Napi Online
Öt jelölt az európai technológiai intézetre
Csütörtökön eldőlhet, melyik uniós város adhat otthont az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek.
A tagállamoknak a versenyképességért felelős miniszterek brüsszeli informális vacsoráján kellene konszenzusra jutniuk. Mint ismeretes, Budapest, Wroclav, Bécs-Pozsony közösen, a német Jéna és a spanyol Sant Cugat del Valles pályázik. Mivel a tagállamok még a bővítés előtt, 2003-ban kinyilvánították, hogy a jövőbeni uniós intézmények lehetőleg az új tagállamokban legyenek, az utóbbi két jelölt esélye kisebb és inkább csak a spanyol és német tartományok önállóságának jele, hogy egyáltalán indultak.
Hírek szerint a magyar jelöltséget Berlin támogatta és a német kormányt magát is meglepte Jéna utolsó pillanatban történt jelentkezése. A keletnémet város mellett szólhat, hogy a volt NDK területén sincs még uniós ügynökség. Wroclavot gyengíti, hogy Lengyelország már otthont ad a külső határok ellenőrzésének együttműködését irányító Frontex ügynökségnek, amivel szemben Varsó azzal érvelhet, hogy a legnagyobb új tagállamként éppenséggel két intézményt is elbírhat, hiszen ebben a tekintetben a régiek sincsenek egyensúlyban. Bécs esélye is kicsi, mivel már rendelkezik uniós ügynökséggel, ezért amikor rájött, hogy egyedül nem nyerhet: társult Pozsonnyal. A közös pályázatból így is kiviláglik az osztrák főváros dominanciája.
Ha a szlovén soros elnökség ma este nem jut konszenzusra, akkor a miniszterek titkosan szavaznak, és az eredmény ismeretében újraindul a vita. A legkevesebb szavazatot kapó városok eleve ki is kerülnek a voksolásból. Egyáltalán nem biztos, hogy ma este "felszáll a füst": megtörténhet, hogy a júniusi csúcsra halasztódik a döntés. Ennek kimenetele viszont brüsszeli megfigyelők szerint megjósolhatatlan: az is elképzelhető, hogy Angela Merkel bedobja magát Jéna mellett, vagy éppen a lengyelek makacsolják meg magukat Wroclavért, és még az is lehetséges, hogy egészen más területen keresnek majd elégtételt.
A magyar diplomáciának sikerült néhány erős támogatót begyűjtenie - például Nicolas Sarkozy a múlt héten nyilvánosan Párizs beleegyezéséről biztosította a magyar kormányfőt -, de biztosra még ezek fényében sem lehet menni.
A tagállamoknak a versenyképességért felelős miniszterek brüsszeli informális vacsoráján kellene konszenzusra jutniuk. Mint ismeretes, Budapest, Wroclav, Bécs-Pozsony közösen, a német Jéna és a spanyol Sant Cugat del Valles pályázik. Mivel a tagállamok még a bővítés előtt, 2003-ban kinyilvánították, hogy a jövőbeni uniós intézmények lehetőleg az új tagállamokban legyenek, az utóbbi két jelölt esélye kisebb és inkább csak a spanyol és német tartományok önállóságának jele, hogy egyáltalán indultak.
Hírek szerint a magyar jelöltséget Berlin támogatta és a német kormányt magát is meglepte Jéna utolsó pillanatban történt jelentkezése. A keletnémet város mellett szólhat, hogy a volt NDK területén sincs még uniós ügynökség. Wroclavot gyengíti, hogy Lengyelország már otthont ad a külső határok ellenőrzésének együttműködését irányító Frontex ügynökségnek, amivel szemben Varsó azzal érvelhet, hogy a legnagyobb új tagállamként éppenséggel két intézményt is elbírhat, hiszen ebben a tekintetben a régiek sincsenek egyensúlyban. Bécs esélye is kicsi, mivel már rendelkezik uniós ügynökséggel, ezért amikor rájött, hogy egyedül nem nyerhet: társult Pozsonnyal. A közös pályázatból így is kiviláglik az osztrák főváros dominanciája.
Ha a szlovén soros elnökség ma este nem jut konszenzusra, akkor a miniszterek titkosan szavaznak, és az eredmény ismeretében újraindul a vita. A legkevesebb szavazatot kapó városok eleve ki is kerülnek a voksolásból. Egyáltalán nem biztos, hogy ma este "felszáll a füst": megtörténhet, hogy a júniusi csúcsra halasztódik a döntés. Ennek kimenetele viszont brüsszeli megfigyelők szerint megjósolhatatlan: az is elképzelhető, hogy Angela Merkel bedobja magát Jéna mellett, vagy éppen a lengyelek makacsolják meg magukat Wroclavért, és még az is lehetséges, hogy egészen más területen keresnek majd elégtételt.
A magyar diplomáciának sikerült néhány erős támogatót begyűjtenie - például Nicolas Sarkozy a múlt héten nyilvánosan Párizs beleegyezéséről biztosította a magyar kormányfőt -, de biztosra még ezek fényében sem lehet menni.