Legalábbis az ügyben eljáró bíró szerint, aki nem találta elegendő bizonyítéknak a Microsoft ezzel kapcsolatos belső levelezését, valamint az abban foglaltakat - perre lesz szükség a cég szándékának felderítésére.

A Vista Capable matricák miatt még két évvel ezelőtt indítottak eljárást az Egyesült Államokban, miután felhasználók egy csoportja azzal vádolta meg a céget, hogy szándékosan szerette volna megtéveszteni a vásárlók jó részét. Kifogásaik között az első helyen szerepelt, hogy a Vista Capable matricák alapján a többség azt gondolhatta, hogy az érintett konfigurációk gond nélkül megbirkóznak majd az operációs rendszer minden komponensével, holott a valóságban nem ez volt a helyzet.

A többnyire XP-t futtató számítógépek (többek között az Intel i915 integrált grafikus vezérlővel felszerelt változatok) ugyanis nem voltak alkalmasak az Aero felület, valamint a Media Center futtatására. Ezzel kapcsolatban még maga Jim Allchin, a Windows fejlesztését felügyelő alelnök is aggodalmát fejezte ki, levelében kiemelve, hogy összezavarhatják a vásárlók többségét. 2007 januárjában (17 év után) távozott is a cégtől, ami jelezte, hogy nem értett egyet a fejlesztés irányával. Az ügyben eljáró bírónő azonban úgy vélte, hogy a belső levelezés alapján sem állapítható meg, hogy tudatos megtévesztésről lett volna szó.

Februárban a Microsoft komoly eredményt könyvelhetett el az ügyben, miután a bírónő kimondta, hogy a perben egyenként kell majd eljárni, mivel a vásárlók többsége nem érintett abban. Ezzel a pert kezdeményező magánszemélyek gyakorlatilag egyedül maradtak, egy esetleges, számukra kedvező döntés tehát csakis számukra eredményezhet majd kártérítést, a szoftvercéget nem vonnák felelősségre a nagy tömegek megtévesztése miatt.

Miután a bírónő megtagadta az előzetes összegzés elkészítését, a felpereseknek a per során kell majd bizonyítaniuk, hogy a Microsoft valóban a vásárlók megtévesztésére törekedett - ehhez valószínűleg a jelenleg rendelkezésükre álló bizonyítékoknál jóval többre lesz szükségük.