Berta Sándor
A fájlcserélő hálózatok pörgetik a CD-eladásokat
Egy a kanadai kormány megbízásából készített tanulmány szerint a P2P-rendszerek jelentős mértékben elősegítik a zeneszámok és a zenei albumok értékesítését.
A fájlcserélő hálózatok szerepéről, hasznosságáról vagy éppen kártékonyságáról világszerte megoszlanak a vélemények a szakemberek között. Tény azonban, hogy eddig csupán nagyon kevés olyan anyag született, amely nem ítélte károsnak a fájlcserélő hálózatokat és azok működését. A legszámosabbak természetesen a zeneipari szervezetek megbízásából készített tanulmányok, és ezek szinte mind kihangsúlyozzák, hogy a P2P-tevékenység mekkora károkat okoz a kiadóknak, ezáltal veszélyeztetik a munkahelyeket és csökkentik az adóbevételeket is, a kiváltó okokról (magas CD-árak, magas jogdíjak) és hatásokról (üzemszerűen működő kalózüzemek) azonban általában hallgatnak.
A kanadai kormány megbízásából elkészített, "The Impact of Music Downloads and P2P-File-Sharing on the Purchase of Music: A Study for Industry Canada", azaz "A zeneletöltés és a P2P fájlcsere hatása a zenei eladásokra" című dokumentum jelentősen rombolja a zeneipar fájlcserélő rendszerek elleni harcának sebezhetetlennek hitt létjogosultságát. Az anyag fő megállapítása, hogy a fájlcserélők több zenei CD-t vesznek, mint a P2P-rendszereket nem, vagy csak ritkán használó emberek. A felmérés összesen több mint 2000 helyi fájlcserélő válaszain alapul és az elkészítésében egyaránt részt vettek a Londoni Egyetem, valamint a Decima Research piackutató cég és az Industry Canada munkatársai.
A kutatók megállapították, hogy 12 fájlcserélő hálózatból letöltött zeneszámra átlagosan 0,44 eladott album jut. A P2P-rendszerekből megszerzett dalok felébe kizárólag csak belehallgatnak a felhasználók, hogy így döntsék el, megvásárolják-e az adott albumot vagy sem. Egy másik érdekesség, hogy sokan annak ellenére töltenek le teljes albumokat, hogy csak egyetlen dal érdekli őket, de ahhoz más módon nem juthatnak hozzá. Ezt megerősíti az a tény is, hogy a fájlcserélő hálózatokból letöltött zeneszámok több, mint negyede nem kapható kereskedelmi forgalomban.
Az összegzés szerint Kanadában a fájlcserélők az átlagemberekhez képest szívesebben vásárolnak zenei albumokat, azaz a fájlcsere lényege számukra nem az ingyen tartalom. Ebből következően persze a kutatást nem lehet egyszerűen vonatkoztatni más, például a hazaihoz hasonló szerényebb jövedelmi viszonyok között élő emberekre.
A fájlcserélő hálózatok szerepéről, hasznosságáról vagy éppen kártékonyságáról világszerte megoszlanak a vélemények a szakemberek között. Tény azonban, hogy eddig csupán nagyon kevés olyan anyag született, amely nem ítélte károsnak a fájlcserélő hálózatokat és azok működését. A legszámosabbak természetesen a zeneipari szervezetek megbízásából készített tanulmányok, és ezek szinte mind kihangsúlyozzák, hogy a P2P-tevékenység mekkora károkat okoz a kiadóknak, ezáltal veszélyeztetik a munkahelyeket és csökkentik az adóbevételeket is, a kiváltó okokról (magas CD-árak, magas jogdíjak) és hatásokról (üzemszerűen működő kalózüzemek) azonban általában hallgatnak.
A kanadai kormány megbízásából elkészített, "The Impact of Music Downloads and P2P-File-Sharing on the Purchase of Music: A Study for Industry Canada", azaz "A zeneletöltés és a P2P fájlcsere hatása a zenei eladásokra" című dokumentum jelentősen rombolja a zeneipar fájlcserélő rendszerek elleni harcának sebezhetetlennek hitt létjogosultságát. Az anyag fő megállapítása, hogy a fájlcserélők több zenei CD-t vesznek, mint a P2P-rendszereket nem, vagy csak ritkán használó emberek. A felmérés összesen több mint 2000 helyi fájlcserélő válaszain alapul és az elkészítésében egyaránt részt vettek a Londoni Egyetem, valamint a Decima Research piackutató cég és az Industry Canada munkatársai.
A kutatók megállapították, hogy 12 fájlcserélő hálózatból letöltött zeneszámra átlagosan 0,44 eladott album jut. A P2P-rendszerekből megszerzett dalok felébe kizárólag csak belehallgatnak a felhasználók, hogy így döntsék el, megvásárolják-e az adott albumot vagy sem. Egy másik érdekesség, hogy sokan annak ellenére töltenek le teljes albumokat, hogy csak egyetlen dal érdekli őket, de ahhoz más módon nem juthatnak hozzá. Ezt megerősíti az a tény is, hogy a fájlcserélő hálózatokból letöltött zeneszámok több, mint negyede nem kapható kereskedelmi forgalomban.Az összegzés szerint Kanadában a fájlcserélők az átlagemberekhez képest szívesebben vásárolnak zenei albumokat, azaz a fájlcsere lényege számukra nem az ingyen tartalom. Ebből következően persze a kutatást nem lehet egyszerűen vonatkoztatni más, például a hazaihoz hasonló szerényebb jövedelmi viszonyok között élő emberekre.