Gyurkity Péter
A mozit és a napilapokat is lehagyja az internet
Amerikai felmérés szerint 1997 óta tavaly először esett vissza a médiára fordított idő a fogyasztók körében, miközben a világháló egyre jobban előretör. Az átlag amerikai több időt tölt az interneten mint a mozikban, vagy a napilapok olvasásával.
A Veronis Suhler Stevenson elemzői cég az amerikai állampolgárok médiára fordított idejét igyekezett felmérni legújabb tanulmányában, és a jelenlegi trend alapján megpróbálták megjósolni az elkövetkező években várható változásokat. Két fontos jellemzőt figyeltek meg: 1997 óta tavaly első alkalommal fordítottak némileg kevesebb időt a médiára az előző évi adatokhoz képest, ám az internet növekedését ez sem gátolta, éppen ellenkezőleg: a világháló kezdi lehagyni a hagyományos médiát, valamint a szórakozás megszokott formáit.
Ennek kitűnő példája, hogy 2006 során az amerikai fogyasztók már több időt töltöttek online, mint a mozikban, vagy a nagy példányszámban megjelenő napilapok lapozgatásával. A hagyományos médiumok tehát alig, vagy egyáltalán nem növekednek, miközben minden korosztályban előretör az internet. Minderre a magukat és termékeiket népszerűsíteni kívánó vállalatok is felfigyeltek, hiszen míg tavaly a két vezető hirdetési forma a napilapok és a televízió volt 55,7 és 47,7 milliárd dollárral, addig 2011-re az interneten már 63 milliárdot is elkölthetnek majd a hirdető cégek.
"Ezt az egyik legfontosabb megfigyelésként és előrejelzésként tartjuk számon" - jelentette ki James Rutherfurd, a VSS ügyvezető igazgatója. Hozzátette, hogy mindez nem sok jót tartogat a szórakoztatóiparnak, amelynek szintén alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez - ellenkező esetben lassú visszaszorulásra ítéltetett.
Igaz, tavaly az átlag amerikaiak a legtöbb időt még a televízió előtt töltötték, amely a rádióval közösen 70 százalékát tölti ki ezen periódusnak. A zenehallgatás 5,3 százalékot, a napilapok 5, az internet pedig szintén 5 százalékot kaparintott meg, a sorrend azonban idén változni fog, és az internet ugrik előre a második helyre. Kiemelt szerepet kapnak itt a munkahelyi számítógépek, amelyek egyre több helyen megtalálhatók és nem kizárólag produktív célokat szolgálnak.
A Veronis Suhler Stevenson elemzői cég az amerikai állampolgárok médiára fordított idejét igyekezett felmérni legújabb tanulmányában, és a jelenlegi trend alapján megpróbálták megjósolni az elkövetkező években várható változásokat. Két fontos jellemzőt figyeltek meg: 1997 óta tavaly első alkalommal fordítottak némileg kevesebb időt a médiára az előző évi adatokhoz képest, ám az internet növekedését ez sem gátolta, éppen ellenkezőleg: a világháló kezdi lehagyni a hagyományos médiát, valamint a szórakozás megszokott formáit.
Ennek kitűnő példája, hogy 2006 során az amerikai fogyasztók már több időt töltöttek online, mint a mozikban, vagy a nagy példányszámban megjelenő napilapok lapozgatásával. A hagyományos médiumok tehát alig, vagy egyáltalán nem növekednek, miközben minden korosztályban előretör az internet. Minderre a magukat és termékeiket népszerűsíteni kívánó vállalatok is felfigyeltek, hiszen míg tavaly a két vezető hirdetési forma a napilapok és a televízió volt 55,7 és 47,7 milliárd dollárral, addig 2011-re az interneten már 63 milliárdot is elkölthetnek majd a hirdető cégek.
"Ezt az egyik legfontosabb megfigyelésként és előrejelzésként tartjuk számon" - jelentette ki James Rutherfurd, a VSS ügyvezető igazgatója. Hozzátette, hogy mindez nem sok jót tartogat a szórakoztatóiparnak, amelynek szintén alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez - ellenkező esetben lassú visszaszorulásra ítéltetett.
Igaz, tavaly az átlag amerikaiak a legtöbb időt még a televízió előtt töltötték, amely a rádióval közösen 70 százalékát tölti ki ezen periódusnak. A zenehallgatás 5,3 százalékot, a napilapok 5, az internet pedig szintén 5 százalékot kaparintott meg, a sorrend azonban idén változni fog, és az internet ugrik előre a második helyre. Kiemelt szerepet kapnak itt a munkahelyi számítógépek, amelyek egyre több helyen megtalálhatók és nem kizárólag produktív célokat szolgálnak.