Berta Sándor
3000 adatcsomag 350 euróért
Hiába hoztak Németországban új adatvédelmi törvényt, az információk illegális kereskedelme azóta is virágzik. Két újságíró pillanatok alatt több száz személyes adathoz jutott.
Az NDR Info munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy az új jogszabály hatályba lépése óta változott-e valami ezen a kényes területen. Nos, a tapasztalatok lesújtóak: némi készpénzért cserébe még mindig rendkívül könnyen bárki adatcsomagokhoz juthat. Az NDR Info szerkesztőinek csupán néhány e-mail elküldésével sikerült több száz ember személyes adatait megszerezniük.
A két riporter a Google-t hívta segítségül és beadták az Adressen kaufen (címek vásárlása) szavakat. Néhány másodperc után felfedeztek a találatok között egy apróhirdetési oldalt. Az egyik reklám rendkívül vonzónak tűnt, ezért egy internetkávézóból névtelen e-mailt írtak a hirdetőnek, amelyben megkérdezték azt is, hogy mennyibe kerülnének ezek az információk. A válasz pontosan 15 perccel később megérkezett, méghozzá Tunéziából. A feladó leírta, hogy olyan adatai vannak, amelyek alkalmasak a szerencsejátékokban való felhasználásra és minden csomagban van banki folyószámla-információ is.
Az újabb levélváltás után a "kereskedő" elküldte az első tesztcsomagot, amelyben több száz név, cím, telefonszám, születési időpont és bankfolyószámla-adat szerepelt. A két újságíró véletlenszerűen kiválasztott, majd tárcsázott néhány telefonszámot. Az előfizetők teljesen megdöbbentek. Kiderült, hogy néhányuk folyószámlájáról már korábban illetéktelenül ismeretlenek levettek kisebb vagy nagyobb összegeket. A tunéziai férfi ezután jelentkezett és pénzt akart kapni a csomagért, még hozzá 350 eurót a 3000 fájlért.
A riporterek azt javasolták neki, hogy a tranzakciót bonyolítsák a Western Union Bankon keresztül. Az üzlet megköttetett, majd az illető kicsivel később átküldött nekik egy 3000 személyre vonatkozó adatcsomagot és közölte, hogy az adatbázisukban összesen több 1,5 millió személy szerepel. Az NDR Info munkatársai ezután megkeresték Peter Schaar német adatvédelmi biztost, aki elmondta: "Hogyha külföldi személyek kereskednek illegálisan a személyes adatokkal, akkor ezt nagyon nehéz megakadályozni. A hivataloknak jelenleg alig van lehetőségük az ilyen üzletek megakadályozására."
Az információkat általában különböző ügyfélszolgálatok és call centerek adják ki a bűnözőknek és ezzel jó pénzt tesznek zsebre. Egy évvel ezelőtt a Schleswig-holsteini Fogyasztóvédelmi Szervezet kapott egy 17 000 német adatait tartalmazó CD-t. Mint a mostani példa is mutatja, hiába vannak a jelenleg hatályos törvények, az illegális adatkereskedelem továbbra is virágzik.
Az NDR Info munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy az új jogszabály hatályba lépése óta változott-e valami ezen a kényes területen. Nos, a tapasztalatok lesújtóak: némi készpénzért cserébe még mindig rendkívül könnyen bárki adatcsomagokhoz juthat. Az NDR Info szerkesztőinek csupán néhány e-mail elküldésével sikerült több száz ember személyes adatait megszerezniük.
A két riporter a Google-t hívta segítségül és beadták az Adressen kaufen (címek vásárlása) szavakat. Néhány másodperc után felfedeztek a találatok között egy apróhirdetési oldalt. Az egyik reklám rendkívül vonzónak tűnt, ezért egy internetkávézóból névtelen e-mailt írtak a hirdetőnek, amelyben megkérdezték azt is, hogy mennyibe kerülnének ezek az információk. A válasz pontosan 15 perccel később megérkezett, méghozzá Tunéziából. A feladó leírta, hogy olyan adatai vannak, amelyek alkalmasak a szerencsejátékokban való felhasználásra és minden csomagban van banki folyószámla-információ is.
Az újabb levélváltás után a "kereskedő" elküldte az első tesztcsomagot, amelyben több száz név, cím, telefonszám, születési időpont és bankfolyószámla-adat szerepelt. A két újságíró véletlenszerűen kiválasztott, majd tárcsázott néhány telefonszámot. Az előfizetők teljesen megdöbbentek. Kiderült, hogy néhányuk folyószámlájáról már korábban illetéktelenül ismeretlenek levettek kisebb vagy nagyobb összegeket. A tunéziai férfi ezután jelentkezett és pénzt akart kapni a csomagért, még hozzá 350 eurót a 3000 fájlért.
A riporterek azt javasolták neki, hogy a tranzakciót bonyolítsák a Western Union Bankon keresztül. Az üzlet megköttetett, majd az illető kicsivel később átküldött nekik egy 3000 személyre vonatkozó adatcsomagot és közölte, hogy az adatbázisukban összesen több 1,5 millió személy szerepel. Az NDR Info munkatársai ezután megkeresték Peter Schaar német adatvédelmi biztost, aki elmondta: "Hogyha külföldi személyek kereskednek illegálisan a személyes adatokkal, akkor ezt nagyon nehéz megakadályozni. A hivataloknak jelenleg alig van lehetőségük az ilyen üzletek megakadályozására."
Az információkat általában különböző ügyfélszolgálatok és call centerek adják ki a bűnözőknek és ezzel jó pénzt tesznek zsebre. Egy évvel ezelőtt a Schleswig-holsteini Fogyasztóvédelmi Szervezet kapott egy 17 000 német adatait tartalmazó CD-t. Mint a mostani példa is mutatja, hiába vannak a jelenleg hatályos törvények, az illegális adatkereskedelem továbbra is virágzik.