Berta Sándor
Csak minden 12,5 milliomodik spam sikeres
Egy informatikusokból álló csoport igyekezett megfejteni a spamküldés, mint gazdasági modell titkát.
Egy hasonlattal élve a kéretlen elektronikus levelek olyanok, mint a pestis, amely alól senki sem vonhatja ki magát. Mindenkit érint, legyen szó felhasználóról vagy egy vállalatról. A hét kutató első lépésként maga is elmerült a kéretlen elektronikus reklámlevelek világában. A szakemberek elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy valóban meg lehet-e gazdagodni a spamek küldéséből. Nos, a válasz igen, annak ellenére, hogy Stefan Savage és kollégái kiderítették: minden 12,5 millió kéretlen elektronikus reklámküldeményből csupán egyet nyitnak meg az emberek. Ez kevesebb, mint 0,00001 százalékos sikerarány.
A Berkeley és a San Diego Egyetemek munkatársai az év elején megszerezték a hozzáférést a Storm nevű botnet-hálózathoz és sikerült spameket küldeniük a 76 000 megfertőzött számítógép segítségével. Az álláspontjuk az volt: ahhoz, hogy megtudd mennyire sikeres a spam, válj te is spamerré. Az informatikusok kétféle levelet küldtek el. Az egyik csoportba tartozó e-mailek segítségével azt derítették fel, hogy miként terjednek a botnet-hálózatban a küldemények. A másik csoportba tartozó levelek pedig csalik voltak, egy online gyógyszertárban kapható Viagrát reklámoztak velük. Az eredmény: alig négy hét alatt a rendszer összesen 470 millió küldeményt továbbított, azonban 26 nap elteltével csupán 28, egyenként körülbelül 100 dolláros vásárlást regisztráltak a csalihonlapon. Az összbevétel 2731,88 dollár volt.
A kutatók azonban igyekeztek felhívni a figyelmet arra, hogy ezt az összeget csak a Storm 1,5 százalékának felhasználásával gyűjtötték össze. Vagyis a teljes hálózat éves szinten akár naponta 7000, évente pedig 3,5 millió dollárt is hozhat a tulajdonosainak. S hogy mennyibe kerül a spamküldés? Nos, becslések szerint egy millió kéretlen elektronikus reklámlevél költsége 80 dollár, 350 millió e-mailnél ez alig több mint 25 000 dollár.
"Ez az első olyan tanulmány, amely konkrét számokkal igazolja, hogy mennyire gazdaságosan működik a spamipar. A 0,00001-es sikerarány még koránt sem indokolja, hogy a spammerek leállítsák a tevékenységüket. Nem szabad elfelejteni, hogy a botnetek fenntartásának költsége nagyon csekély, vagyis a spamküldőknek jelenleg nagyon is kifizetődő a kéretlen elektronikus reklámlevelek továbbítása és további bevételhez juthatnak, hogy ha bérbe adják a hálózatokat" - reagált a hírre Toralv Dirro, a McAfee biztonsági szakértője.
A spammerek egyébként rendkívül rugalmasak. A Panda Security adatai alapján a spamküldők villámgyorsan alkalmazkodtak a gazdasági válsághoz és ahelyett, hogy pénzt próbálnának kicsalni, inkább pénzt kínálnak fel a nehéz helyzetbe került embereknek.
Egy hasonlattal élve a kéretlen elektronikus levelek olyanok, mint a pestis, amely alól senki sem vonhatja ki magát. Mindenkit érint, legyen szó felhasználóról vagy egy vállalatról. A hét kutató első lépésként maga is elmerült a kéretlen elektronikus reklámlevelek világában. A szakemberek elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy valóban meg lehet-e gazdagodni a spamek küldéséből. Nos, a válasz igen, annak ellenére, hogy Stefan Savage és kollégái kiderítették: minden 12,5 millió kéretlen elektronikus reklámküldeményből csupán egyet nyitnak meg az emberek. Ez kevesebb, mint 0,00001 százalékos sikerarány.
A Berkeley és a San Diego Egyetemek munkatársai az év elején megszerezték a hozzáférést a Storm nevű botnet-hálózathoz és sikerült spameket küldeniük a 76 000 megfertőzött számítógép segítségével. Az álláspontjuk az volt: ahhoz, hogy megtudd mennyire sikeres a spam, válj te is spamerré. Az informatikusok kétféle levelet küldtek el. Az egyik csoportba tartozó e-mailek segítségével azt derítették fel, hogy miként terjednek a botnet-hálózatban a küldemények. A másik csoportba tartozó levelek pedig csalik voltak, egy online gyógyszertárban kapható Viagrát reklámoztak velük. Az eredmény: alig négy hét alatt a rendszer összesen 470 millió küldeményt továbbított, azonban 26 nap elteltével csupán 28, egyenként körülbelül 100 dolláros vásárlást regisztráltak a csalihonlapon. Az összbevétel 2731,88 dollár volt.
A kutatók azonban igyekeztek felhívni a figyelmet arra, hogy ezt az összeget csak a Storm 1,5 százalékának felhasználásával gyűjtötték össze. Vagyis a teljes hálózat éves szinten akár naponta 7000, évente pedig 3,5 millió dollárt is hozhat a tulajdonosainak. S hogy mennyibe kerül a spamküldés? Nos, becslések szerint egy millió kéretlen elektronikus reklámlevél költsége 80 dollár, 350 millió e-mailnél ez alig több mint 25 000 dollár.
"Ez az első olyan tanulmány, amely konkrét számokkal igazolja, hogy mennyire gazdaságosan működik a spamipar. A 0,00001-es sikerarány még koránt sem indokolja, hogy a spammerek leállítsák a tevékenységüket. Nem szabad elfelejteni, hogy a botnetek fenntartásának költsége nagyon csekély, vagyis a spamküldőknek jelenleg nagyon is kifizetődő a kéretlen elektronikus reklámlevelek továbbítása és további bevételhez juthatnak, hogy ha bérbe adják a hálózatokat" - reagált a hírre Toralv Dirro, a McAfee biztonsági szakértője.
A spammerek egyébként rendkívül rugalmasak. A Panda Security adatai alapján a spamküldők villámgyorsan alkalmazkodtak a gazdasági válsághoz és ahelyett, hogy pénzt próbálnának kicsalni, inkább pénzt kínálnak fel a nehéz helyzetbe került embereknek.