoly felháborodást váltott ki a művészeti és kreatív szektor szereplői között.
A Lordok Házának kommunikációs és digitális bizottsága most arra szólította fel a kormányt, hogy álljon el ettől az elképzeléstől, és inkább dolgozzon ki egy átlátható engedélyezési rendszert. Ebben a technológiai cégek csak licenc megvásárlásával használhatnák fel az írók, újságírók, művészek vagy más alkotók munkáit az MI rendszerek betanítására. A bizottság jelentése szerint a brit kreatív iparágak valós és azonnali veszéllyel néznek szembe. A technológiai cégek ugyanis gyakran anélkül használják fel az alkotók munkáját, hogy feltüntetnék a szerzőt vagy díjazást fizetnének érte.
„Az MI hozzájárulhat a jövőbeni gazdasági növekedésünkhöz, de az Egyesült Királyság kreatív iparágai már most munkahelyeket és gazdasági értéket teremtenek.” fogalmazott - Barbara Keeley munkáspárti főrendi tag, a bizottság elnöke. Hozzátette: „A meglévő szerzői jogi rendszerünk védelmének felvizezése azért, hogy idecsábítsuk a legnagyobb amerikai technológiai cégeket, verseny a legalacsonyabb szint felé, amely nem szolgálja az Egyesült Királyság érdekeit. Nem szabad feláldoznunk a kreatív iparágainkat a holnapi MI ígéretekért.”
A hivatalos adatok szerint a brit kreatív szektor évente mintegy 146 milliárd fonttal járul hozzá az ország gazdaságához. Ez az ágazat magában foglalja többek között a könyvkiadást, a zeneipart, a filmgyártást, a képzőművészetet, az újságírást és a digitális kreatív tartalomgyártást is. A bizottság „MI, szerzői jog és a kreatív iparágak” című jelentése több konkrét javaslatot is megfogalmaz a kormány számára. Az egyik legfontosabb ajánlás az, hogy a kormány hivatalosan is zárja ki azt a lehetőséget, hogy az MI cégek engedély nélkül használhassák fel a szerzői joggal védett tartalmakat. A jelentés szerint egy működő licencpiac kialakítására lenne szükség, amely biztosítaná, hogy a technológiai vállalatok fizessenek az alkotóknak a műveik felhasználásáért. Emellett a bizottság támogatná a brit fejlesztésű MI modellek erősítését is, hogy az ország technológiai versenyképessége ne kizárólag külföldi cégektől függjön.
A javaslatok között szerepel az is, hogy az MI vállalatokat kötelezni kellene arra, hogy hozzák nyilvánosságra, milyen adatokat használtak fel rendszereik betanításához. A kreatív szakemberek szerint ugyanis jelenleg sok esetben teljesen átláthatatlan, hogy a különböző modellek milyen könyveket, képeket vagy újságcikkeket dolgoztak fel a tanulási folyamat során. A jelentés külön kitér a deepfake technológia problémájára is. A bizottság szerint az alkotóknak erősebb jogi védelmet kellene kapniuk az olyan mesterségesen generált tartalmakkal szemben, amelyek megtévesztő módon utánozzák a stílusukat, hangjukat vagy megjelenésüket.
A kormány jelenleg több lehetséges megoldást is mérlegel. Az egyik lehetőség, hogy nem változtatnak a jelenlegi szabályozáson. Egy másik elképzelés szerint az MI cégeknek kötelező lenne licencet szerezniük a szerzői joggal védett művek felhasználásához. Felmerült az a radikálisabb opció is, hogy a technológiai vállalatok szabadon használhatnák ezeket a tartalmakat, és az alkotóknak nem lenne lehetőségük a tiltásra. A kreatív iparág képviselői különösen aggódnak egy másik kormányzati elképzelés miatt is, amely a kereskedelmi kutatás céljából történő felhasználásra vonatkozó kivételt vezetne be. Sok művész attól tart, hogy ezt a kiskaput az MI cégek kihasználhatnák, és így engedély nélkül vehetnék át a műveiket.
A kérdés a héten a Lordok Házában is napirendre került. Fiona Twycross, a kulturális, média és sportminisztérium minisztere azt mondta, hogy „korai lenne” bármilyen kivételt kizárni a hivatalos jelentés megjelenése előtt. Szavai szerint „megelőlegező lépés lenne bármilyen kivétel kizárása azelőtt, hogy a frissített jelentést közzétennénk”. „A kormány olyan szerzői jogi rendszert szeretne, amely értékeli és védi az emberi kreativitást, amelyben meg lehet bízni, és amely egyúttal lehetővé teszi az innováció kibontakozását. Üdvözöljük a bizottság hozzájárulását, és a jövőben is szorosan együtt fogunk működni a parlamenttel.” - mondta a kormány szóvivője.
A vita jól mutatja, milyen nehéz egyensúlyt találni a gyorsan fejlődő technológia és a hagyományos szerzői jogi védelem között. Miközben a mesterséges intelligencia hatalmas gazdasági lehetőségeket ígér, egyre több országban merül fel az a kérdés, hogy a technológiai fejlődés ára nem túl magas e, ha az alkotók jogai és bevételei kerülnek veszélybe. A következő hetekben várható brit kormányzati jelentés ezért kulcsfontosságú lehet. Az döntheti el, hogy az Egyesült Királyság a kreatív iparágak védelmét vagy az MI ipar gyorsabb növekedését helyezi előtérbe, vagy sikerül olyan kompromisszumot találni, amely mindkét terület fejlődését biztosítja.