Gyurkity Péter

Többmagos ATI grafikus kártyák jönnek jövőre?

A következő generációs ATI csúcskártyával kapcsolatban több találgatás is megindult. Az egyik változat szerint az AMD a központi processzorok mintájára többmagos felépítést képzel el, amely olcsóbb és egyszerűbb lenne egy teljesen új chipnél.

Az X-bit Labs a PC Watch cikkére hivatkozva spekulál a többmagos platform jövőre történő esetleges bevezetéséről, amely egyesek szerint lehetővé tenné az AMD számára a költségek csökkentését, valamint a teljesítmény ezzel egyidejű, nagymértékű növelését. Abból indulnak ki, hogy ez az Intelnek már sikerült, és az AMD a jelek szerint egyetért vetélytársa elgondolásával - ám ezt most a grafikus kártyák piacán szeretné alkalmazni, hogy kellő erőt szegezzen szembe az nVidia fejlesztéseivel.


Radeon HD 3850

Példaként említik, hogy bármilyen jól is sikerült a Radeon HD 2900, igazából nem tudta felvenni a versenyt a GeForce 8800 GTX chipekkel, utóda, a HD 3800 pedig nagyjából ugyanezt a teljesítményt nyújtja. Utóbbi egyetlen nagy előnye, hogy immár 55 nanométeren készül, vagyis kisebb a gyártási költség, valamint kedvezőbb a fogyasztás. Két ilyen RV670 kódjelű grafikus chip egyidejű alkalmazásával azonban át tudnák hidalni a problémát és maguk mögött hagynának minden rivális fejlesztést. A gond csak az, hogy az ilyen többmagos megoldásoknak - az ötlet egyértelmű kiindulópontjának számító SLI-vel és CrossFire-rel együtt - megvan a maguk hátránya.


...és nagytestvére, a HD 3870

Mindazonáltal a fejlesztés és a gyártás jóval egyszerűbb lenne, hiszen nem kellene egy durván 1,3 milliárd (!) tranzisztort tartalmazó új brutális chipet kifejleszteni, hanem elegendő lenne összeolvasztani a két 700 milliós, jelenleg is rendelkezésre álló példányt. Az Intel valami hasonlóra építi Core 2 chipjeit, és hiába az AMD natív négymagos elgondolása a Phenom vonalon, ha az Intel olcsóbban és könnyebben tudja előállítani a 2x2-es processzorokat. Az így megjelenő kártyák egy homogén multi-chip module (MCM) koncepcióra épülnének, amely nem külső buszon, hanem úgynevezett chip-to-chip interfészen (például a Rambus Flex IO megoldásán) keresztül kötnék össze az egyes magokat, amely jóval nagyobb átviteli sebességet kínál.

Egy további probléma lenne az így elkülönülő egy-, illetve két vagy többmagos kártyák közötti óriási rés. Olyan kínálatot kellene tehát kialakítani, amely többé-kevésbé átfedi ezeket a szakadékokat és nem lenne nagy árrés sem az egyes fejlesztések között. Persze amíg az AMD mélyen hallgat terveiről, addig mindez pusztán spekuláció - 2008 elején azonban kiderülhet, hogy mi a cég véleménye a témáról, ugyanis a jól értesültek szerint a Consumer Electronics Show alatt mutatják majd be az első ilyen grafikus kártyákat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Su0my #22
    'EGYES' játékokban...
  • fade2black #21
    "Szerintem 80-90%-os gyorsulás simán elérhető két chippel"

    tuti elérhető hisz egyes játékokbán már "sima" SLI/CFel is 80%+ban vannak.
  • cousin333 #20
    A videokártyák működése jól párhuzamosítható, akárcsak pl. a renderelés. Ebben az esetben sokkal inkább össze lesznek integrálva, mint SLI-nél. Csak valami hardveres egység kell mellé, ami egyenletesen elosztja a terhelést a két (vagy több...) chip között, hogy egyformán izzadjanak. Szerintem 80-90%-os gyorsulás simán elérhető két chippel az egy chiphez képest (persze az alulméretezett memóriabusz sávszélesség uyanúgy probléma lehet, mint eddig, lásd alapvetően jó teljesítményű GPU-k szenvedését egy 128 bites memvezérlő társaságában). Én bizakodó vagyok...:) Má kérdés, hogy tudnak-e két 3870-est összetokozni, vagy kénytelen lesznek mondjuk lejjebb venni az órajeleiket, mert ebben az esetben nyilván nem lesz dupla teljesítmény.
  • lee56 #19
    Hát nem is tudom, jó valóban más mint a gx2, de azért én még szkeptikus maradok, majd a tesztek ugyis megmutatják mi az ábra :)
  • cousin333 #18
    Ki mondta, hogy megálmodják? SZerintem ők is tisztában vannak ezekkel, csak éppen eddig nem volt anyagilag megengedhető, illetve a teljesítménynövelés kényszere sem szorított erősen (ahogy az Intelek is csak órajelet növeltek, mígnem rájöttek, hogy ez már kevés, és ekkor jött be a dupla-mag. Nyilván korábban is gondoltak rá, csak akkor még nem érte meg)

    chip-to-chip: hát tényleg nagy találmány, de nem tudom, miért ezt az evidencát hozod fel példának?
  • cousin333 #17
    Na, akkor kis önjavítás...

    ...mondjuk ez NEM tartozik szorosan a kérdéshez

    ...hogy a TOK alatt fizikailag jobban...

    A mondat amit írtam, ebben a formájában hülyeség, mert nem a felület lesz kisebb, hanem az egybefüggő chip felület. Másszóval az egyes chip-ek középpontja közelebb lesz a széléhez, mint ha egy nagy chip-ről beszélnénk.
  • dez #16
    No igen, az eredeti cikkben nem a "multi-core" kifejezés szerepel, hanem “Multi-Die GPUs”.
  • irkab1rka #15
    chip-to-chip...

    anyám, kinyitok egy történelem könyvet a mainframekről, és minded le van írva ott, amit a következő 100 évben a PC-n megálmodnak...
  • cousin333 #14
    A hőtermelés elsősorban a gyártástechnológia, a feszültség, az órajel és az áramok függvénye. Mivel ezek mindkét esetben megegyeznek, nem látom okát a nagyobb hőtermelésnek. Sőt, két előny is származhat belőle:

    - mivel mondjuk két HD3870 már leveri a konkurenciát, ezért lehet csökkenteni az órajeleket, ami csökkenti a hőtermelést (meg a teljesítményt is), mondjuk ez tartozik szorosan a kérdéshez

    - ha két sziliciumlapka ontja a hőt, akkor az azt eredményezi, hogy a tokon alatt fizikailag jobban elkülönülnek a hőtermelő pontok, illetve a felületük sem olyan nagy, mint ha egy tömb lenne az egész. (Csíkszélesség csökkentésénél is az a baj, hogy a hőtermelés ugyan csökken, de a hőt termelő felület is, így a kisebb hő kisebb területen is oszlik el)
  • cousin333 #13
    A mondat talán nem egyértelmű, de magad adtad meg a választ a zárójeles részben. Az AMD nekigyűrkőzött, és csinált egy natív 2 magosat (X2), míg az Intel fgott két Pentiumot és egybe tokozta őket (Pentium D). Az AMD megoldása technikailag fejlettebb volt, és a proci is gyorsabb, mint a riválisé. Ugyanakkor az Intel megoldásának előnye a rövid fejlesztési idő ((AMD-nél később kezdték és mégis előbb kihozták), valamint a kisebb selejtarány. Ugaynezt eljátszották a négymagosakkal, csak ez már nem jött be az AMD-nek, mert egyrészt a 4 magos proci már bonyoulutabb, illetve az Intel Quad alapjául szolgáló Core 2 Duo-k sokkal versenyképesebbek az X2-esekkel szemben, amiknek az X4 a továbbfejlesztése (sőt!).

    A lényeg, hogy az AMD/ATI Inteltől átvett "ötlete", hogy nem natív kétmagos GPU-ra gyúrnak, hanem egybetokoznak 2 "normál" GPU-t. Tehát a zöldeknél nem a magok száma az új, hanem a megvalósítás módja.