A Deep Search rendezvényen az internetes keresők társadalom-befolyásoló, -irányító szerepe lesz a középpontban, de kitérnek a tudáshoz való hozzáférés és az alapvető szabadságjogok helyzetére is.

A konferenciát Konrad Becker és Felix Stalder, a World Information Institute munkatársai rendezik. "Mivel minden összefügg egymással, ezért nagyon érdekes ez a téma. Minket elsősorban az érdekel, hogy a keresők miként lehetnek civilizációs eszközök és egyúttal miként használhatók a visszaélések elősegítésére" - jelentette ki Konrad Becker.

"A rendezvényen számos fő téma lesz. Ezek egyike, hogy megpróbáljuk bemutatni azt a forradalmi változást, amely a Google-től és más keresők információtól való függésünk miatt van jelen. De természetesen szóba kerülnek a keresők és a polgári szabadságjogok összefüggései is, hiszen egyrészt felmerülhetnek a magánszférával, másrészt pedig a keresők tudás- és információ-felhamozásával kapcsolatos kérdések is. Nem mehetünk el szó nélkül a keresők által biztosított speciális információ-felkutatási lehetőségek mellett sem. Megpróbáljuk kideríteni, hogy a keresőket fejlesztő cégek milyen módon hoznak létre új központokat. Jó példa erre az eredetileg a kommunikációs tudományokból származó gatekeeping fogalom, amelyet azokat a szerkesztőségeket jelöli, amelyek eldöntik, hogy mi jelenik meg egy honlapon vagy mi hallgható egy rádióban. A keresők bizonyos szempontból így működnek, másrészt viszont nyitott rendszerek, amelyekben meghatározhatók, befolyásolhatók egyes folyamatok" - tette hozzá Felix Stalder.

Konrad Becker elmondta, hogy az információk rendszerezése már az ókori könyvtárakban is komoly problémát jelentett. Nagyon érdekes megnézni, hogy az akkori tudósok milyen kategorizálási ötletekkel álltak elő. Az információ-kategorizálási rendszerek ugyanis a jelenlegi világkép egyfajta tükörképét képezik. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy jelenleg már egy olyan adatmennyiséget kell(ene) feldolgozni, amelyet fizikai szempontból talán már el sem tudunk képzelni. Egy könyvtárban az ember elsétálhat a polcok között és kedvére böngészhet, de egy több milliárdos adatcsomag-tengerben ugyanezt nem tehetjük meg, a minket érdeklődő információ megtalálására egy egész élet sem lenne elég. Többek között ezért van szükség keresőkre, amelyek azonban - érthetően - felkeltették a hírügynökségek és a titkosszolgálatok érdeklődését is.

"S lassan elérkezünk oda, hogy egy ellenőrzött társadalomról kell beszélnünk, de ebben az esetben az algoritmusok és a szoftverrendszerek a meghatározók. A Google-t gyakran vádolják tudásfelhamozással. Mi megpróbálunk nem koncentrálni csak erre a cégre, mert minden vélt vagy valós világuralmi terve és törekvése ellenére vannak más történelmi és társadalmi hatások is, amelyek meghatározóak és szerepet játszanak ezekben a folyamatokban. A szemantikus technológiák például technikai szempontból egy logikai kapcsolatokból álló hálózatot akarnak megalkotni. Sokan azonban filozófiai alapon kétségbe vonják, hogy a szemantikus web egyáltalán működhet-e" - emelte ki Becker.

"Egy könyvtári katalógusként működő szemantikus web szerintem semmiképpen sem fog működni. Érdekes ugyanakkor, hogy fel lehet-e oldani a nagyon erős technológiai határvonalakat. A szövegek keresése jelenleg sokkal pontosabb a kép- vagy videokeresésnél. Tény viszont, hogy a szemantikus kutatásban megvan az a lehetőség, hogy egy valódi multimédiaképes tudományos hátteret hozzanak létre. Ne feledjük el, hogy a legfontosabb változások a tudás strukturálásában történtek. Egy könyvtár katalógusa egy hierarchikus rendszer, ahol vannak alkönyvtárak, címszavak és minden bejegyzésnek megvan a maga helye. Az online korszakban viszont jelenleg olyan rendszereink vannak, amelyeknél a rend és a rendszerezés ad hoc jelleggel történik. Sem az úgynevezett tudásdinamikai, sem pedig kultúrpolitikai szempontból már nincs lehetőség egy egyértelmű katalógus létrehozására. A stabil rendszereket dinamikusak váltják fel" - hangsúlyozta Stalder.

A szakember leszögezte: az a döntő kérdés, hogy az algoritmusokat és a keresőindexet milyen szempontok és követelmények alapján hozzák létre. Ezenkívül legalább ugyanilyen fontos a magánszféra kérdése, ugyanis hiába a tudáshoz való hozzáférés, szükség van bizonyos értelemben vett, a magánéletet védő és az egy személyre vonatkozó tudás felhasználását szabályozó keretekre. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban tisztázni kell, hogy mely információk hozhatók minden körülmények között nyilvánosságra. Ezt mindenképpen szabályozni kell már csak a szerzői jog miatt is. Az például teljesen elfogadhatatlan, botrányos és antidemokratikus, ami ma van, hogy például egyes tudományos anyagokhoz csak azok férhetnek hozzá, akik tagjai egy tudományos vagy kutatóintézetnek.

A Deep Space Konferencián számos előadó vesz részt, köztük van Paul Duguid, a Berkeley Egyetem munkatársa; Richard Rogers, az Amszterdami Egyetem médiatudósa; Theo Röhle, a Hamburgi Egyetem szaktekintélye és Gerald Reischl osztrák író-újságíró, A Google-csapda című mű szerzője.