Napi Online
Eljön az igazság pillanata a web 2.0-s cégeknek
Kellemetlen igazság, hogy a MySpace közösségi portál vagy a YouTube videomegosztó site sikertörténete nem tipikus az úgynevezett webb 2.0-s cégek világában, hanem inkább kivétel.
A híres kaliforniai Palo Altótól a nem kevésbé nevezetes indiai Bangalore-ig a világ minden táján megtalálható technológiai központok új vállalkozói sokáig azt gondolták, hogy az internet világának második nagy cégalapítási hullámában elég kitalálniuk egy ingyenesen használható szoftvert (keresőt, fájlmegosztót, akármit), hozzáadni az egyre olcsóbb hardvereket (szerver- és tárolókapacitást), feltenni az egészet az internetre mint ingyenes terjesztési hálóra, és máris kész a vállalkozás, és imhol dőlni fog a pénzt.
Eltelt néhány év, és most úgy tűnik, az úgynevezett web 2.0-s cégek többségének alapítói nem tudják igazi üzletté fejleszteni ötleteiket: vállalkozásuk nem fog át elég széles fogyasztói kört, bevételt, és nem képes profitot termelni. Kétségtelen tény, hogy a korábbinál sokkal könnyebben, olcsóbban lehet ma tudományos kísérleteket folytatni, de ez nem tévesztendő össze egy komoly vállalkozás létrehozásával - idézi a helyzetet jellemző Rob Shurtleffet, a Divergent Ventures tőketársaság ügyvezető igazgatóját a Business Week.
Az idei év sok új internetes vállalkozásnak elhozza az igazság pillanatát, amikor az alapítóknak be kell látniuk, hogy nem az ő elképzeléseikből fejlődik ki az új Yahoo vagy Google. Számos olyan kisvállalat harcol a túlélésért, amely video- és fotómegosztási szolgáltatást nyújt, vagy közösségi site-ot üzemeltet, de egyre nyilvánvalóbb, hogy az elmúlt év két nagy durranása ezeken a szakterületeken, a YouTube és a MySpace inkább kivételek, mint a sikertörténet receptjei.
A bajok forrása a régi: az ördög a részletekben van - értsd: elindítani egy céget, az talán nem kerül sokba, de működtetni, az már igen. Egy webszolgáltatás néhány százezer dollárból feláll, de ahhoz, hogy nyereségtermelő vállalattá váljon, 15 millió dollártól 25 millióig terjedő befektetésre van szükség. Ennyibe kerül a megfelelő infrastruktúra kiépítése, a technológia fejlesztése és a bevételt hozó terjesztés fenntartása.
A legfőbb költségelem a munkaerő. Előbb-utóbb minden garázsvállalkozás alapítói beleütköznek abba a gondba, hogy hiába dolgoznak reggeltől estig, nem tudnak felelni minden e-mailre, nem tudják bevezetni mindazokat a szolgáltatásokat a portáljukra, amelyeket elképzeltek. A 4INFO nevű mobil keresőszolgáltatást nyújtó cég - amely sporthíreket, időjárás-jelentést, a helyi vendéglők listáját és ehhez hasonlókat kínál a mobiltelefon-tulajdonosoknak - 16 milliós kezdőtőkét tudott összekalapozni, ami elég soknak tűnik, amíg csak tucatnyian dolgoztak a cégnél. Ma már 31-en vannak, ami még mindig nem sok, de a bérköltség majdnem havi félmillió dollár, ami 60 százalékkal több a tavalyinál.
Az infrastruktúra becsapós dolog. Látszólag filléres kiadást jelent, hiszen a hardverek egyre olcsóbbak. Igen ám, de ez csak kicsiben igaz. Amíg az induló vállalkozás programjai elfutnak valamelyik adatközpontban egy bérelt gépen, nincs gond, ám ha nőnek az igények, akkor már saját rendszert kell építeni, méghozzá megbízhatót, strapabírót, ami viszont nem kevés pénzbe kerül. A FeedBurnes Inc., amely blogíróknak biztosít publikálási lehetőséget, nemrégiben költötte el 10 millió dolláros alaptőkéje 20 százalékát adatkezelő rendszere fejlesztésére.
És végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a hirdetési költségeket. Még a legolcsóbb internetes reklámkampány is igen húzós tud lenni. Becslések szerint egy kezdő vállalkozásnak idén húszezer dollárt kell költenie egy-egy kampányra, ami négyszerese az egy évvel ezelőttinek.
A tőketársaságok pénzcsapja egyelőre nyitva van: 2006-ban az egy évvel korábbihoz képest több mint duplájára, 943 millió dollárra ugrott a webes projektekre fordított befektetéseik összege. Az ügyletenkénti átlag szintén majdnem duplájára, 9,2 millió dollárra nőtt az elmúlt év utolsó negyedében a 2005. negyedik negyedéveshez képest. Ugyanakkor szakértők szerint lassan itt az ideje, hogy beinduljon a piaci szelekció, azaz megszűnjön azoknak a cégeknek a finanszírozása, amelyek nem teljesítenek. Legkésőbb 2008-ra érvénybe lép az erősebb kutya éli túl a telet darwini tétele a közösségi portálokat, videomegosztó site-okat és webes keresőket nyújtó vállalkozások világában.
A híres kaliforniai Palo Altótól a nem kevésbé nevezetes indiai Bangalore-ig a világ minden táján megtalálható technológiai központok új vállalkozói sokáig azt gondolták, hogy az internet világának második nagy cégalapítási hullámában elég kitalálniuk egy ingyenesen használható szoftvert (keresőt, fájlmegosztót, akármit), hozzáadni az egyre olcsóbb hardvereket (szerver- és tárolókapacitást), feltenni az egészet az internetre mint ingyenes terjesztési hálóra, és máris kész a vállalkozás, és imhol dőlni fog a pénzt.
Eltelt néhány év, és most úgy tűnik, az úgynevezett web 2.0-s cégek többségének alapítói nem tudják igazi üzletté fejleszteni ötleteiket: vállalkozásuk nem fog át elég széles fogyasztói kört, bevételt, és nem képes profitot termelni. Kétségtelen tény, hogy a korábbinál sokkal könnyebben, olcsóbban lehet ma tudományos kísérleteket folytatni, de ez nem tévesztendő össze egy komoly vállalkozás létrehozásával - idézi a helyzetet jellemző Rob Shurtleffet, a Divergent Ventures tőketársaság ügyvezető igazgatóját a Business Week.
Az idei év sok új internetes vállalkozásnak elhozza az igazság pillanatát, amikor az alapítóknak be kell látniuk, hogy nem az ő elképzeléseikből fejlődik ki az új Yahoo vagy Google. Számos olyan kisvállalat harcol a túlélésért, amely video- és fotómegosztási szolgáltatást nyújt, vagy közösségi site-ot üzemeltet, de egyre nyilvánvalóbb, hogy az elmúlt év két nagy durranása ezeken a szakterületeken, a YouTube és a MySpace inkább kivételek, mint a sikertörténet receptjei.A bajok forrása a régi: az ördög a részletekben van - értsd: elindítani egy céget, az talán nem kerül sokba, de működtetni, az már igen. Egy webszolgáltatás néhány százezer dollárból feláll, de ahhoz, hogy nyereségtermelő vállalattá váljon, 15 millió dollártól 25 millióig terjedő befektetésre van szükség. Ennyibe kerül a megfelelő infrastruktúra kiépítése, a technológia fejlesztése és a bevételt hozó terjesztés fenntartása.
A legfőbb költségelem a munkaerő. Előbb-utóbb minden garázsvállalkozás alapítói beleütköznek abba a gondba, hogy hiába dolgoznak reggeltől estig, nem tudnak felelni minden e-mailre, nem tudják bevezetni mindazokat a szolgáltatásokat a portáljukra, amelyeket elképzeltek. A 4INFO nevű mobil keresőszolgáltatást nyújtó cég - amely sporthíreket, időjárás-jelentést, a helyi vendéglők listáját és ehhez hasonlókat kínál a mobiltelefon-tulajdonosoknak - 16 milliós kezdőtőkét tudott összekalapozni, ami elég soknak tűnik, amíg csak tucatnyian dolgoztak a cégnél. Ma már 31-en vannak, ami még mindig nem sok, de a bérköltség majdnem havi félmillió dollár, ami 60 százalékkal több a tavalyinál.
Az infrastruktúra becsapós dolog. Látszólag filléres kiadást jelent, hiszen a hardverek egyre olcsóbbak. Igen ám, de ez csak kicsiben igaz. Amíg az induló vállalkozás programjai elfutnak valamelyik adatközpontban egy bérelt gépen, nincs gond, ám ha nőnek az igények, akkor már saját rendszert kell építeni, méghozzá megbízhatót, strapabírót, ami viszont nem kevés pénzbe kerül. A FeedBurnes Inc., amely blogíróknak biztosít publikálási lehetőséget, nemrégiben költötte el 10 millió dolláros alaptőkéje 20 százalékát adatkezelő rendszere fejlesztésére.
És végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a hirdetési költségeket. Még a legolcsóbb internetes reklámkampány is igen húzós tud lenni. Becslések szerint egy kezdő vállalkozásnak idén húszezer dollárt kell költenie egy-egy kampányra, ami négyszerese az egy évvel ezelőttinek.
A tőketársaságok pénzcsapja egyelőre nyitva van: 2006-ban az egy évvel korábbihoz képest több mint duplájára, 943 millió dollárra ugrott a webes projektekre fordított befektetéseik összege. Az ügyletenkénti átlag szintén majdnem duplájára, 9,2 millió dollárra nőtt az elmúlt év utolsó negyedében a 2005. negyedik negyedéveshez képest. Ugyanakkor szakértők szerint lassan itt az ideje, hogy beinduljon a piaci szelekció, azaz megszűnjön azoknak a cégeknek a finanszírozása, amelyek nem teljesítenek. Legkésőbb 2008-ra érvénybe lép az erősebb kutya éli túl a telet darwini tétele a közösségi portálokat, videomegosztó site-okat és webes keresőket nyújtó vállalkozások világában.