Friss brit felmérés szerint a mobiltelefonnal rendelkezők túlnyomó része bepánikol, ha elveszti készülékét, vagy valamilyen okból nem tudja azt használni. A jelenség egyre erősebbé válik.

A YouGov által készített felmérésben "no mobile phobia", vagy röviden "nomophobia" néven emlegetik a félelmet, amelyet a legtöbb megkérdezett akkor érez, amikor valamilyen okból kénytelen lemondani a hordozható készülékek használatáról. Ez lehet az akkumulátor lemerülése, a szükséges anyagiak hiánya, vagy akár csak a telefon kikapcsolása - mindegy, hogy mi az ok, az elérhetőség hiánya stresszt okoz.

Stresszt, feszültséget, illetve pánikot, az egyén beállítottságától, vérmérsékletétől függően. A válaszadók több mint fele úgy válaszolt, hogy kényelmetlenül érzi magát a készülékek nélkül - a férfiaknál 58, a nőknél pedig 48 százalék volt az arány. A több mint 2100 brit állampolgár fele tehát igenis tart a mobiltelefon hiányától, amely sokaknál jól látható és érezhető tüneteket okoz. Egynegyedük egyszerűen soha nem kapcsolja ki a készüléket, és 9 százaléknál már ez is, vagyis a puszta pihenő is rossz érzéseket kelt.

Érdekes, hogy a legtöbben a család, illetve az ismerősök folyamatos elérése miatt igénylik a mobiltelefonokat, alig 10 százalék nyilatkozott úgy, hogy a munka, vagy azzal kapcsolatos tevékenység miatt szeretne állandóan elérhető maradni. Sokak számára ennek kiesése a párkapcsolatok felbomlásához hasonló érzésekkel jár, feszültnek, ingerültnek érzik magukat, amelyet egy folyamatos, kellemetlen érzés kísér. "Ezt mindannyian jól ismerjük - úgy néz ki azonban, hogy a mobiltelefon hiánya a 21. század hozadéka a már amúgy is stresszel teli életünkben" - jellemezte a helyzetet Stewart Fox-Mills, a YouGov szakértője, hozzátéve, hogy csak a szigetországban mintegy 13 millió emberről lehet szó.

Mindeközben tovább folyik a vita a készülékek egészségre káros hatásairól. Egy nemrég elkészült tanulmányban kiemelik, hogy a hordozható telefonok a dohányzáshoz viszonyítva is több embert ölnek meg, mivel párhuzam vonható a gyakori telefonálás és az agytumor bizonyos típusai között. Az ágazat persze tagadja ennek jelentőségét, illetve lehetőségét, ez azonban nem igazán megnyugtató válasz a kétkedők számára.