Berta Sándor
Berlini atlétikai vb - sport mellett adattárolási botrány
A 2006-os futball-világbajnoksághoz hasonlóan a mostani berlini atlétikai vb-n is a szükségesnél jóval nagyobb mértékben kíváncsiak a hatóságok a látogatók adataira.
A német fővárosban rendezett atlétikai világbajnokságon is tapasztalható gyakorlatot bírálta Alexander Dix berlini adatvédelmi biztos. Jelenleg az az eljárás, hogy minden az eseményre érkező és magát regisztráló személynek, köztük elsősorban újságíróknak bele kell egyezniük abba, hogy a személyes adataikat összevessék a különböző rendőrségi és más, például titkosszolgálati nyilvántartások tartalmával. Az adatbázisok között van a berlini tartományi rendőrségi, az INPOL neu és a huligánokat csoportosító Gewalttäter Sport rendszer. Ezen kívül az illetőnek ahhoz is hozzá kell járulnia, hogy a Berlini tartományi Bűnügyi Hivatal lenyomozza őt a helyi alkotmányvédelmi hivatalnál. Amennyiben a hatóságok találnak bármilyen információt, úgy azt megosztják a Berlini Szervező Bizottsággal, amely utána levonja a megfelelő konzekvenciákat.
A módszerek elleni tiltakozásul a berlini Tageszeitung (taz) két szerkesztője nem vesz részt a rendezvényen. Alexander Dix ezt a gyakorlatot tisztán jogellenesnek nevezte. A szakember különösen azt kifogásolta, hogy az eljárás az érintett hozzájárulásán alapul, holott az illetőnek gyakorlatilag semmilyen beleszólása nincs a történésekbe.
A helyi rendőrségi törvény kimondja, hogy csak akkor tekinthető jogszerűnek a személyes adatok harmadik félnek való átadása, ha az valódi önkéntességen alapul. Ebben az eseteben azonban erről szó sincs. Az ilyen módszerek ráadásul beavatkozást jelentenek a sajtószabadságba és az információs önrendelkezési jogba. Emellett felmerül számos kérdés is; a legfontosabb, hogy mi történik a regisztrált személyek adataival? Azok milyen nyilvántartásba kerülnek és azokat mennyi ideig őrzik meg a hatóságok? Szintén érdekes kérdés, hogy miért kell egy riporter adatait összehasonlítani az Alkotmányvédelmi Hivatal és a BND nyilvántartásával?
A berlini képviselőtestület reagált az ügyre és felszólította a szenátust, hogy még az idén nyáron módosítsa a rendőrségi törvényt és szabályozza megfelelően ezt a kérdést. Alexander Dix már a 2006-os futball-világbajnokság idején szorgalmazta ugyanezt, de akkor senki sem foglalkozott a kérdés tisztázásával. Az adatvédelmi biztos a hatóságok információszerzési éhsége kapcsán megjegyezte, hogy nem kell(ene) minden sport- és egyéb eseményt úgy biztosítani, mint egy G8-as csúcstalálkozót.
A német fővárosban rendezett atlétikai világbajnokságon is tapasztalható gyakorlatot bírálta Alexander Dix berlini adatvédelmi biztos. Jelenleg az az eljárás, hogy minden az eseményre érkező és magát regisztráló személynek, köztük elsősorban újságíróknak bele kell egyezniük abba, hogy a személyes adataikat összevessék a különböző rendőrségi és más, például titkosszolgálati nyilvántartások tartalmával. Az adatbázisok között van a berlini tartományi rendőrségi, az INPOL neu és a huligánokat csoportosító Gewalttäter Sport rendszer. Ezen kívül az illetőnek ahhoz is hozzá kell járulnia, hogy a Berlini tartományi Bűnügyi Hivatal lenyomozza őt a helyi alkotmányvédelmi hivatalnál. Amennyiben a hatóságok találnak bármilyen információt, úgy azt megosztják a Berlini Szervező Bizottsággal, amely utána levonja a megfelelő konzekvenciákat.
A módszerek elleni tiltakozásul a berlini Tageszeitung (taz) két szerkesztője nem vesz részt a rendezvényen. Alexander Dix ezt a gyakorlatot tisztán jogellenesnek nevezte. A szakember különösen azt kifogásolta, hogy az eljárás az érintett hozzájárulásán alapul, holott az illetőnek gyakorlatilag semmilyen beleszólása nincs a történésekbe.
A helyi rendőrségi törvény kimondja, hogy csak akkor tekinthető jogszerűnek a személyes adatok harmadik félnek való átadása, ha az valódi önkéntességen alapul. Ebben az eseteben azonban erről szó sincs. Az ilyen módszerek ráadásul beavatkozást jelentenek a sajtószabadságba és az információs önrendelkezési jogba. Emellett felmerül számos kérdés is; a legfontosabb, hogy mi történik a regisztrált személyek adataival? Azok milyen nyilvántartásba kerülnek és azokat mennyi ideig őrzik meg a hatóságok? Szintén érdekes kérdés, hogy miért kell egy riporter adatait összehasonlítani az Alkotmányvédelmi Hivatal és a BND nyilvántartásával?
A berlini képviselőtestület reagált az ügyre és felszólította a szenátust, hogy még az idén nyáron módosítsa a rendőrségi törvényt és szabályozza megfelelően ezt a kérdést. Alexander Dix már a 2006-os futball-világbajnokság idején szorgalmazta ugyanezt, de akkor senki sem foglalkozott a kérdés tisztázásával. Az adatvédelmi biztos a hatóságok információszerzési éhsége kapcsán megjegyezte, hogy nem kell(ene) minden sport- és egyéb eseményt úgy biztosítani, mint egy G8-as csúcstalálkozót.
