MTI
Késik a hozzáférés a Bad Arolsen-i náci archivumhoz
A megállapodások ellenére késik a Bad Arolsen-i náci archívumhoz való internetes hozzáférés, s ha meg is valósul, nem biztos, hogy szabadon kutatható lesz a digitalizált állomány - ezt közölték a nemzetközi keresőszolgálat képviselői.
Az archívumot a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságához (ICRC) kapcsolódó nemzetközi keresőszolgálat (International Tracing Service, ITS) tizenegy országot képviselő testülete felügyeli, akik még májusában állapodtak meg arról, hogy az egyes országokba szétküldve kutathatóvá teszik a legnagyobb náci archívumban tárolt iratok digitalizált másolatait.
Bad Arolsenben mintegy 50 millió iratot őriznek, ezek nagy részét koncentrációs tábori iratok, halállisták, illetve deportálási dokumentumok alkotják. Az állományban összesen 17,5 millió név szerepel, az egykori foglyokra, kényszermunkásokra és elűzöttekre vonatkozó feljegyzéseket elzárva tartják.
A digitalizálást és a kutathatóságot az adatok nagy mennyisége mellett az is nehezíti, hogy több millió feljegyzés kézzel, a német helyesírási szabályokkal íródott. Ha a szétküldést követően meg is valósul az internetes hozzáférés, az - a túlélők és az áldozatok családjainak felháborodására - semmi esetre sem lesz korlátlan és közvetlen.
Az izraeli Jad Vashem intézet és a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum munkatársai azonban kiállnak német kollégáik mellett, mondván, hogy a feldolgozást számos technikai és jogi probléma hátráltatja. Sara Bloomfield, a washingtoni múzeum igazgatója elmondta: az iratok túlságosan is rendezetlenek, egy név többször, vagy éppen több formában is szerepel, így pedig nem lenne sok értelme az állomány interneten való közzétételének.
A Bad Arolsen-i irattár munkatársai ennek ellenére gőzerővel dolgoznak az iratok digitalizálásán, 13 millió dokumentummal már elkészültek, ez az állomány 8000 CD Romot tölt meg. Németország várhatóan 2009-re készül el a teljes állomány digitalizálásával. Az ITS szakemberei ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az állomány többszöri átstrukturálása és rendezetlensége miatt a kereséseknek alig több mint fele (56 százaléka) hoz csak eredményt. Emellett számos adat bizonyára örökre elveszett a nemzetiszocialista rendszer utolsó napjaiban történt iratmegsemmisítés során.
A világháború után 62 évvel a Jad Vashem intézethez még mindig 20 ezer keresés érkezik be évente, az ITS átlagosan 8000 kérést kap, ami családtagok, barátok és ismerősök sorsát kutatja.
Az archívumot a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságához (ICRC) kapcsolódó nemzetközi keresőszolgálat (International Tracing Service, ITS) tizenegy országot képviselő testülete felügyeli, akik még májusában állapodtak meg arról, hogy az egyes országokba szétküldve kutathatóvá teszik a legnagyobb náci archívumban tárolt iratok digitalizált másolatait.
Bad Arolsenben mintegy 50 millió iratot őriznek, ezek nagy részét koncentrációs tábori iratok, halállisták, illetve deportálási dokumentumok alkotják. Az állományban összesen 17,5 millió név szerepel, az egykori foglyokra, kényszermunkásokra és elűzöttekre vonatkozó feljegyzéseket elzárva tartják.
A digitalizálást és a kutathatóságot az adatok nagy mennyisége mellett az is nehezíti, hogy több millió feljegyzés kézzel, a német helyesírási szabályokkal íródott. Ha a szétküldést követően meg is valósul az internetes hozzáférés, az - a túlélők és az áldozatok családjainak felháborodására - semmi esetre sem lesz korlátlan és közvetlen.
Az izraeli Jad Vashem intézet és a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum munkatársai azonban kiállnak német kollégáik mellett, mondván, hogy a feldolgozást számos technikai és jogi probléma hátráltatja. Sara Bloomfield, a washingtoni múzeum igazgatója elmondta: az iratok túlságosan is rendezetlenek, egy név többször, vagy éppen több formában is szerepel, így pedig nem lenne sok értelme az állomány interneten való közzétételének.
A Bad Arolsen-i irattár munkatársai ennek ellenére gőzerővel dolgoznak az iratok digitalizálásán, 13 millió dokumentummal már elkészültek, ez az állomány 8000 CD Romot tölt meg. Németország várhatóan 2009-re készül el a teljes állomány digitalizálásával. Az ITS szakemberei ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az állomány többszöri átstrukturálása és rendezetlensége miatt a kereséseknek alig több mint fele (56 százaléka) hoz csak eredményt. Emellett számos adat bizonyára örökre elveszett a nemzetiszocialista rendszer utolsó napjaiban történt iratmegsemmisítés során.
A világháború után 62 évvel a Jad Vashem intézethez még mindig 20 ezer keresés érkezik be évente, az ITS átlagosan 8000 kérést kap, ami családtagok, barátok és ismerősök sorsát kutatja.