Berta Sándor
Ujjlenyomatok a német útlevelekben
Németországban már az idén, Ausztriában viszont legkorábban csak jövőre kezdik meg a legújabb biometrikus igazolványok kiadását. Csak a hat évesnél kisebb gyerekektől nem vesznek ujjlenyomatot.
A ovember elseje után új útlevelet igénylő német állampolgárok már biometrikus okmányokat kapnak. Az útlevelekben lévő azonosítóchipekben eltárolják az adott személy legalább kettő, de amennyiben szükséges akár több ujjlenyomatát is. A kisujjról azonban sosem készítenek lenyomatot, mivel azon túl kevés az azonosításhoz használható pont. Új biometrikus útlevelet kaphat minden felnőtt és már a 12. életévét betöltő gyermekek is. Megszűnik tehát az eddigi gyakorlat, mely szerint a gyerekek adatait a szülők egyikének útlevélében tüntették fel. A hat éves vagy annál kisebb gyerekek szintén biometrikus okmányt kapnak, tőlük azonban nem vesznek ujjlenyomatokat.
Az Egyesült Államokban idén év elején azért álltak le a két ujjlenyomatos rendszer kiépítésével, mert bebizonyosodott, hogy az nem elég hatékony és a felismerési arány túl alacsony. Németország ennek ellenére továbbra is kitart a két ujjlenyomatos biometrikus azonosítási módszer mellett.
Az új útlevelekben lévő chip tárolja majd a két ujjlenyomaton kívül az illető arcát semleges arckifejezéssel, elölről ábrázoló digitális fényképet is. Németországban egyébként 2005. november elseje óta előírás, hogy a hivatalos okmányokba csak a fenti követelményeknek megfelelő fotók kerülhetnek. A chipben tárolt adatok legfeljebb 10 centiméterről olvashatók ki, vagyis így megakadályozható az információlopás. Ennek ellenére az adatvédelmi szakemberek továbbra is bírálták az elképzelést.
Az aggodalmak nagyon is valósak, hiszen tavaly augusztusban a Defcon biztonságtechnikai konferencián egy német szakember élőben mutatta be a saját úti okmányán, hogy milyen egyszerűen feltörhető egy elektronikus útlevél rádiótechnikás azonosítóchipje. Lukas Grünwald német informatikai szakértőnek ugyan nem sikerült megváltoztatnia az elektronikus útlevelének RFID-chipjében tárolt adatokat, azonban képes volt őket olvasni és egy másik RFID-chipre átmásolni. Grünwald szerint mindez arra éppen elegendő, hogy valaki megszerezze a személyes adatainkat és illegálisan egy országban tartózkodjon vagy oda utazzon.
Németország mellett Ausztria sem tette le a korábbi terveiről, igaz, a sógoroknál továbbra sincs döntés a biometrikus útlevelek bevezetésének konkrét időpontjáról. A belügyminisztérium egyik szóvivője szerint a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy az e-passokhoz legkorábban a jövő év elején juthatnak majd hozzá az osztrák állampolgárok.
A ovember elseje után új útlevelet igénylő német állampolgárok már biometrikus okmányokat kapnak. Az útlevelekben lévő azonosítóchipekben eltárolják az adott személy legalább kettő, de amennyiben szükséges akár több ujjlenyomatát is. A kisujjról azonban sosem készítenek lenyomatot, mivel azon túl kevés az azonosításhoz használható pont. Új biometrikus útlevelet kaphat minden felnőtt és már a 12. életévét betöltő gyermekek is. Megszűnik tehát az eddigi gyakorlat, mely szerint a gyerekek adatait a szülők egyikének útlevélében tüntették fel. A hat éves vagy annál kisebb gyerekek szintén biometrikus okmányt kapnak, tőlük azonban nem vesznek ujjlenyomatokat.
Az Egyesült Államokban idén év elején azért álltak le a két ujjlenyomatos rendszer kiépítésével, mert bebizonyosodott, hogy az nem elég hatékony és a felismerési arány túl alacsony. Németország ennek ellenére továbbra is kitart a két ujjlenyomatos biometrikus azonosítási módszer mellett.
Az új útlevelekben lévő chip tárolja majd a két ujjlenyomaton kívül az illető arcát semleges arckifejezéssel, elölről ábrázoló digitális fényképet is. Németországban egyébként 2005. november elseje óta előírás, hogy a hivatalos okmányokba csak a fenti követelményeknek megfelelő fotók kerülhetnek. A chipben tárolt adatok legfeljebb 10 centiméterről olvashatók ki, vagyis így megakadályozható az információlopás. Ennek ellenére az adatvédelmi szakemberek továbbra is bírálták az elképzelést.
Az aggodalmak nagyon is valósak, hiszen tavaly augusztusban a Defcon biztonságtechnikai konferencián egy német szakember élőben mutatta be a saját úti okmányán, hogy milyen egyszerűen feltörhető egy elektronikus útlevél rádiótechnikás azonosítóchipje. Lukas Grünwald német informatikai szakértőnek ugyan nem sikerült megváltoztatnia az elektronikus útlevelének RFID-chipjében tárolt adatokat, azonban képes volt őket olvasni és egy másik RFID-chipre átmásolni. Grünwald szerint mindez arra éppen elegendő, hogy valaki megszerezze a személyes adatainkat és illegálisan egy országban tartózkodjon vagy oda utazzon.Németország mellett Ausztria sem tette le a korábbi terveiről, igaz, a sógoroknál továbbra sincs döntés a biometrikus útlevelek bevezetésének konkrét időpontjáról. A belügyminisztérium egyik szóvivője szerint a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy az e-passokhoz legkorábban a jövő év elején juthatnak majd hozzá az osztrák állampolgárok.