Berta Sándor
Nehezedik a szerzői jogvédők dolga Ausztriában
Egy jogszabály-változásnak köszönhetõen sokkal nehezebb lesz a jövõ évtől az osztrák szerzői jogi társaságok dolga és így a fájlcserélők fellégezhetnek. Szinte lehetetlen lesz a felhasználók szükséges azonosítása.
Az eddigi gyakorlat általában az volt, hogy ha egy szerzői jogi társaság jogsértéseket, például illegálisan másolt filmekkel, szoftverekkel, játékokkal vagy zeneszámokkal kapcsolatos fájlcserélést tapasztalt, akkor feljelentést tett ismeretlen tettes vagy tettesek ellen. Ezután a szervezet kérte az ügyben eljáró bíróságokat, hogy kötelezzék a szolgáltatókat az adott IP-címeket használó emberek személyes adatainak kiadására. A bíróságok ennek a kérésnek vagy eleget tettek vagy nem.
2008-tól azonban egy büntetőeljárásjogi változás miatt megszûnhet ez a jogi út és emiatt jelentõsen nehezebbé válik majd az iparági szervezetek számára eljárást indítani a fájlcserélők ellen. Mindez azt jelenti, hogy csak a meglévő IP-címek alapján nem lehet majd azonosítani az adott személyt és a bíróságok sem kötelezhetik majd az internetszolgáltatókat az IP-cím mögött megbújó felhasználó adatainak kiadására.
"Eddig ezekben az ügyekben általában ismeretlen tettes ellen rendeltek el nyomozást és utólag derült ki, hogy ki az elkövető. Ez azonban változni fog" - nyilatkozta Franz Schmidbauer salzburgi bíró, aki az általa létrehozott Internet4Jurists nevû weboldalon ismerteti a fontosabb változásokat. Andreas Manak, a Kalózellenes Egyesület (VAP) munkatársa szerint a reform miatt különösen nehézzé válik majd az illegálisan másolt tartalmakat kínáló és csereberélő felhasználók elleni fellépés. A szerzői jogvédõk rá lesznek kényszerítve arra, hogy maguk szerezzék be az elkövető azonosításához, ezáltal a per indításához elengedhetetlenül szükséges adatokat.
Nemrég Juliane Kokott, az Európai Bíróság főállamügyésze egy fájlcserélési perben azt ajánlotta az ügyben eljáró testületnek, hogy a polgári eljárásokban ne engedje, hogy az internetszolgáltatók kötelesek legyenek kiadni az előfizetőik személyes adatait. A professzor nyilvánosságra hozott állásfoglalásában azt írta, hogy az Európai Unió adatvédelmi előírásai csak az információk állami hatóságoknak való továbbadását teszik lehetõvé, a szerzői jogok tulajdonosainak való közvetlen átadását nem. A szakember ugyanakkor elismerte, hogy a társadalomnak meg kell védenie a szerzői jogokat, és az illegális tartalmak cserélgetése ellen fel kell lépni. Azonban a magáncélú fájlcserélés esetén, különösen, ha abból az adott személynek nem származik bevétele, ez a fellépés csak az emberi alapjogok súlyos korlátozása révén valósulhatna meg - tette hozzá.
A helyzetet bonyolítja, hogy Ausztriában a legfelsőbb bíróság úgy döntött: a helyi internetszolgáltatók kötelesek tárolni és kiadni ügyfeleik személyes adatait, a jelenleg hatályos távközlési törvény szerint viszont a tárolt információkat minden olyan esetben törölni kell, hogy ha nincs szükség rájuk a számlák elkészítéséhez.
Az eddigi gyakorlat általában az volt, hogy ha egy szerzői jogi társaság jogsértéseket, például illegálisan másolt filmekkel, szoftverekkel, játékokkal vagy zeneszámokkal kapcsolatos fájlcserélést tapasztalt, akkor feljelentést tett ismeretlen tettes vagy tettesek ellen. Ezután a szervezet kérte az ügyben eljáró bíróságokat, hogy kötelezzék a szolgáltatókat az adott IP-címeket használó emberek személyes adatainak kiadására. A bíróságok ennek a kérésnek vagy eleget tettek vagy nem.
2008-tól azonban egy büntetőeljárásjogi változás miatt megszûnhet ez a jogi út és emiatt jelentõsen nehezebbé válik majd az iparági szervezetek számára eljárást indítani a fájlcserélők ellen. Mindez azt jelenti, hogy csak a meglévő IP-címek alapján nem lehet majd azonosítani az adott személyt és a bíróságok sem kötelezhetik majd az internetszolgáltatókat az IP-cím mögött megbújó felhasználó adatainak kiadására.
"Eddig ezekben az ügyekben általában ismeretlen tettes ellen rendeltek el nyomozást és utólag derült ki, hogy ki az elkövető. Ez azonban változni fog" - nyilatkozta Franz Schmidbauer salzburgi bíró, aki az általa létrehozott Internet4Jurists nevû weboldalon ismerteti a fontosabb változásokat. Andreas Manak, a Kalózellenes Egyesület (VAP) munkatársa szerint a reform miatt különösen nehézzé válik majd az illegálisan másolt tartalmakat kínáló és csereberélő felhasználók elleni fellépés. A szerzői jogvédõk rá lesznek kényszerítve arra, hogy maguk szerezzék be az elkövető azonosításához, ezáltal a per indításához elengedhetetlenül szükséges adatokat.
Nemrég Juliane Kokott, az Európai Bíróság főállamügyésze egy fájlcserélési perben azt ajánlotta az ügyben eljáró testületnek, hogy a polgári eljárásokban ne engedje, hogy az internetszolgáltatók kötelesek legyenek kiadni az előfizetőik személyes adatait. A professzor nyilvánosságra hozott állásfoglalásában azt írta, hogy az Európai Unió adatvédelmi előírásai csak az információk állami hatóságoknak való továbbadását teszik lehetõvé, a szerzői jogok tulajdonosainak való közvetlen átadását nem. A szakember ugyanakkor elismerte, hogy a társadalomnak meg kell védenie a szerzői jogokat, és az illegális tartalmak cserélgetése ellen fel kell lépni. Azonban a magáncélú fájlcserélés esetén, különösen, ha abból az adott személynek nem származik bevétele, ez a fellépés csak az emberi alapjogok súlyos korlátozása révén valósulhatna meg - tette hozzá.
A helyzetet bonyolítja, hogy Ausztriában a legfelsőbb bíróság úgy döntött: a helyi internetszolgáltatók kötelesek tárolni és kiadni ügyfeleik személyes adatait, a jelenleg hatályos távközlési törvény szerint viszont a tárolt információkat minden olyan esetben törölni kell, hogy ha nincs szükség rájuk a számlák elkészítéséhez.