Az amerikai légierő kutatói olyan futurisztikus kiberjármű koncepcióját dolgozták ki, amelyik az online világban éppúgy jelen lehet, mint a vízben, a szárazföldön, a világűrben vagy a levegőben.

A Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (DARPA) mindig új, szokatlan, meglepő, forradalmi és talán néha őrültnek és egzotikusnak tetsző ötletek és programok megvalósításán dolgozik. Az évente több milliárd dolláros költségvetéssel gazdálkodó amerikai szervezet azonban korántsem tud minden elképzelést a gyakorlatban is létrehozni. A Pentagon és a DARPA a Bush-kormány terrorizmus elleni harcának megindítása óta keresi azt a megoldást, amelynek a segítségével végre realizálható lenne a hálózati hadviselés, amelynél a rendszer részét képezik a különböző szenzorok, az adatfeldolgozási lehetőségek, és a távirányítható vagy önállóan dolgozó, illetve harcoló robotok.

Az első lépést ebbe az irányba a felderítő robotrepülőgépek felfegyverzése jelentette, majd ezeket a vízben, illetve víz alatt és a szárazföldön is működő és más különleges robotok követték. A DARPA-hoz tartozik a Grand Challenge robotautó-verseny is, amit a hivatal 2004-ben írt ki első ízben és amelyet idén novemberben rendeznek meg harmadszor. Az idén a járműveknek 100 kilométert kell megtenniük egy akadályokkal nehezített, kereszteződésekkel tarkított pályán, városi környezetben.

Egy másik projekt olyan önálló miniatűr robot harci egységek létrehozására irányul, amelyek a levegőből ledobva behatolnak a szellőzőaknákon és megsemmisítik, illetve elgázosítják a bunkereket, illetve más épületeket. Az Egyesült Államok Légiereje (USAF) azonban még ennél is merészebb terveket szövöget. A tudósok olyan eszközt keresnek, amely egyaránt bevethető a földön, a vízben, a levegőben, az űrben, s a virtuális térben és amely a katonai erő leghatékonyabb felhasználását teszi lehetővé. Egy ilyen kiber harci jármű különösen a terroristák leküzdését könnyítené meg, akár a városokban vagy a világhálón.


A "jármű" a lopakodó repülőhöz hasonlóan viselkedne az interneten
Az eszköz képes lenne felderíteni és elpusztítani az ellenséges erők számítástechnikai, távközlési infrastruktúráját anélkül, hogy a támadások polgári áldozatokat követelnének. A hálózat egyúttal összekötné a csapatrészeket, így minden egység és katona valós időben kommunikálhatna egymással, összehangolhatnák az akcióikat és megoszthatnák egymással az információikat.

A tervezett kiberjármű úgy mozogna a virtuális térben, mint egy repülő a levegőben. Bárhonnan indítható és távirányítható lesz, továbbá bármikor meg fogja tudni semmisíteni önmagát. Működése során észrevétlenül, lopakodó üzemmódban is tud majd közlekedni, fegyverzetébe pedig vírusok, kémprogramok és felderítőeszközök fognak tartozni. A feladata nemcsak a pusztítás és a megszerzett adatok továbbítása lesz, hanem a célzott támadás, a célpontok akár éveken át való megfigyelése és ellenőrzése is.

A megszerzendő adatok közé tartozhatnak egy potenciális ellenséges ország vagy a terroristák pénzügyi forgalmával, illetve a politikai légkörrel kapcsolatos információk. Emellett a jármű pontos képet közvetíthet arról, hogy hol van éppen egy állam politikai vagy katonai vezetője, valamint hogy kik tartózkodnak egy adott épületben. Elvárás, hogy az eszköz képes legyen önellenőrzés végzésére, annak megállapítására, hogy megfelelően működik-e, nem követik vagy nem fertőzték meg.

A DARPA kutatói is bevallják, hogy mindennek megvalósulásához még nagyon sok időnek kell eltelnie és rendkívül sok munkára van szükség. A kiberhadviselés művészetét még csak most alakítják ki, az Egyesült Államok pedig ezen a területen is piacvezető akar lenni. Jelenleg azonban még komoly problémát okoz a fedélzeti programok kifejlesztése, annak megválaszolása, hogy miként bízhatnak majd meg a kibereszközökben az emberek, hogy ellenőrizhetik őket és miként bizonyosodhatunk meg arról, hogy a megoldás minden helyzetben a helyes döntést fogja választani.