SG.hu·

33 éves a digitális fényképezőgép

Steve Sasson, a Kodak egyik mérnöke 33 évvel ezelőtt rakta össze a világ első digitális fényképezőgépét. Gyorsan elrejtették jó mélyre.

A mindenféle kütyüből összerakott szerkezet a CCD lapka (igen, már létezett) által felvett képeket egy szalagra rögzítette, és egy másik készülék közbeiktatásával egy tévén jelenítette meg. Persze a kép maga még fekete-fehér volt. A hordozhatóságot tekintve Sasson találmánya kb. 4 kg volt, kinézetét tekintve pedig könnyedén összekeverhető volt egy konyhai masinával.


Mégis, ha évtizedekkel ezelőtt kész volt a technológia magja, miért tarthatott ennyi ideig a tényleges áttörés? Nos, a késlekedés egyik okozója maga a fényképezőgép gyártó, mely bevételeinek döntő részét a filmtekercsek eladásából szerezte. A prototípust ugyan bemutatták a Kodak vezetőinek, ám azok a prezentáció után nem lelkesedtek a dologért. "A prototípusom akkora volt, mint egy nagyobb kenyérpirító, de a műszaki emberek imádták" - nyilatkozta Sasson. "Mivel nem használt filmet, a menedzsment reakciója annyi volt, hogy 'csodás, de ne mesélj róla senkinek.'"

Bill Lloyd technológiai vezető egyáltalán nincs meglepődve ezen, a New York Times-nak tett nyilatkozata szerint "Öt éve vagyok a cégnél, és még ma sem tudom, mennyi mindent birtokol a cég. Úgy néz ki, a Kodak antitesteket fejlesztett ki minden ellen, ami a filmes részleggel versenyezhetett volna." És hogy a vállalatnak bőven van szellemi tulajdona jól jellemzi az a tény, hogy ezer kutató-fejlesztő munkatársuk van, és a szabadalmakból származó bevételeik éves szinten 250 millió dollárra rúgnak.


Persze a világ változik, és a fejlődés megállíthatatlan: a Kodak filmes részlege manapság ötödakkora, mint két évtizeddel ezelőtt volt, az egykor 145 ezer embernek munkát adó gigász 2007 végén már csak 27 ezer alkalmazottat foglalkoztatott. A vállalat az innen kieső bevételeket a digitális termékekkel pótolja. 2001-ben Sasson - aki továbbra is a Kodaknál dolgozik - ismét bemutatta a találmányt a nagyközönségnek. A mérnök víziója - a CCD szenzor, a tévéhez kapcsolhatóság és a filmtekercsek kiváltása - napjainkra világszerte elterjedt megoldássá vált.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© JL6662008. 06. 25.. 08:52||#40
Mondjuk elég gáz, hogy így páncélba rakták. Az egy dolog, hogy drága és kevesen vették volna meg, de legalább lett volna verseny. Aston Martint se kéne ennyi erõvel gyártani, mert az is drága. (Igaz kinek mi a drága). De a többség nem tudja megfizetni.
© kvp2008. 06. 24.. 10:50||#39
A hullam-energia-anyag kapcsolat meg a gorgoknel vetodott fel, pusztan filozofiai alapon. Vegul Einstein vezette le reszben, ezt kesobb magyar fejlesztok munkajanak koszonhetoen teszteltek le a japanokon. A mai modern kvantumfizika is ezzel foglalkozik. Akit erdekel, az jelentkezzen a muegyetemre villanykarra, ott tanitjak rendesen (buktatotargy). Az allohullamokrol csak annyit, hogy nem tudjuk, hogy allo-e, de valoszinuleg hullam, csak kicsit tobb mint 3 dimenzios. Az anyag athelyezeserol pedig csak annyit, hogy konnyu barkinek aki kivul van jelenlegi univerzumunkon. Belulrol valamivel nehezebb. (az is lehet, hogy nem lehet :-) )

A digitalis fenykepezogeprol pedig mar irtam, hogy 1981 ota lehet kapni. Akarhogy is szamolom ez 6 ev az elso prototipustol, ugy hogy a nasa meg abban az evben (1975) elkezdte hasznalni. (mivel ok talaltak ki) Az, hogy az emberek jo resze nem fotozott soha floppy-s fenykepezogeppel az mas kerdes. (en pl. kaptam egyet ajandekba, amikor 90-es evek vegen kidobtak volna szemetbe) Mukodik, bar nem tul jo a kepe. (tv-n lehet megnezni es szines)

A filmes gepek alapvetoen akkor valtak lecserelhetove, amikor megjelentek a film minosegu digitalis szenzorok. Ezert vettem en pl. hagyomanyos filmes hazba es optikaval szerelt olympus gepet. Ennek ugyanolyan jo a kepe, mint egy sima 35mm-es filmes kompakt gepe. (mai mertekkel merve oriasi meretu a ccd-je es csak 2 megapixeles) A mai cmos-os gepek minosege ezt a szinvonalat nem mindig uti meg, de azert nem rosszabbak egy olcso eldobhato filmes gepnel. Amig ezt nem tudtak biztositani (meretben, arban, minosegben) addig nem volt sok ertelme a tomegek szamara ilyet kesziteni. Viszont akinek volt penze, az mar 1981-ben is vehetett digitalis gepet. (a sajtosok pl. vettek is)

ps: A kedvenc fenykepezogepeim a kiskoromban hasznalt orosz gep (szmena) es a kis ongyujto meretu mikrofilmes sztereo gep, amit a suli fotoszakkoren lattam. Van par ilyen geppel keszitett dia, amit amerikai rokonoktol kaptunk jo 30 eve. Ezt a minoseget meg mindig nem voltak kepesek rendesen megcsinalni digitalis formaban. (meg mindig vagy tul nagyok vagy tul zajosak a digitalis szenzorok)
© Garga Pitic2008. 06. 23.. 21:38||#38
Szerintem sokáig nem lett volna igazi vetélytársa az analóg fotózásnak.
Akármilyen nyomott áron dobták volna piacra egy egyszerû rendszert, egy kommersz filmes fényképezõvel évekig elfotózgatsz az árából.
Akkoriban kezdõdött/zajlott a fényképezõk automatizálása, sok pénzt öltek bele.
Szélesen elterjedt volt a Polaroid-technológia az "azonnali" eredményhez, (a Kodaknak volt egy vesztett pere a Polaroiddal, talán pont ezért agyaltak a digitgéppel), a "leülünk és villannyal nézünk fotót" szertartáshoz meg a dia. Minõségben magasan verték, és nagyon sokáig verték is volna a digitális alternatívát.
Ezek mellé betuszkolni és elterjeszteni egy új rendszert sokba került volna.

Egy kényelmesen használható digitális géphez sokkal nagyobb integráltságú áramkörök kellettek volna, ezek fejlesztését azonban fõleg az ipari és katonai felhasználók fizették, elsõ körben õk is használták, aztán jöhettünk mi, háztartási felhasználók.
Természetesen ha annak idején a nagy fotós cégek megteszik ezt a lépést, sok minden máshogy alakult volna, bár erõsen a zsebbe kellett volna nyúlniuk.

A cikk gépén alkalmazott megoldások mindettõl függetlenül nagy pacsit érdemelnek, a lehetõ legegyszerûbb és legolcsóbb módon a legtöbbet kihozták a rendelkezésre álló technológiából.
© babajaga2008. 06. 23.. 21:06||#37
"Ez akkor ugyan úgy tönkretette volna a filmes fényképezõgép ipart"

Egy fenét tette volna tönkre egy kezdetleges és baromi drága dolog.
© NEXUS62008. 06. 23.. 14:05||#36
Hát igen mert ugye a kvantumok hullámtermészete az a viselkedésüket leíró fügvényben megjelenõ idõ szerinti oszcillációból fakad. De ez az általánosan elfogadott értelmezés szerint nem feleltethetõ meg valami közegben keletkezõ hullámokkal. Illetve lehet, hogy igen, de ezt a mai napig nem eldöntött dolog!
© NEXUS62008. 06. 23.. 13:57||#35
"Egyet felejt el a cikk hogy milyen volt az elsõ CCD felbontása. Olyan pocsék hogy nem volt érdemes a film mellett abból gépet csinálni. Gondolkozzunk emberek! Hány éve lett 1 Mp-es érzékelõ? A gép áráról nem is beszélve."

Szerintem rosszul közelíted meg a dolgot. Ez a készülék egy fekete fehér Tv-re nyomatta volna ki a képet. Olcsóbb mint egy mozgóképes videokamera, ergo többen meg tudták volna venni, Igaz nem produkált olyan minõséget mint egy filmes fényképezõ, de az átlagembernek bõven elég. Nincs itt semmi technológiai vagy piaci éretlenség. Ez akkor ugyan úgy tönkretette volna a filmes fényképezõgép ipart, mit az MP3 meg az internet, a CD-t! Saját szempontjukból nagyon is jól döntöttek a Kodak vezetõi.
© Molnibalage2008. 06. 23.. 08:44||#34
Szó se róla, de te nem erre gondolsz?

"lyeneket egyetemeken sem hallani....miért?"
Ki mondta hogy nem? Mellesleg soha, senki nem tudta kísérletileg igazolni vagy elméleti úton levezetni. Feltételezni én is tudok sokmindent...
© Molnibalage2008. 06. 23.. 08:36||#33
<#eljen><#worship>
© Molnibalage2008. 06. 23.. 08:25||#32
"Kurva anyjukat, be kéne perelni õket a technológia visszafogásáért!"

Az ilyen navíaktól forr fel az agyvizem. Az okokat leírták már.
© assdf2008. 06. 22.. 21:34||#31
Meg azért azt se felejtsük el, hogy a 70-es években milyen számitógépek voltak, és hogy hány embernek volt...
Mert ugye oké hogy van egy digitális fényképezõgéped, ami mondjuk 1000x rosszabb minõségü képet csinál mint egy hagyományos, na de min nézed meg az eredményt?
Hisz még nyomtató sem volt úgy mint ma hogy bemész a tescóba aztán 10-100 ezer forint közöttig tetszõleges nyomtatót veszel.

Csak azért mondom mert a legtöbb ismerõsömnek van digitális fényképezõje, de a képeknek jó ha az 1 ezrelékét nyomtatják ki, a többit a gépen nézik meg. Na de ha nincs se gép, se nyomtató...