MTI
Bírói felhatalmazás kell a telefonba való belenézéshez az USA-ban
A rendőrség a bűncselekmények gyanúsítottjainak mobiltelefonját kizárólag bírói felhatalmazással kutathatja át az Egyesült Államokban.
Erről hozott egyhangú határozatot az amerikai legfelsőbb bíróság, a hordozható digitális készülékek által tartalmazott adatokra is kiterjesztve a magánélet sérthetetlenségének alkotmányos védelmét. A testület szerint az okostelefonok és más elektronikus kézi szerkezetek minőségileg más kategóriába tartoznak, mint a gyanúsítottak zsebe, irattárcája, táskája vagy gépkocsija, amit a rendvédelmi szervek korlátozott előzetes vizsgálatnak vethetnek alá a rendőrök biztonsága vagy a bizonyítékok megsemmisítésének megakadályozása érdekében.
Az ítélet egy massachusettsi és a kaliforniai eset ügyében született. Ezekben egy-egy gyanúsítottat elítéltek, amiért a mobiltelefonjuk olyan üzeneteket, telefonszámokat, fotókat és címeket tartalmazott, amelyek bizonyították, hogy az érintettnek kapcsolatban állnak a szervezett alvilággal. A két összekapcsolt üggyel kapcsolatban országos társadalmi vita kezdődött a magánélet sérthetetlenségének határairól, különös tekintettel a hatalmas mennyiségű információt tartalmazó korszerű mobiltelefonokra. A bíróság ugyanakkor nem tett említést az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos metaadat-gyűjtési gyakorlatáról, amellyel kapcsolatban hasonló jogi kérdések merültek fel.
A mobiltelefonok átkutatásával szemben fellépő jogvédők egyebek között rámutattak, hogy az amerikai alkotmány negyedik kiegészítése védelmet biztosít az állampolgároknak a megalapozatlan hatósági házkutatások és lefoglalások ellen. A legfelsőbb bírósági ítélet indoklása szerint a problémára adandó válasz egyszerű: a rendőrségnek bírósági felhatalmazást kell szereznie a lefoglalt mobiltelefonok átkutatásához. A verdiktből ugyanakkor nem derült ki, hogy az csak a két tárgyalt esetre vonatkozik-e, vagy pedig minden elítéltre, akit az engedélye nélkül átkutatott mobiltelefonja által tartalmazott adatok miatt csuktak le.
A Pew kutatóközpont adatai szerint az amerikaiak 90 százaléka birtokol vagy használ rendszeresen mobiltelefont, 58 százalékuk pedig okostelefonnal kommunikál. Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter egyébként szerdán Athénban kijelentette, hogy az Obama-kormány a bűnüldözési céllal történő transzatlanti adatátadás esetén igyekszik ugyanolyan törvényi védelmet biztosítani a magánélet sérthetetlenségének az uniós polgárok esetében, mint az amerikaiakéban.
Holder az Egyesült Államok és az EU igazságügyi és belügyminiszteri egyeztetése alkalmából beszélt erről. Az Egyesült Államok és az EU immár több mint négy éve tárgyal a személyes adatok védelméről. Viviane Reding, az EU igazságügyi biztosa "a helyes irányba tett fontos lépésnek" minősítette a Holder által megfogalmazott ígéretet, de sürgette annak törvénybe foglalását.
Erről hozott egyhangú határozatot az amerikai legfelsőbb bíróság, a hordozható digitális készülékek által tartalmazott adatokra is kiterjesztve a magánélet sérthetetlenségének alkotmányos védelmét. A testület szerint az okostelefonok és más elektronikus kézi szerkezetek minőségileg más kategóriába tartoznak, mint a gyanúsítottak zsebe, irattárcája, táskája vagy gépkocsija, amit a rendvédelmi szervek korlátozott előzetes vizsgálatnak vethetnek alá a rendőrök biztonsága vagy a bizonyítékok megsemmisítésének megakadályozása érdekében.
Az ítélet egy massachusettsi és a kaliforniai eset ügyében született. Ezekben egy-egy gyanúsítottat elítéltek, amiért a mobiltelefonjuk olyan üzeneteket, telefonszámokat, fotókat és címeket tartalmazott, amelyek bizonyították, hogy az érintettnek kapcsolatban állnak a szervezett alvilággal. A két összekapcsolt üggyel kapcsolatban országos társadalmi vita kezdődött a magánélet sérthetetlenségének határairól, különös tekintettel a hatalmas mennyiségű információt tartalmazó korszerű mobiltelefonokra. A bíróság ugyanakkor nem tett említést az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos metaadat-gyűjtési gyakorlatáról, amellyel kapcsolatban hasonló jogi kérdések merültek fel.
A mobiltelefonok átkutatásával szemben fellépő jogvédők egyebek között rámutattak, hogy az amerikai alkotmány negyedik kiegészítése védelmet biztosít az állampolgároknak a megalapozatlan hatósági házkutatások és lefoglalások ellen. A legfelsőbb bírósági ítélet indoklása szerint a problémára adandó válasz egyszerű: a rendőrségnek bírósági felhatalmazást kell szereznie a lefoglalt mobiltelefonok átkutatásához. A verdiktből ugyanakkor nem derült ki, hogy az csak a két tárgyalt esetre vonatkozik-e, vagy pedig minden elítéltre, akit az engedélye nélkül átkutatott mobiltelefonja által tartalmazott adatok miatt csuktak le.
A Pew kutatóközpont adatai szerint az amerikaiak 90 százaléka birtokol vagy használ rendszeresen mobiltelefont, 58 százalékuk pedig okostelefonnal kommunikál. Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter egyébként szerdán Athénban kijelentette, hogy az Obama-kormány a bűnüldözési céllal történő transzatlanti adatátadás esetén igyekszik ugyanolyan törvényi védelmet biztosítani a magánélet sérthetetlenségének az uniós polgárok esetében, mint az amerikaiakéban.
Holder az Egyesült Államok és az EU igazságügyi és belügyminiszteri egyeztetése alkalmából beszélt erről. Az Egyesült Államok és az EU immár több mint négy éve tárgyal a személyes adatok védelméről. Viviane Reding, az EU igazságügyi biztosa "a helyes irányba tett fontos lépésnek" minősítette a Holder által megfogalmazott ígéretet, de sürgette annak törvénybe foglalását.