Berta Sándor
Kérdéses az Európai Technológiai Intézet jövője
Ma tárgyal az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága arról, hogy a közeljövőben megalakul-e és ha igen, milyen formában és módon az Európai Technológiai Intézet (ETI).
Mint ismeretes, az Európai Unió (EU) már 2005 óta tervezi egy összeurópai kutatóintézet létrehozását a Massachusetts Insitute of Technology (MIT) mintájára. Az intézmény megalakításáról szóló terveket az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso jelentette be tavaly február 22-én. A csúcsegyetem megalapítását támogatta többek között Bill Gates, a Microsoft társalapítója is. 2006. októberében kiderült az is, hogy az Európai Bizottság (EB) 2,4 milliárd eurós, a 2008-2013 közötti időszakra szóló büdzsével kívánja létrehozni az Európai Technológiai Intézetet.
Majd már idén április végén az európai uniós tagországok kutatási miniszterei Würzburgban tartott konferenciájukon megállapodtak az ETI kiépítésének fő sarokpontjairól. Végül június végén az EU tagállamai is megegyeztek az Európai Technológiai Intézet felállításáról, a lépést pedig az Európai Bizottság is támogatta. Mivel döntés született a pénzügyi alapról is, így úgy tűnt két éven belül beindulhat a munka.
Nos, ezeket a terveket húzhatja most keresztül az Európai Parlament és annak bizottsága, amely az intézmény megalakításáról dönt. Az EP illetékes bizottságának arról kell szavaznia, hogy jelenlegi formájukban támogatja-e a terveket. Mindenesetre a testület már elkészítette a módosító javaslatait tartalmazó dokumentumot. Az ETI létrehozása részét képezi az Európai Unió úgynevezett Lisszaboni Stratégiájának, amely egy tudásalapú ökonómia kiépítését célozza meg 2010-ig és amelynek fő pillérei az innováció, a kutatás és a képzés.
Változásokra valóban szükség van, ugyanis egyre több állam körözi le az EU-t. Köztük van például India is, ahol évente több tudóst és mérnököt képeznek, mint az egész Európai Unióban. Szintén elgondolkoztató az is, hogy 2006-ban csupán három európai intézmény került a világ legjobb egyetemeinek Top 20-as listájára. Reino Paasilinna finn szociáldemokrata európai parlamenti képviselő úgy vélte, a rossz és a kevés helyezés oka, hogy az EU az elmúlt években közel sem költött eleget kutatás-fejlesztésre, éppen ezért szerinte ez a terület a közösség Achilles-sarka. Mivel az Európai Unió az alacsony bérköltségek területén nem tud versenyezni a többi országgal, ezért elsősorban a meglévő tudás és tapasztalatok hasznosítása segíthet.
A tervek szerint az új Európai Technológiai Intézet elsősorban a kis- és középvállalkozásokat erősítheti majd, kérdés azonban, hogy az Európai Parlament és bizottságai a jelenlegi elképzeléseket változatlan formában támogatják-e. Ráadásul az intézmény létrehozását elsősorban a nemzeti kutatóintézetek ellenzik, mivel féltik önállóságukat és kutatási jogaikat, emellett befolyásuk, erejük, bevételeik elveszítésétől, illetve csökkenésétől is tartanak. Így az ETI a nemzeti kutatóintézmények ellenállásán bukhat meg.
Mint ismeretes, az Európai Unió (EU) már 2005 óta tervezi egy összeurópai kutatóintézet létrehozását a Massachusetts Insitute of Technology (MIT) mintájára. Az intézmény megalakításáról szóló terveket az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso jelentette be tavaly február 22-én. A csúcsegyetem megalapítását támogatta többek között Bill Gates, a Microsoft társalapítója is. 2006. októberében kiderült az is, hogy az Európai Bizottság (EB) 2,4 milliárd eurós, a 2008-2013 közötti időszakra szóló büdzsével kívánja létrehozni az Európai Technológiai Intézetet.
Majd már idén április végén az európai uniós tagországok kutatási miniszterei Würzburgban tartott konferenciájukon megállapodtak az ETI kiépítésének fő sarokpontjairól. Végül június végén az EU tagállamai is megegyeztek az Európai Technológiai Intézet felállításáról, a lépést pedig az Európai Bizottság is támogatta. Mivel döntés született a pénzügyi alapról is, így úgy tűnt két éven belül beindulhat a munka.
Nos, ezeket a terveket húzhatja most keresztül az Európai Parlament és annak bizottsága, amely az intézmény megalakításáról dönt. Az EP illetékes bizottságának arról kell szavaznia, hogy jelenlegi formájukban támogatja-e a terveket. Mindenesetre a testület már elkészítette a módosító javaslatait tartalmazó dokumentumot. Az ETI létrehozása részét képezi az Európai Unió úgynevezett Lisszaboni Stratégiájának, amely egy tudásalapú ökonómia kiépítését célozza meg 2010-ig és amelynek fő pillérei az innováció, a kutatás és a képzés.
Változásokra valóban szükség van, ugyanis egyre több állam körözi le az EU-t. Köztük van például India is, ahol évente több tudóst és mérnököt képeznek, mint az egész Európai Unióban. Szintén elgondolkoztató az is, hogy 2006-ban csupán három európai intézmény került a világ legjobb egyetemeinek Top 20-as listájára. Reino Paasilinna finn szociáldemokrata európai parlamenti képviselő úgy vélte, a rossz és a kevés helyezés oka, hogy az EU az elmúlt években közel sem költött eleget kutatás-fejlesztésre, éppen ezért szerinte ez a terület a közösség Achilles-sarka. Mivel az Európai Unió az alacsony bérköltségek területén nem tud versenyezni a többi országgal, ezért elsősorban a meglévő tudás és tapasztalatok hasznosítása segíthet.
A tervek szerint az új Európai Technológiai Intézet elsősorban a kis- és középvállalkozásokat erősítheti majd, kérdés azonban, hogy az Európai Parlament és bizottságai a jelenlegi elképzeléseket változatlan formában támogatják-e. Ráadásul az intézmény létrehozását elsősorban a nemzeti kutatóintézetek ellenzik, mivel féltik önállóságukat és kutatási jogaikat, emellett befolyásuk, erejük, bevételeik elveszítésétől, illetve csökkenésétől is tartanak. Így az ETI a nemzeti kutatóintézmények ellenállásán bukhat meg.