Minden számítógépgyártó egyre nagyobb teljesítményű berendezésekkel igyekezett elszédíteni vevőit az elmúlt két és fél évtizedben, ám az ezzel járó fogyasztásnövekedés mára komoly gonddá vált.

A számítógépek által megjelenített világ ugyan virtuális, ám az ennek létrehozásához szükséges elektromos energia nagyon is valóságos - legalábbis ezt kénytelenek megtapasztalni az utóbbi időben a felhasználók. Egyes számítások szerint a világhálón sűrűn szörföző felhasználók rövid idő alatt annyi elektromos energiát fogyasztanak, mint amennyit egy szegény harmadik világbeli embertársuk egész életében. A virtuális tér kalandorainak nincs testük, energiaigényük kielégítésével mégis nyomot hagynak a valóságos világban - írja a The Economist.

A jelenséggel komolyan foglalkozó vizsgálatok fókuszába az úgynevezett adattárházak kerültek, mivel ezek olyan koncentrált energiaigénnyel jelennek meg, amelynek gazdasági-környezetvédelmi hatásai viszonylag könnyen számszerűsíthetők. Az egyesült államokbeli Lawrence Berkeley Laboratory nemrégiben nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint az ilyen létesítmények energiafogyasztása 2000 és 2005 között megduplázódott, így napjainkban már 1,2 százalékkal részesednek az USA energiafelhasználásából. Más becslések még magasabbra, négy százalékra teszik ezt az arányt.

A vállalatok napjainkban informatikai költségvetésük tíz százalékát költik elektromos áramra - mondja Rakesh Kumar, a Gartner Group IT-piackutató cég munkatársa. Érdekesség, hogy ennek csak a fele táplálja a komputereket, a másik ötven százalék a hűtőrendszerek fogyasztásából adódik. Az IDC IT-tanácsadó felmérései szerint az energiafogyasztás immáron a rendszeradminisztrátorok öt legfontosabb napi problémája között szerepel.


Az energiafogyasztás gyors növekedésének két fő oka van: az egyik az internet használatának robbanásszerű terjedése, a másik a fejlesztők azon törekvése, hogy bármi áron növeljék komputereik teljesítményét. A világon használatban lévő szerverek száma 1996 és 2006 között 6 millióról 28 millióra nőtt, miközben ezek átlagos darabonkénti teljesítménye 150 wattról 400 wattra ugrott - derül ki az IDC adataiból. Úgy tűnik, mostanra olyan mértékűre nőtt ez a probléma, hogy a fejlesztők nem térhetnek ki előle.

A Dell, a világ második legnagyobb PC-gyártója például olyan értékesítési modellt igyekszik meghonosítani, amelyben fogyasztói fák telepítéséhez járulhatnak hozzá, hogy ezzel kompenzálják az általuk használt számítógépek okozta környezetterhelést. Az Oslóban működő DigiPlex adattárház azzal reklámozza magát, hogy a világ leginkább környezetbarát ilyen intézményét üzemelteti, mivel norvég áramot használ, amelynek 99 százalékát vízi erőművekből nyerik. Az AMD, az Intel chipgyártók, a Dell és versenytársa, a Hewlett-Packard, illetve a Microsoft és a Sun szoftverfejlesztők közösen elindították a Green Grid konzorciumot, amely a számítógépek hatékonyabb összekapcsolásával igyekszik mérsékelni az adatközpontok energiafogyasztását.

További lehetőség a komputerek energiaéhségének csillapítására a többmagos processzorok alkalmazása, amelyek nem az órajel növelésével, hanem több kisebb teljesítményű processzoregység összekapcsolásával növelik a chipek teljesítményét. A nagy processzorgyártók ma már megadják termékeik egy watt elektromos energiára eső teljesítményét is - ugyanúgy, ahogy az autóknál illik megadni az egy liter benzinnel megtehető kilométert, illetve az egy kilométer megtétele alatt kibocsátott szén-dioxid mennyiségét.

Az energiamegtakarítás kritikus pontja a betáplálás, illetve a hűtés javítása. Az előbbi terén jelentős megtakarítást ígér a váltóáram-egyenáram átalakítások korszerűsítése, míg az utóbbi esetén a számítógépek és légkondicionáló rendszerek közvetlen összekapcsolása növelheti a hatékonyságot. Az előbbi 20, az utóbbi akár 25-40 százalékos energiamegtakarítást is eredményezhet. A kevesebbet fogyasztó technológiák elterjesztése azonban időigényes, ezért 2010-ig várhatóan továbbra is tempósan, évi 3-5 százalékkal nő majd az informatikai rendszerek energiafelhasználása - jósolja az IDC.