Napi Online
Újra kifut az Internethajó
Már nyolcadszor fut ki az Internethajó, a magyar információs társadalom építését monitorozó rendezvény. Az eseményen a résztvevők megvitathatják, ki mit rontott el, ki mit tehetett volna az elmúlt években, hogy megálljon az ország leszakadása legalább az infokom-munikációs területen.
A holnap délelőtt vízre szálló 8. Internethajó egyik központi témája 2006 IT-boomja lesz, azaz a digitális alapú televíziózás (IP TV) hazai megjelenése. Múlt év novemberében - ugyanazon a napon - két szolgáltató indította el digitális tévéjét. A digitális televízió nem csupán egy szolgáltatás, hanem olyan új disztribúciós platform, amelyen keresztül szolgáltatások sokasága jut el az otthonokba. Triple play technológiájának köszönhetően lehetővé válik az együttes telefonálás, internetezés és televíziózás interaktív élménye. Élő programozhatóság, világhálós telefonálás, és így tovább. Sőt, nézőszámtól függően még a kamera beállításai is változhatnak - mondta ifj. Lengyel Tibor, az esemény fő támogatója, a TVnet Kft. ügyvezető igazgatója. Mint elmondta, ezen a területen a világ vezetői között vagyunk, és reményei szerint idén már több tízezer lehet az iptv felhasználóinak száma.
Az Internethajó beszélgetéseihez is irányt adó tanulmány, a Kék notesz jelentése azonban nem fest pozitívabb képet a tavalyinál a hazai infokommunikáció helyzetéről. Annak ellenére, hogy a jelentés szerint a magyar lakosság közel fele számítógép-használó és mintegy harmada internethasználó, továbbra is az e-mailezés a legkedveltebb internetes tevékenység. Bár csökkent a digitális szakadék a középkorúak körében, valamint a kisebb és nagyobb települések között, de nem változott érdemben a legrászorultabbak, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a romák vagy az idősebbek körében.
A jelentés szerint egyre olcsóbb az elérés: már a havi ötezer forintos lélektani határ alatt van az előfizetési díj. De ezer kistelepülésen még mindig nem elérhető a szélessáv, 500 ezer ember (a lakosság öt százaléka) nem férhet hozzá az infrastruktúrához, még akkor sem, ha szeretne. A szélessáv idehaza a kapacitásnövelés ellenére is lassabb, mint Nyugat-Európában, és nagyságrendekkel kisebb, mint például Japánban (ahol általános az 50-100 mbps-os kapcsolat). Ugyanazért a pénzért kevesebbet kapnak a magyarok, mint az EU régi polgárai és a sávszélesség miatt az igénybe vehető szolgáltatások minősége is rosszabb.
Európai összevetésben Magyarország mutatói az internethasználat terén még mindig nem érik el a hazánktól elvárható szintet. "Sereghajtó eminensek" vagyunk: a penetráció alacsony, bár ezen belül a szélessáv aránya igen magas. A politikáról szólva az elemzés megállapítja: az új Gyurcsány-kormány ígéretéhez híven megszüntette az önálló informatikai tárcát, ami az elmúlt évet tekintve inkább ártott a terület felügyeletének és irányításának. A tárcák és képviselőik ugyanis nem dolgoztak ki hatékony modellt a tárcaközi feladatok kezelésére. A kormánynak 2006 óta gyakorlatilag nincs információs társadalompolitikája vagy stratégiája.
A holnap délelőtt vízre szálló 8. Internethajó egyik központi témája 2006 IT-boomja lesz, azaz a digitális alapú televíziózás (IP TV) hazai megjelenése. Múlt év novemberében - ugyanazon a napon - két szolgáltató indította el digitális tévéjét. A digitális televízió nem csupán egy szolgáltatás, hanem olyan új disztribúciós platform, amelyen keresztül szolgáltatások sokasága jut el az otthonokba. Triple play technológiájának köszönhetően lehetővé válik az együttes telefonálás, internetezés és televíziózás interaktív élménye. Élő programozhatóság, világhálós telefonálás, és így tovább. Sőt, nézőszámtól függően még a kamera beállításai is változhatnak - mondta ifj. Lengyel Tibor, az esemény fő támogatója, a TVnet Kft. ügyvezető igazgatója. Mint elmondta, ezen a területen a világ vezetői között vagyunk, és reményei szerint idén már több tízezer lehet az iptv felhasználóinak száma.
Az Internethajó beszélgetéseihez is irányt adó tanulmány, a Kék notesz jelentése azonban nem fest pozitívabb képet a tavalyinál a hazai infokommunikáció helyzetéről. Annak ellenére, hogy a jelentés szerint a magyar lakosság közel fele számítógép-használó és mintegy harmada internethasználó, továbbra is az e-mailezés a legkedveltebb internetes tevékenység. Bár csökkent a digitális szakadék a középkorúak körében, valamint a kisebb és nagyobb települések között, de nem változott érdemben a legrászorultabbak, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a romák vagy az idősebbek körében.
A jelentés szerint egyre olcsóbb az elérés: már a havi ötezer forintos lélektani határ alatt van az előfizetési díj. De ezer kistelepülésen még mindig nem elérhető a szélessáv, 500 ezer ember (a lakosság öt százaléka) nem férhet hozzá az infrastruktúrához, még akkor sem, ha szeretne. A szélessáv idehaza a kapacitásnövelés ellenére is lassabb, mint Nyugat-Európában, és nagyságrendekkel kisebb, mint például Japánban (ahol általános az 50-100 mbps-os kapcsolat). Ugyanazért a pénzért kevesebbet kapnak a magyarok, mint az EU régi polgárai és a sávszélesség miatt az igénybe vehető szolgáltatások minősége is rosszabb.
Európai összevetésben Magyarország mutatói az internethasználat terén még mindig nem érik el a hazánktól elvárható szintet. "Sereghajtó eminensek" vagyunk: a penetráció alacsony, bár ezen belül a szélessáv aránya igen magas. A politikáról szólva az elemzés megállapítja: az új Gyurcsány-kormány ígéretéhez híven megszüntette az önálló informatikai tárcát, ami az elmúlt évet tekintve inkább ártott a terület felügyeletének és irányításának. A tárcák és képviselőik ugyanis nem dolgoztak ki hatékony modellt a tárcaközi feladatok kezelésére. A kormánynak 2006 óta gyakorlatilag nincs információs társadalompolitikája vagy stratégiája.