Berta Sándor
Nem váltak be az arcfelismerő rendszerek
A helyi Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) azt tanácsolta Wolfgang Schäuble német belügyminiszternek, hogy egyelőre vessék el az arcfelismerő megoldások használatát.
"Nem fogom és nem tudom javasolni Wolfgang Schäuble-nek az automatikus számítógépes arcfelismerő rendszerek alkalmazását, mivel a teszteredmények nem voltak megfelelőek" - nyilatkozta Jörg Ziercke, a BKA elnöke. A hivatal vezetője még finoman fogalmazott, ugyanis a mainzi főpályaudvaron elvégzett átfogó tesztek végeredménye egyenes kiábrándító.
Az állomáson naponta 23 000 utas fordul meg, az ő átvizsgálásukban segített volna a kipróbált három megoldás. A kamerák és a kiegészítő szoftverek azonban még a legjobb fényviszonyok mellett is csupán a 23 000 emberi arc 60 százalékát tudták felderíteni, ez pedig rendkívül alacsony felderítési ráta lenne egy éles alkalmazás esetén.
A német informatikai cégek és szervezetek szerint a kísérletek nem végződtek rosszul. A Biztonsági Rendszerek Szakszövetségének szóvivője például azzal érvelt, hogy a kamerák még mindig jobb teljesítményt nyújtottak az emberi agynál. Ráadásul ezek a biztonsági megoldások a nap 24 órájában gond nélkül üzemelnek, ami az emberi figyelemről közel sem mondható el.
A BITKOM szakmai szervezet szintén kiállt a biztonsági kamerák és a hozzájuk kapcsolódó arcfelismerő programok jövőbeni használata mellett.
A mainzi főpályaudvaron elvégzett tesztben egyébként azt vizsgálták a szakemberek, hogy az ilyen intelligens biztonsági megoldások hatékonyan alkalmazhatók lennének-e állomásokon, stadionokban és repülőtereken. Nos, a program folyamatosan összehasonlította az utasok arcát a tárolt 200 mintával. A találati arány a legjobb fényviszonyoknál elérte a 60 százalékot, éjjel viszont csupán 10 és 20 százalék között mozgott. "Bebizonyosodott, hogy ilyen módon jelenleg nem tudnánk megakadályozni a veszélyes helyzeteket. Ráadásul a rendszernek a végső döntés meghozásához még mindig szüksége lenne az emberi segítségre. Ugyanis a 0,1 százalékos tévedési arány is azt jelentené, hogy 23 személyt gyanúsítottunk meg tévesen" - hangsúlyozta Jörg Ziercke.
A BKA elnöke kijelentette, hogy a jelenlegi arcfelismerő rendszerek használatát legfeljebb a jól megvilágított területeken és például személyi beléptető kapuknál tudná elképzelni, ahol az adott embereknek a kamerákba kell nézniük.
"Nem fogom és nem tudom javasolni Wolfgang Schäuble-nek az automatikus számítógépes arcfelismerő rendszerek alkalmazását, mivel a teszteredmények nem voltak megfelelőek" - nyilatkozta Jörg Ziercke, a BKA elnöke. A hivatal vezetője még finoman fogalmazott, ugyanis a mainzi főpályaudvaron elvégzett átfogó tesztek végeredménye egyenes kiábrándító.
Az állomáson naponta 23 000 utas fordul meg, az ő átvizsgálásukban segített volna a kipróbált három megoldás. A kamerák és a kiegészítő szoftverek azonban még a legjobb fényviszonyok mellett is csupán a 23 000 emberi arc 60 százalékát tudták felderíteni, ez pedig rendkívül alacsony felderítési ráta lenne egy éles alkalmazás esetén.
A német informatikai cégek és szervezetek szerint a kísérletek nem végződtek rosszul. A Biztonsági Rendszerek Szakszövetségének szóvivője például azzal érvelt, hogy a kamerák még mindig jobb teljesítményt nyújtottak az emberi agynál. Ráadásul ezek a biztonsági megoldások a nap 24 órájában gond nélkül üzemelnek, ami az emberi figyelemről közel sem mondható el.
A BITKOM szakmai szervezet szintén kiállt a biztonsági kamerák és a hozzájuk kapcsolódó arcfelismerő programok jövőbeni használata mellett.A mainzi főpályaudvaron elvégzett tesztben egyébként azt vizsgálták a szakemberek, hogy az ilyen intelligens biztonsági megoldások hatékonyan alkalmazhatók lennének-e állomásokon, stadionokban és repülőtereken. Nos, a program folyamatosan összehasonlította az utasok arcát a tárolt 200 mintával. A találati arány a legjobb fényviszonyoknál elérte a 60 százalékot, éjjel viszont csupán 10 és 20 százalék között mozgott. "Bebizonyosodott, hogy ilyen módon jelenleg nem tudnánk megakadályozni a veszélyes helyzeteket. Ráadásul a rendszernek a végső döntés meghozásához még mindig szüksége lenne az emberi segítségre. Ugyanis a 0,1 százalékos tévedési arány is azt jelentené, hogy 23 személyt gyanúsítottunk meg tévesen" - hangsúlyozta Jörg Ziercke.
A BKA elnöke kijelentette, hogy a jelenlegi arcfelismerő rendszerek használatát legfeljebb a jól megvilágított területeken és például személyi beléptető kapuknál tudná elképzelni, ahol az adott embereknek a kamerákba kell nézniük.
