Napi Online
Megválasztották az év főinformatikusát
A Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ) idén Alföldi Ferencnek, a Budapest Bank informatikai vezetőjének, CIO-jának ítélte oda az év főinformatikusa járó díjat. Alföldi szerint a CIO-k legfontosabb feladata az, hogy hidat építsenek az üzleti vezetés és az informatikusok közé - azért a siker zálogának azt tartja, ha az üzleti célok szabják meg az informatika tevékenységét.
Saját megítélése szerint mivel érdemelte ki a VISZ elismerését?
- A díjat a szövetség tagjai és a szaksajtó döntése alapján osztják ki. Értelmezésem szerint a díj, bár személyre szól, egy szakmai műhelynek, történetesen a Budapest Bank informatikai csapatának az elismerése. A díjjal elismerik a szakmai teljesítményt és az informatikai közösségének fejlődéséhez való hozzájárulást. A mi informatikai csapatunk az utóbbi években nagymértékben megerősödött, ezért voltunk képesek olyan projekteket megvalósítani, amelyek szakmai körökben pozitív visszhangot keltettek. A Budapest Bank maga is megújult az elmúlt időben, nemcsak arculatában, hanem a gyakorlatilag megduplázott fiókszámmal és a termékportfólió erőteljes szélesítésével.
Emese is hozzájárult az elismeréshez?
- Emesét szeretjük, még ha csak az egyik, külső kommunikációs szereplője is a bank megújulási stratégiájának. Annyiban bizonyosan hozzájárult a sikerhez, hogy az évek óta tartó megújulási folyamat eredményeiről ügyfeleink, a külső szemlélők rajta keresztül is tudomást szerezhettek.
Ön közgazdász végzettséggel lett az év informatikai vezetője. Clemenceau mondta, hogy "a háború túl komoly dolog ahhoz, hogy katonákra bízzuk". Igaz ez úgy is, hogy az informatika is túl komoly dolog ahhoz, hogy az informatikusokra bízzuk?
- Igen, van benne igazság. Sosem éreztem annak a hátrányát, hogy nem vagyok informatikus, igaz, némi technikai véna nélkül nagyon nehéz lenne. CIO-ként az a legfontosabb, hogy hidat tudjunk építeni az üzleti vezetés és az informatikusok közé. A menedzsmentnek nagyon világosan kell látnia, hogy az informatikának meghatározó szerepe van a szervezet sikerében. S ugyanígy az informatikusoknak is látniuk kell felelősségük súlyát a rendszerek üzemeltetésekor, fejlesztésekor. Az informatikusoknak azt is tudniuk kell, hogy olyan feladatokkal kell foglalkozniuk, amelyeket az üzlet érdeke megkíván. Az a tapasztalatom, hogy akkor működik jól az informatika, ha a tisztán megfogalmazott üzleti célok kiszolgálása vezérli.
Mesés számokat lehet hallani arról, hogy mennyit költenek, költhetnek a pénzintézetek informatikai rendszereikre. Tényleg álomszerűek ezek az összegek?
- Konkrét számokat nem mondhatok, de az biztos, hogy valóban jelentős összegekről van szó. Egy nemzetközi felmérés szerint az európai bankok informatikai költése az árbevétel nyolc és húsz százaléka közötti sávba esik. Ez elég széles intervallum, amit a különböző üzletágakra való összpontosítás magyarázhat. A lakossági üzletág például jóval it-igényesebb, mint például egy nagyvállalati üzletág, hiszen fiókhálózatra van szükség, széles ügyfélkört kell kiszolgálni, internetbankot kell üzemeltetni, annak minden nyűgével. De stratégiai döntések is meghatározhatják, akár üzletágaktól függetlenül is az informatikai költéseket. Ha például a manuális munkák helyett - kiváltva az élőmunkát - nagyobb automatizálás mellett dönt a cégvezetés, akkor ugyancsak nőhetnek az it-költségek. Mindenesetre itt a Budapest Banknál rendelkezésre állnak a megfelelő erőforrások.
Pár éve azt nyilatkozta, hogy a bankok természetüknél fogva konzervatív informatikai felhasználók, s éppen egy, akkor hét-nyolc éves rendszer leváltásán dolgoznak. Hol tart ez a munka?
- Az ma is igaz, hogy a bankok konzervatív módon követik a technológiai fejlődést. Sok ígéretes technológia ugyanis "divatossá" válik, felfut, majd hirtelen a süllyesztőbe kerül. Jóval kevesebb van azokból a technológiákból, amelyek stabilan, hosszú időn át fennmaradnak, és a támogatásuk is biztosított. Az, hogy csak olyan technológiába ruházunk be, amely bizonyított, az a biztonságról szól. A kérdésében szereplő rendszerváltó projekt idén kezdődött el, s a régióban először nálunk vezetjük be az iFlex által fejlesztett, FlexCube nevű rendszert. A Budapest Bank a bevezetéssel kvázi mintabank lesz a régióban. A sikeres bevezetés után ezt a platformot kívánja használni az anyavállalat a régió többi leányvállalatánál is.
Korábban szó volt arról, hogy ennek a terméknek a központi fejlesztése és üzemeltetése Budapesten történik, ez ügyben értek-e el haladást?
- Valóban az volt, illetve továbbra is az a stratégiai terv, hogy a GE Money bankcsoport régiós bankjait egy informatikai központ fogja kiszolgálni. Az, hogy melyik országban lesz a központ és annak mi lesz a pontos feladata, még nem dőlt el, hiszen ez egy igen jelentős - több tíz millió dolláros - beruházás, ezért a döntést nem szabad elhamarkodni. Mindenesetre úgy látom, továbbra is esélyesek vagyunk egy fejlesztési vagy üzemeltetési központ elnyerésére, hiszen a FlexCube bevezetésére csak mi kaptuk meg a lehetőséget a régióban.
Alföldi Ferenc 41 éves közgazdász, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1990-ben. 1992 óta dolgozik különböző informatikai vezetői pozíciókban multinacionális pénzintézeteknél. 2003-2004-ben a GE Consumer Finance európai központjában stratégiai it-projekteken dolgozott Londonban és Budapesten. 2005-től a GE Money bankcsoporthoz tartozó Budapest Bank CIO-ja.
Saját megítélése szerint mivel érdemelte ki a VISZ elismerését?
- A díjat a szövetség tagjai és a szaksajtó döntése alapján osztják ki. Értelmezésem szerint a díj, bár személyre szól, egy szakmai műhelynek, történetesen a Budapest Bank informatikai csapatának az elismerése. A díjjal elismerik a szakmai teljesítményt és az informatikai közösségének fejlődéséhez való hozzájárulást. A mi informatikai csapatunk az utóbbi években nagymértékben megerősödött, ezért voltunk képesek olyan projekteket megvalósítani, amelyek szakmai körökben pozitív visszhangot keltettek. A Budapest Bank maga is megújult az elmúlt időben, nemcsak arculatában, hanem a gyakorlatilag megduplázott fiókszámmal és a termékportfólió erőteljes szélesítésével.
Emese is hozzájárult az elismeréshez?
- Emesét szeretjük, még ha csak az egyik, külső kommunikációs szereplője is a bank megújulási stratégiájának. Annyiban bizonyosan hozzájárult a sikerhez, hogy az évek óta tartó megújulási folyamat eredményeiről ügyfeleink, a külső szemlélők rajta keresztül is tudomást szerezhettek.
Ön közgazdász végzettséggel lett az év informatikai vezetője. Clemenceau mondta, hogy "a háború túl komoly dolog ahhoz, hogy katonákra bízzuk". Igaz ez úgy is, hogy az informatika is túl komoly dolog ahhoz, hogy az informatikusokra bízzuk?
- Igen, van benne igazság. Sosem éreztem annak a hátrányát, hogy nem vagyok informatikus, igaz, némi technikai véna nélkül nagyon nehéz lenne. CIO-ként az a legfontosabb, hogy hidat tudjunk építeni az üzleti vezetés és az informatikusok közé. A menedzsmentnek nagyon világosan kell látnia, hogy az informatikának meghatározó szerepe van a szervezet sikerében. S ugyanígy az informatikusoknak is látniuk kell felelősségük súlyát a rendszerek üzemeltetésekor, fejlesztésekor. Az informatikusoknak azt is tudniuk kell, hogy olyan feladatokkal kell foglalkozniuk, amelyeket az üzlet érdeke megkíván. Az a tapasztalatom, hogy akkor működik jól az informatika, ha a tisztán megfogalmazott üzleti célok kiszolgálása vezérli.
Mesés számokat lehet hallani arról, hogy mennyit költenek, költhetnek a pénzintézetek informatikai rendszereikre. Tényleg álomszerűek ezek az összegek?
- Konkrét számokat nem mondhatok, de az biztos, hogy valóban jelentős összegekről van szó. Egy nemzetközi felmérés szerint az európai bankok informatikai költése az árbevétel nyolc és húsz százaléka közötti sávba esik. Ez elég széles intervallum, amit a különböző üzletágakra való összpontosítás magyarázhat. A lakossági üzletág például jóval it-igényesebb, mint például egy nagyvállalati üzletág, hiszen fiókhálózatra van szükség, széles ügyfélkört kell kiszolgálni, internetbankot kell üzemeltetni, annak minden nyűgével. De stratégiai döntések is meghatározhatják, akár üzletágaktól függetlenül is az informatikai költéseket. Ha például a manuális munkák helyett - kiváltva az élőmunkát - nagyobb automatizálás mellett dönt a cégvezetés, akkor ugyancsak nőhetnek az it-költségek. Mindenesetre itt a Budapest Banknál rendelkezésre állnak a megfelelő erőforrások.
Pár éve azt nyilatkozta, hogy a bankok természetüknél fogva konzervatív informatikai felhasználók, s éppen egy, akkor hét-nyolc éves rendszer leváltásán dolgoznak. Hol tart ez a munka?
- Az ma is igaz, hogy a bankok konzervatív módon követik a technológiai fejlődést. Sok ígéretes technológia ugyanis "divatossá" válik, felfut, majd hirtelen a süllyesztőbe kerül. Jóval kevesebb van azokból a technológiákból, amelyek stabilan, hosszú időn át fennmaradnak, és a támogatásuk is biztosított. Az, hogy csak olyan technológiába ruházunk be, amely bizonyított, az a biztonságról szól. A kérdésében szereplő rendszerváltó projekt idén kezdődött el, s a régióban először nálunk vezetjük be az iFlex által fejlesztett, FlexCube nevű rendszert. A Budapest Bank a bevezetéssel kvázi mintabank lesz a régióban. A sikeres bevezetés után ezt a platformot kívánja használni az anyavállalat a régió többi leányvállalatánál is.
Korábban szó volt arról, hogy ennek a terméknek a központi fejlesztése és üzemeltetése Budapesten történik, ez ügyben értek-e el haladást?
- Valóban az volt, illetve továbbra is az a stratégiai terv, hogy a GE Money bankcsoport régiós bankjait egy informatikai központ fogja kiszolgálni. Az, hogy melyik országban lesz a központ és annak mi lesz a pontos feladata, még nem dőlt el, hiszen ez egy igen jelentős - több tíz millió dolláros - beruházás, ezért a döntést nem szabad elhamarkodni. Mindenesetre úgy látom, továbbra is esélyesek vagyunk egy fejlesztési vagy üzemeltetési központ elnyerésére, hiszen a FlexCube bevezetésére csak mi kaptuk meg a lehetőséget a régióban.
Alföldi Ferenc 41 éves közgazdász, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1990-ben. 1992 óta dolgozik különböző informatikai vezetői pozíciókban multinacionális pénzintézeteknél. 2003-2004-ben a GE Consumer Finance európai központjában stratégiai it-projekteken dolgozott Londonban és Budapesten. 2005-től a GE Money bankcsoporthoz tartozó Budapest Bank CIO-ja.