MTI
Internet a tévé képernyőjén
Az internetes televíziózás olyan népszerűvé vált, hogy egyes európai médiacégek a tévére akarják vinni a világhálót, hogy a web a nappaliban álló készülék képernyőjén is megjeleníthető legyen.
Alig néhány hónap múlva az erre alkalmassá tett készülékkel rendelkező tévénézők a szalonban nézhetik majd az állami tévétársaságok internetes adását, amelyen bármely időpontban újra megtekinthetőek akár az előző heti műsorok is. Nagy-Britanniában a BBC és több partnere még ambiciózusabb, részben interaktív programokon dolgozik.
De vajon mi szükség van arra, hogy a néző, aki kábelen vagy antennával már most több tucat állomás műsora közül válogathat, még egy további lehetőséget kapjon? Az úgynevezett catch-up - utólagos megtekintést lehetővé tévő - szolgáltatások, amilyen a BBC iPlayer programja Nagy-Britanniában és a Hulu az Egyesült Államokban, lehetővé teszik, hogy a tévét az emberek beillesszék napi programjuk legalkalmasabb idősávjába. A baj az, hogy ezek a televíziós programok jelenleg csak számítógépen érhetőek el.
Az új, hibridtévének nevezett televíziós technológia, amely egyaránt tartalmaz földi sugárzású és szélessávú elemeket, nem csak ezen változtathat, hanem a tévé és az internet kombinálásával a távirányítást a "digitális egymásra találás" fontos eszközévé teheti. Az új kombináció hívei szerint olyan lehetőségeket nyithat, mint az Apple iPhone-ja, amelynek segítségével a fejlesztők egyéni alkalmazásokat hozhatnak létre. Például egy főzőműsor végén megjelenhet egy lista azokról a honlapokról, amelyeken hasonló jellegű archivált programok találhatók, köztük olyanok, amelyek tájékoztatnak arról, hol lehet a recepthez szükséges összetevőket beszerezni.
"Ezzel átlépjük a Rubikont" - jelentette ki Gavin Patterson, akinek cége, a BT brit távközlési társaság a BBC, az ITV és a Five tévékkel együttműködve fejleszti a hibridprojektet. "Ez az a nagy pillanat, amikor a tévé és az internet valóban összetalálkozik." Már ma is számos módja van annak, hogy az emberek tévét nézzenek a számítógépen, és több olyan tévékészülék is kapható, amelyen lehet internetadást is fogni. Ezek azonban csupán a két média külön-külön használatát teszik lehetővé, anélkül, hogy a kettőt új médiává forrasztanák össze.
A tévétársaságok korábban óvakodtak az internet felkarolásától, mert attól tartottak, hogy azok felfalják közönségüket, márpedig a nézettségtől függ a hirdetési bevétel. Manapság azonban, amikor a recesszió következtében a tévéhirdetésekből származó jövedelem mindenképpen csökken, egyes cégek felülvizsgálják eddigi gyakorlatukat. Sőt olyan európai közszolgálati tévék, amelyek kevésbé függenek a hirdetésektől - a BBC például egyáltalán nem sugároz reklámokat -, a maguk részéről szintén azt kutatják, hogy miként tarthatják meg nézőtáborukat a számtalan új médialehetőség közepette.
Az elemzők szerint a hibridtévé visszacsábíthatná azokat a nézőket és hirdetőket, akik beleuntak a hagyományosba. A Screen Digest kutatóközpont várakozása szerint a Project Canvas néven ismert brit hibridtévé 2012-re már 2,3 millió nézőt vonzhat, és megváltoztathatja a brit televíziós tájképet. Richard Halton, aki a BBC különböző fejlesztéseit irányítja, a Canvast a Freeview földi sugárzású digitális tévérendszer folytatásának tekinti. A Freeview több tucatnyi csatornát foglal magában ugyanúgy, mint a műholdas- és kábeltelevíziók, de szolgáltatása ingyenes - a tévékészülékkel rendelkező 25 millió brit háztartás közül 10 millióban ezt veszik.
A Canvas tévéprogramjait az elképzelés szerint a Freeview biztosítaná, megtoldva egy szélessávú kapcsolattal, amely internetes szolgáltatásokat és a nézők által egyénileg kért tartalmakat sugározna. Egyes programokért ugyan fizetni kellene, de senki számára sem lenne kötelező az előfizetés. A Canvasnak azonban előbb át kell mennie a hatósági kontrollon. A BBC részvételét a projektben vitatja a British Sky Broadcasting, a vezető fizetős kábeltévé-szolgáltató, amely ellenzi, hogy a BBC kiterjessze birodalmát, és behatoljon az általa nagy beruházások árán megteremtett piacra. A Sky a BBC felügyeleti hatóságához, a BBC Trusthoz fordult az ügyben. A hatóságnak az év végéig kell döntenie arról, hogy a Canvas program folytatódhat-e.
A Sky-nak olyan adui is vannak, mint az, hogy a brit Premier League labdarúgó mérkőzéseinek és számos hollywoodi filmnek közvetítési jogaival a társaság rendelkezik. A Canvasban közreműködő BT távközlési cég saját, szélessávú internetes fizető szolgáltatásának csak 430 ezer előfizetője van, míg a Sky 9 millióval dicsekedhet. A meglévő tévészolgáltatásoktól eltérően a Canvas nyitott lenne más tévétársaságok irányában is, ezek mind beszállhatnának saját film-, sport- és más műsoraikkal. Mindez közös elektronikus irányítású programmá szerveződne, amelyből egyetlen távirányítóval lehetne válogatni és rendelni. A szolgáltatások eléréséhez a nézőknek szükségük lesz az új beltéri egységekre, amelyeket a fejlesztők jövőre kívánnak a piacra dobni.
Az a német vezetésű hibridtévé projekt, amely több francia tévétársaság és technológiai cég együttműködését is elnyerte, nem megy ilyen messzire. Csak azt tekinti feladatának, hogy kidolgozza a hibridtévé normáit az adók és a tévék, illetve a beltéri modulok gyártói számára. A tévétársaságok és internetes cégek e sztenderdeknek megfelelően hoznák létre saját hibridszolgáltatásaikat, eltérően a britektől, akik egyetlen cégre bíznák a programok összefogását.
A német piacon hamarosan forgalomba kerülnek olyan tévékészülékek, amelyek közvetlenül rákapcsolhatók a hibridszolgáltatásokra, és lehetővé teszik a nézők számára a közszolgálati ARD és ZDF adók műsorának utólagos megtekintését. A németek filozófiája szerint egyszerűsíti az új technológia bevezetését, ha minden tartalomszolgáltató szabadon dönthet arról, mit nyújt - azaz, ha nem vezetnek be "kapuőrt" egy közös elektronikus szolgáltató formájában.
Alig néhány hónap múlva az erre alkalmassá tett készülékkel rendelkező tévénézők a szalonban nézhetik majd az állami tévétársaságok internetes adását, amelyen bármely időpontban újra megtekinthetőek akár az előző heti műsorok is. Nagy-Britanniában a BBC és több partnere még ambiciózusabb, részben interaktív programokon dolgozik.
De vajon mi szükség van arra, hogy a néző, aki kábelen vagy antennával már most több tucat állomás műsora közül válogathat, még egy további lehetőséget kapjon? Az úgynevezett catch-up - utólagos megtekintést lehetővé tévő - szolgáltatások, amilyen a BBC iPlayer programja Nagy-Britanniában és a Hulu az Egyesült Államokban, lehetővé teszik, hogy a tévét az emberek beillesszék napi programjuk legalkalmasabb idősávjába. A baj az, hogy ezek a televíziós programok jelenleg csak számítógépen érhetőek el.
Az új, hibridtévének nevezett televíziós technológia, amely egyaránt tartalmaz földi sugárzású és szélessávú elemeket, nem csak ezen változtathat, hanem a tévé és az internet kombinálásával a távirányítást a "digitális egymásra találás" fontos eszközévé teheti. Az új kombináció hívei szerint olyan lehetőségeket nyithat, mint az Apple iPhone-ja, amelynek segítségével a fejlesztők egyéni alkalmazásokat hozhatnak létre. Például egy főzőműsor végén megjelenhet egy lista azokról a honlapokról, amelyeken hasonló jellegű archivált programok találhatók, köztük olyanok, amelyek tájékoztatnak arról, hol lehet a recepthez szükséges összetevőket beszerezni.
"Ezzel átlépjük a Rubikont" - jelentette ki Gavin Patterson, akinek cége, a BT brit távközlési társaság a BBC, az ITV és a Five tévékkel együttműködve fejleszti a hibridprojektet. "Ez az a nagy pillanat, amikor a tévé és az internet valóban összetalálkozik." Már ma is számos módja van annak, hogy az emberek tévét nézzenek a számítógépen, és több olyan tévékészülék is kapható, amelyen lehet internetadást is fogni. Ezek azonban csupán a két média külön-külön használatát teszik lehetővé, anélkül, hogy a kettőt új médiává forrasztanák össze.
A tévétársaságok korábban óvakodtak az internet felkarolásától, mert attól tartottak, hogy azok felfalják közönségüket, márpedig a nézettségtől függ a hirdetési bevétel. Manapság azonban, amikor a recesszió következtében a tévéhirdetésekből származó jövedelem mindenképpen csökken, egyes cégek felülvizsgálják eddigi gyakorlatukat. Sőt olyan európai közszolgálati tévék, amelyek kevésbé függenek a hirdetésektől - a BBC például egyáltalán nem sugároz reklámokat -, a maguk részéről szintén azt kutatják, hogy miként tarthatják meg nézőtáborukat a számtalan új médialehetőség közepette.
Az elemzők szerint a hibridtévé visszacsábíthatná azokat a nézőket és hirdetőket, akik beleuntak a hagyományosba. A Screen Digest kutatóközpont várakozása szerint a Project Canvas néven ismert brit hibridtévé 2012-re már 2,3 millió nézőt vonzhat, és megváltoztathatja a brit televíziós tájképet. Richard Halton, aki a BBC különböző fejlesztéseit irányítja, a Canvast a Freeview földi sugárzású digitális tévérendszer folytatásának tekinti. A Freeview több tucatnyi csatornát foglal magában ugyanúgy, mint a műholdas- és kábeltelevíziók, de szolgáltatása ingyenes - a tévékészülékkel rendelkező 25 millió brit háztartás közül 10 millióban ezt veszik.
A Canvas tévéprogramjait az elképzelés szerint a Freeview biztosítaná, megtoldva egy szélessávú kapcsolattal, amely internetes szolgáltatásokat és a nézők által egyénileg kért tartalmakat sugározna. Egyes programokért ugyan fizetni kellene, de senki számára sem lenne kötelező az előfizetés. A Canvasnak azonban előbb át kell mennie a hatósági kontrollon. A BBC részvételét a projektben vitatja a British Sky Broadcasting, a vezető fizetős kábeltévé-szolgáltató, amely ellenzi, hogy a BBC kiterjessze birodalmát, és behatoljon az általa nagy beruházások árán megteremtett piacra. A Sky a BBC felügyeleti hatóságához, a BBC Trusthoz fordult az ügyben. A hatóságnak az év végéig kell döntenie arról, hogy a Canvas program folytatódhat-e.
A Sky-nak olyan adui is vannak, mint az, hogy a brit Premier League labdarúgó mérkőzéseinek és számos hollywoodi filmnek közvetítési jogaival a társaság rendelkezik. A Canvasban közreműködő BT távközlési cég saját, szélessávú internetes fizető szolgáltatásának csak 430 ezer előfizetője van, míg a Sky 9 millióval dicsekedhet. A meglévő tévészolgáltatásoktól eltérően a Canvas nyitott lenne más tévétársaságok irányában is, ezek mind beszállhatnának saját film-, sport- és más műsoraikkal. Mindez közös elektronikus irányítású programmá szerveződne, amelyből egyetlen távirányítóval lehetne válogatni és rendelni. A szolgáltatások eléréséhez a nézőknek szükségük lesz az új beltéri egységekre, amelyeket a fejlesztők jövőre kívánnak a piacra dobni.
Az a német vezetésű hibridtévé projekt, amely több francia tévétársaság és technológiai cég együttműködését is elnyerte, nem megy ilyen messzire. Csak azt tekinti feladatának, hogy kidolgozza a hibridtévé normáit az adók és a tévék, illetve a beltéri modulok gyártói számára. A tévétársaságok és internetes cégek e sztenderdeknek megfelelően hoznák létre saját hibridszolgáltatásaikat, eltérően a britektől, akik egyetlen cégre bíznák a programok összefogását.
A német piacon hamarosan forgalomba kerülnek olyan tévékészülékek, amelyek közvetlenül rákapcsolhatók a hibridszolgáltatásokra, és lehetővé teszik a nézők számára a közszolgálati ARD és ZDF adók műsorának utólagos megtekintését. A németek filozófiája szerint egyszerűsíti az új technológia bevezetését, ha minden tartalomszolgáltató szabadon dönthet arról, mit nyújt - azaz, ha nem vezetnek be "kapuőrt" egy közös elektronikus szolgáltató formájában.