Berta Sándor
Webrádiók - az utolsó esély?
Úgy tűnik, hogy a zeneipar - korábbi álláspontjával szemben - mégis hajlandó a kompromisszumra és ezzel egy végső szalmaszálat kaphatnak az amerikai online rádiók.
A javaslat, miszerint a kisebb internetes műsorszolgáltatóknak kevesebb jogdíjat kellene fizetniük, nem számít újdonságnak, hiszen már 2002 júliusában három amerikai képviselő egy olyan törvénytervezetet nyújtott be, amely a kisebb webrádiókat mentesítette volna a működésüket bizonytalanná tévő magas jogdíjak fizetési kötelezettsége alól. Mint ismeretes, a helyzet azután vált gyakorlatilag kilátástalanná az online rádiók számára, miután idén márciusban kiderült, hogy lejárt az a megállapodás, amelynek értelmében kedvező jogdíjakat kellett fizetniük a zeneipari szervezetek számára.
A cégek fellebbeztek az új díjjavaslatok ellen, azonban idén április közepén a Copyright Royalty Board of the Library of Congress (CRB) elutasította a beadványt és nem helyezte hatályon kívül a befolyó bevételek újrafelosztásáról szóló korábbi döntését. A mostani megoldásra hajlandó a SoundExchange is, amely a műsorszolgáltatóktól a bevételeket szedi be. Az elképzelések szerint a 2002-ben elfogadott Small Webcast Settlement Act nevű törvényben rögzített díjakat nem emelnék egyes esetekben. "A kis rádiók 2010-ig garanciát kapnának arra, hogy a licencdíjakat nem fognak emelkedni" - nyilatkozta Michael Huppe, a SoundExchange főkonzulense.
"Amennyiben nem történik gyorsan valami, akkor a licencdíjak emelése nagyon sok webrádió végét jelentheti, csökkennének a reklámlehetőségeik és ez az új szabályozás egyedül a nagy kiadóknak lenne jó" - közölte Georg Hitzenberger, a Play.FM internetes rádió szóvivője. Komoly problémát jelent az is, hogy nincs szabályozva, melyik műsorszolgáltató számítana kicsinek, hol lenne a határvonal és ezt a besorolást milyen szempontok alapján állapítanák meg. A SaveNetRadio nevű szervezet képviselői ugyanakkor úgy vélik, az új megoldás azért sem lenne megfelelő, mert lehetetlenné tenné egy rádió fejlődését, gyakorlatilag örökre beskatulyázná egyetlen kategóriába. Arról nem is beszélve, hogy vajon az előadók és az együttesek és a kiadóik belemennének-e abba, hogy egy dalért nem azt a jogdíjat kapják meg az egyik rádiótól, mint a másiktól.
Amennyiben semmi sem változik, úgy az Egyesült Államokban július 15-én lép életbe az új szabályozás, ami szerint a rádióknak hallgatóik és a lejátszott zeneszámok száma után kell majd jogdíjat fizetniük, méghozzá dalonként 0,08 centet. 2010-től viszont ezek az árak 30 százalékkal emelkednének és elérnék a 0,19 centes összeget. A Play.FM három különböző jogdíjszervezettel is szerződéses kapcsolatban áll, a költségeit elsősorban reklámokból, támogatásokból fedezi.
Kérdés azonban, hogy Európában meddig lehet még a webrádióknak viszonylagos aranyéletük és átveszi-e az Európai Unió az amerikai példát.
A javaslat, miszerint a kisebb internetes műsorszolgáltatóknak kevesebb jogdíjat kellene fizetniük, nem számít újdonságnak, hiszen már 2002 júliusában három amerikai képviselő egy olyan törvénytervezetet nyújtott be, amely a kisebb webrádiókat mentesítette volna a működésüket bizonytalanná tévő magas jogdíjak fizetési kötelezettsége alól. Mint ismeretes, a helyzet azután vált gyakorlatilag kilátástalanná az online rádiók számára, miután idén márciusban kiderült, hogy lejárt az a megállapodás, amelynek értelmében kedvező jogdíjakat kellett fizetniük a zeneipari szervezetek számára.
A cégek fellebbeztek az új díjjavaslatok ellen, azonban idén április közepén a Copyright Royalty Board of the Library of Congress (CRB) elutasította a beadványt és nem helyezte hatályon kívül a befolyó bevételek újrafelosztásáról szóló korábbi döntését. A mostani megoldásra hajlandó a SoundExchange is, amely a műsorszolgáltatóktól a bevételeket szedi be. Az elképzelések szerint a 2002-ben elfogadott Small Webcast Settlement Act nevű törvényben rögzített díjakat nem emelnék egyes esetekben. "A kis rádiók 2010-ig garanciát kapnának arra, hogy a licencdíjakat nem fognak emelkedni" - nyilatkozta Michael Huppe, a SoundExchange főkonzulense.
"Amennyiben nem történik gyorsan valami, akkor a licencdíjak emelése nagyon sok webrádió végét jelentheti, csökkennének a reklámlehetőségeik és ez az új szabályozás egyedül a nagy kiadóknak lenne jó" - közölte Georg Hitzenberger, a Play.FM internetes rádió szóvivője. Komoly problémát jelent az is, hogy nincs szabályozva, melyik műsorszolgáltató számítana kicsinek, hol lenne a határvonal és ezt a besorolást milyen szempontok alapján állapítanák meg. A SaveNetRadio nevű szervezet képviselői ugyanakkor úgy vélik, az új megoldás azért sem lenne megfelelő, mert lehetetlenné tenné egy rádió fejlődését, gyakorlatilag örökre beskatulyázná egyetlen kategóriába. Arról nem is beszélve, hogy vajon az előadók és az együttesek és a kiadóik belemennének-e abba, hogy egy dalért nem azt a jogdíjat kapják meg az egyik rádiótól, mint a másiktól.
Amennyiben semmi sem változik, úgy az Egyesült Államokban július 15-én lép életbe az új szabályozás, ami szerint a rádióknak hallgatóik és a lejátszott zeneszámok száma után kell majd jogdíjat fizetniük, méghozzá dalonként 0,08 centet. 2010-től viszont ezek az árak 30 százalékkal emelkednének és elérnék a 0,19 centes összeget. A Play.FM három különböző jogdíjszervezettel is szerződéses kapcsolatban áll, a költségeit elsősorban reklámokból, támogatásokból fedezi.
Kérdés azonban, hogy Európában meddig lehet még a webrádióknak viszonylagos aranyéletük és átveszi-e az Európai Unió az amerikai példát.