MTI
Fogyatékosságügyi ENSZ-egyezmény DVD-n is
Akadálymentes formában juthatnak hozzá látás- és hallássérült, valamint értelmi fogyatékos emberek a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményhez - tájékoztatta Juhász Péter, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) fogyatékosságügyi főosztályának munkatársa pénteken az MTI-t.
Az akadálymentes forma ebben az esetben azt jelenti, hogy Braille formátumú pontírással, valamint DVD-n, amelyen jelnyelvi tolmács ismerteti a szöveget, és értelmi fogyatékos embereknek könnyen érthető formában (rövid tőmondatokkal és képekkel) is elérhető a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény, amelyhez Magyarország az elsők között csatlakozott tavaly márciusban.
A dokumentumot a megyei és egyetemi könyvtáraknak, az érintett nagy társadalmi szervezeteknek, a fogyatékos gyermekeket is fogadó iskoláknak, bentlakásos intézményeknek és valamennyi minisztériumnak eljuttatja az SZMM - mondta Juhász Péter. A szakember hozzátette, hogy korlátozott mennyiségben magánszemélyeknek is ingyen biztosít példányokat a tárca.
A 2006 decemberében született egyezményt a 2007. évi XCII. törvénnyel hirdették ki Magyarországon, de a nemzetközi dokumentum hatálybalépéséhez húsz ország aláírása volt szükséges - ez a feltétel idén áprilisban teljesült. Az addig csatlakozó államok közös nyilatkozatban állapították meg: mérföldkő az emberi jogok történetében ez az esemény. A dokumentum két részből áll: az egyik maga az egyezmény, amely a fogyatékossággal élők - világszerte 650 millióan vannak - emberi jogainak biztosítását mozdítja elő, védelmezi és szavatolja. Az egyezmény kötelezettségeket ír elő a kormányoknak, az élet minden területén megtiltja a hátrányos megkülönböztetést, és biztosítja a fogyatékos embereknek a jogokat a minél teljesebb élethez.
A dokumentum másik része, az egyezményhez kapcsolódó fakultatív jegyzőkönyv értelmében - amelyet Magyarország is aláírt - egyéni panaszmechanizmust kell biztosítani az érintetteknek. E szerint a fogyatékos emberek a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítése után panasszal élhetnek kormányukkal szemben egy független, pártatlan nemzetközi szakértői testület, a Fogyatékos Személyek Jogainak Bizottságánál.
Magyarország sok vonatkozásban már a ratifikálás előtt megfelelt az egyezmény előírásainak - mondta Juhász Péter. A fogyatékos emberek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998-as törvény célja és alapelvei megegyeznek a konvencióéival. A magyar jogszabály többi között rendelkezik a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésről, amely egyszerre jelent fizikai (például az épületbe bejutásnak és a mellékhelyiségek használatának megkönnyítését) és infokommunikációs akadálymentesítést: jelnyelvi tolmács, könnyen érthető szimbólumok, hangos térkép és vakvezető sáv alkalmazását.
A kormányzati szerveknek 2010. december 31-ig, az önkormányzatoknak - a település nagyságától és az egyes közszolgáltatások típusától függően - 2008., 2009. illetve 2010. december 31-ig, a magánszektornak, egyebek mellett az áruházaknak, vendéglátó-ipari és idegenforgalmi egységeknek, vállalkozásként működő gyógyszertáraknak pedig 2013. december 31-ig kell teljesíteniük az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeit.
Az akadálymentes forma ebben az esetben azt jelenti, hogy Braille formátumú pontírással, valamint DVD-n, amelyen jelnyelvi tolmács ismerteti a szöveget, és értelmi fogyatékos embereknek könnyen érthető formában (rövid tőmondatokkal és képekkel) is elérhető a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény, amelyhez Magyarország az elsők között csatlakozott tavaly márciusban.
A dokumentumot a megyei és egyetemi könyvtáraknak, az érintett nagy társadalmi szervezeteknek, a fogyatékos gyermekeket is fogadó iskoláknak, bentlakásos intézményeknek és valamennyi minisztériumnak eljuttatja az SZMM - mondta Juhász Péter. A szakember hozzátette, hogy korlátozott mennyiségben magánszemélyeknek is ingyen biztosít példányokat a tárca.
A 2006 decemberében született egyezményt a 2007. évi XCII. törvénnyel hirdették ki Magyarországon, de a nemzetközi dokumentum hatálybalépéséhez húsz ország aláírása volt szükséges - ez a feltétel idén áprilisban teljesült. Az addig csatlakozó államok közös nyilatkozatban állapították meg: mérföldkő az emberi jogok történetében ez az esemény. A dokumentum két részből áll: az egyik maga az egyezmény, amely a fogyatékossággal élők - világszerte 650 millióan vannak - emberi jogainak biztosítását mozdítja elő, védelmezi és szavatolja. Az egyezmény kötelezettségeket ír elő a kormányoknak, az élet minden területén megtiltja a hátrányos megkülönböztetést, és biztosítja a fogyatékos embereknek a jogokat a minél teljesebb élethez.
A dokumentum másik része, az egyezményhez kapcsolódó fakultatív jegyzőkönyv értelmében - amelyet Magyarország is aláírt - egyéni panaszmechanizmust kell biztosítani az érintetteknek. E szerint a fogyatékos emberek a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítése után panasszal élhetnek kormányukkal szemben egy független, pártatlan nemzetközi szakértői testület, a Fogyatékos Személyek Jogainak Bizottságánál.
Magyarország sok vonatkozásban már a ratifikálás előtt megfelelt az egyezmény előírásainak - mondta Juhász Péter. A fogyatékos emberek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998-as törvény célja és alapelvei megegyeznek a konvencióéival. A magyar jogszabály többi között rendelkezik a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésről, amely egyszerre jelent fizikai (például az épületbe bejutásnak és a mellékhelyiségek használatának megkönnyítését) és infokommunikációs akadálymentesítést: jelnyelvi tolmács, könnyen érthető szimbólumok, hangos térkép és vakvezető sáv alkalmazását.
A kormányzati szerveknek 2010. december 31-ig, az önkormányzatoknak - a település nagyságától és az egyes közszolgáltatások típusától függően - 2008., 2009. illetve 2010. december 31-ig, a magánszektornak, egyebek mellett az áruházaknak, vendéglátó-ipari és idegenforgalmi egységeknek, vállalkozásként működő gyógyszertáraknak pedig 2013. december 31-ig kell teljesíteniük az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeit.