MTI
Jól keresnek az informatikusok
Az egyes ágazatok átlagfizetései közötti különbség 2,5-szeres is lehet; legjobban a banki és informatikai területen, legrosszabbul az egészségügyben és a textiliparban dolgozók keresnek Magyarországon - derül ki a Merces bérinformációs portál három országban végzett, 53 gazdasági szektort átfogó összehasonlításából.
A felmérésről szóló közlemény szerint Csehország, Szlovákia és Magyarország átlagfizetéseinek összehasonlításából kiderül, az országok között nincs jelentős eltérés az egyes szektorok sorrendjét tekintve. Hasonlóság mutatkozik abban is, hogy mindhárom országban akár 2,5-szeres különbségek is lehetnek az egyes ágazatok átlagfizetései között. A fizetési különbségeket az egyes országokon belüli régiós eltérések tovább növelhetik, a fővárosokban megközelítőleg a kétszeresét lehet keresni ugyanazzal a munkával, mint a legrosszabbul fizetett megyékben.
Az országok között különbség az átlagfizetések nagyságában érhető tetten, Csehországban nagyobb fizetést kapnak a munkavállalók, mint Szlovákiában vagy Magyarországon. Mivel az adórendszer eltérő, nettó fizetést tekintve a magyarok keresnek a legkevesebbet. Szlovákiában 30 százalékkal, Csehországban 60 százalékkal magasabb a nettó fizetése az ugyanabban a munkakörben dolgozóknak. A közlemény szerint "a közhiedelemmel ellentétben a sokak által áhított" média- és marketingágazatokban elmaradnak a fizetések a vélelmezettől Magyarországon.
Az első hat helyet Magyarországon sorrendben a leasing, az informatika, a gyógyszeripar, a bankszektor, a személyi, üzleti, befektetési tanácsadás és a biztosítási terület szerezte meg. Az átlagos munkabér ezekben a szektorokban 281 és 351 ezer forint között alakul. A médiával és marketinggel foglalkozó munkakörök átlagfizetése 256 ezer forint, ezzel csak a 13. és 14. helyen szerepelnek. A felmérést készítők szerint meglepően hátul, a 34. helyen végzett - a köztudatban szintén a jól fizetettek között számon tartott - könyvelés és könyvvizsgálás, ahol az átlagbér mindössze 205 ezer forint.
A közlemény szerint az állami alkalmazottak bérezése vegyes képet mutat. Az egészségügyben dolgozók bruttó havi juttatása 157 ezer, az oktatásban pedig átlag 169 ezer forintot keresnek. Az államigazgatási szervezetekben elérhető 229 ezer forint viszont a közepesen fizetett területek között szerepel. A széles középmezőnybe a különböző termeléssel foglalkozó ágazatok tartoznak. Ezek közül a legjobban a vegyipar és a papíripar fizet, 270 ezer forintos átlagbért kínálva. A teljes felmérés utolsó helyén - kivételként a termelő ágazatok közül - 146 ezer forinttal a textil- és bőripar áll.
A külföldi vállalatok nagy része a legjobban fizetett szegmensekben tevékenykedik. Ezek a cégek általában nyereségesek, így az országos átlagnál magasabb béreket tudnak kínálni alkalmazottaiknak. Hatással van ezen szegmensek bérnövekedésére az is, hogy az adott gazdasági területek gyors fejlődése miatt gyakori a szakemberhiány. Ezzel szemben a vendéglátóipar több embert foglalkoztat, jellemzően alacsonyabb végzettséggel, ami a béreken is meglátszik. Ezek az emberek ugyanakkor reálisan többet keresnek a borravalóknak köszönhetően.
A felmérésről szóló közlemény szerint Csehország, Szlovákia és Magyarország átlagfizetéseinek összehasonlításából kiderül, az országok között nincs jelentős eltérés az egyes szektorok sorrendjét tekintve. Hasonlóság mutatkozik abban is, hogy mindhárom országban akár 2,5-szeres különbségek is lehetnek az egyes ágazatok átlagfizetései között. A fizetési különbségeket az egyes országokon belüli régiós eltérések tovább növelhetik, a fővárosokban megközelítőleg a kétszeresét lehet keresni ugyanazzal a munkával, mint a legrosszabbul fizetett megyékben.
Az országok között különbség az átlagfizetések nagyságában érhető tetten, Csehországban nagyobb fizetést kapnak a munkavállalók, mint Szlovákiában vagy Magyarországon. Mivel az adórendszer eltérő, nettó fizetést tekintve a magyarok keresnek a legkevesebbet. Szlovákiában 30 százalékkal, Csehországban 60 százalékkal magasabb a nettó fizetése az ugyanabban a munkakörben dolgozóknak. A közlemény szerint "a közhiedelemmel ellentétben a sokak által áhított" média- és marketingágazatokban elmaradnak a fizetések a vélelmezettől Magyarországon.
Az első hat helyet Magyarországon sorrendben a leasing, az informatika, a gyógyszeripar, a bankszektor, a személyi, üzleti, befektetési tanácsadás és a biztosítási terület szerezte meg. Az átlagos munkabér ezekben a szektorokban 281 és 351 ezer forint között alakul. A médiával és marketinggel foglalkozó munkakörök átlagfizetése 256 ezer forint, ezzel csak a 13. és 14. helyen szerepelnek. A felmérést készítők szerint meglepően hátul, a 34. helyen végzett - a köztudatban szintén a jól fizetettek között számon tartott - könyvelés és könyvvizsgálás, ahol az átlagbér mindössze 205 ezer forint.
A közlemény szerint az állami alkalmazottak bérezése vegyes képet mutat. Az egészségügyben dolgozók bruttó havi juttatása 157 ezer, az oktatásban pedig átlag 169 ezer forintot keresnek. Az államigazgatási szervezetekben elérhető 229 ezer forint viszont a közepesen fizetett területek között szerepel. A széles középmezőnybe a különböző termeléssel foglalkozó ágazatok tartoznak. Ezek közül a legjobban a vegyipar és a papíripar fizet, 270 ezer forintos átlagbért kínálva. A teljes felmérés utolsó helyén - kivételként a termelő ágazatok közül - 146 ezer forinttal a textil- és bőripar áll.
A külföldi vállalatok nagy része a legjobban fizetett szegmensekben tevékenykedik. Ezek a cégek általában nyereségesek, így az országos átlagnál magasabb béreket tudnak kínálni alkalmazottaiknak. Hatással van ezen szegmensek bérnövekedésére az is, hogy az adott gazdasági területek gyors fejlődése miatt gyakori a szakemberhiány. Ezzel szemben a vendéglátóipar több embert foglalkoztat, jellemzően alacsonyabb végzettséggel, ami a béreken is meglátszik. Ezek az emberek ugyanakkor reálisan többet keresnek a borravalóknak köszönhetően.