SG.hu
Tizenöt év alatt tilos lehet a közösségi háló Franciaországban
Gyorsított eljárásban halad előre a közösségi oldalak és az iskolai mobilhasználat szigorítása Franciaországban.
A francia Nemzetgyűlés jóváhagyta annak a törvényjavaslatnak az első cikkét, amely megtiltaná a közösségi oldalak használatát a 15 év alatti kiskorúak számára. A kezdeményezés Laure Miller, a Marne megyei képviselő nevéhez fűződik, és a francia kormány is támogatja. Emmanuel Macron államfő bejelentése szerint a jogszabály gyorsított eljárásban halad tovább, ami azt jelenti, hogy a parlamenti folyamat lerövidül, és az intézkedések már a következő tanév kezdetére életbe léphetnek. A képviselőknek még állást kell foglalniuk egy másik vitatott kérdésben is, amely a mobiltelefonok középiskolai használatának teljes tilalmáról szól.
Laure Miller a vita elején hangsúlyozta, hogy a törvény világos határt kíván húzni a társadalomban. „Ezzel a törvénnyel egyértelmű korlátot szabunk. Egy egyszerű dolgot mondunk: a közösségi hálózatok egyáltalán nem ártalmatlanok.” A képviselő kemény kritikát fogalmazott meg a platformok működésével kapcsolatban, amikor kijelentette: „Ezek a közösségi hálózatok azt ígérték, hogy összekapcsolnak, ehelyett szétszakítanak. Azt ígérték, hogy tájékoztatnak, ehelyett túlterhelnek. Azt ígérték, hogy szórakoztatnak, ehelyett bezártak.” Ez az intézkedés központi ajánlása volt annak a parlamenti vizsgálóbizottsági jelentésnek is, amely a TikTok kiskorúakra gyakorolt pszichológiai hatásait elemezte, és amelynek Miller volt az előadója.
A digitális ügyekért felelős miniszterhelyettes, Anne Le Hénanff a szavazás előtt arról beszélt, hogy a 15 év alatti életkor a gondtalanság, a kreativitás, a tanulás és az önazonosság kialakulásának időszaka. „Gyermekeink agya nem eladó, és nem is arra való, hogy uralom alá kerüljön.” - mondta. A politikai pártok közötti szinte teljes egyetértés ellenére a javaslat útja az elmúlt hetekben korántsem volt zökkenőmentes. 2025 decemberének végén a kormány egy hasonló tárgyú törvénytervezetet jelentett be, amelyben maga az államfő is aktív szerepet vállalt, ez pedig bizonytalanságot keltett a jogalkotási folyamatban.
Egy héttel később az Államtanács véleménye újabb fordulatot hozott. A testület arra figyelmeztetett, hogy a javaslat több ponton ütközhet az európai uniós joggal, és kockázatot jelenthet az alapvető szabadságjogokra nézve. Ennek hatására Laure Miller kénytelen volt jelentősen átfogalmazni és enyhíteni a szöveget. Végül a kormány is csatlakozott az átdolgozott változathoz, és egy módosító indítvány révén közösen írták újra az első cikket, amelyet a Nemzetgyűlés hétfőn el is fogadott. Az eredeti elképzeléssel szemben, amely közvetlen kötelezettséget rótt volna a közösségi oldalakra, az Államtanács egyértelművé tette, hogy új platformkötelezettségeket kizárólag az Európai Unió írhat elő.
Az elfogadott szöveg ezért már úgy fogalmaz, hogy „egy online platform által nyújtott közösségi hálózati szolgáltatáshoz való hozzáférés tilos a 15 év alatti kiskorúak számára”. Ez a megfogalmazás szándékosan homályosabb, és nem nevez meg konkrét kötelezettségeket a szolgáltatók számára. Ugyanakkor a módosító indítvány indoklása szerint a platformoknak életkor-ellenőrzési rendszereket kell majd bevezetniük ahhoz, hogy a tiltás ténylegesen érvényesüljön. A nagy szolgáltatók, például az Instagram vagy a Snapchat esetében az esetleges szankciók kiszabása már az Európai Bizottság hatáskörébe tartozna.
Ez a jogi konstrukció több digitális jogra szakosodott jogászt is aggodalommal tölt el. Brunessen Bertrand, a Rennes-I Egyetem jogászprofesszora szerint „a szöveg jogilag törékeny”, és az európai szabályozás „kiterjesztő és erősen vitatható értelmezésén” alapul. Ennek ellenére a Nemzetgyűlés egy másik módosítást is elfogadott, amelyet a szocialista Ayda Hadizadeh nyújtott be. Ez kimondja, hogy a közösségi oldalak kötelesek garantálni, hogy a kiskorúakat ne érje túlzott kereskedelmi nyomás, és megtiltja olyan termékek vagy szolgáltatások reklámozását, amelyek károsíthatják a fiatalok testi vagy lelki egészségét.
További kérdéseket vet fel, hogy pontosan mely szolgáltatások esnek a tiltás hatálya alá. A törvény szövege csak annyit rögzít, hogy nem vonatkozik az online enciklopédiákra, az oktatási vagy tudományos adatbázisokra, illetve a szabad szoftverek fejlesztésére és megosztására szolgáló platformokra. A kormány ugyanakkor azt is tervezi, hogy korlátozza bizonyos azonnali üzenetküldő szolgáltatások félig nyilvános funkcióit, valamint egyes online videojátékokba épített közösségi elemeket, amennyiben azok bizonyított kockázatot jelentenek a kapcsolatok, a tartalmak vagy az interakciók terén. Ez érintheti például a WhatsApp egyes funkcióit, illetve a fiatalok körében rendkívül népszerű játékokat, mint a Roblox vagy a Fortnite.
A törvénycsomag másik fontos eleme a mobiltelefonok használatának betiltása a középiskolák területén. Az oktatási miniszter, Edouard Geffray szerint „nem lehet nyugodtan tanulni, ha egész nap értesítések rezegnek a zsebben”. Az intézkedést azonban az oktatási intézmények részéről óvatos fogadtatás kíséri. Az iskolaigazgatók attól tartanak, hogy újabb adminisztratív és fegyelmezési terheket kapnak, ráadásul az egyes intézmények eltérő elrendezése és működése is nehezítheti az egységes végrehajtást. Geffray a France Info műsorában igyekezett megnyugtatni a szereplőket, amikor kijelentette: „van egy tiltó alapelv, és lesznek kivételek, amelyeket a házirend rögzít majd.” Ennek érdekében Laure Miller egy olyan módosítást is benyújt, amely nagyobb rugalmasságot enged az iskoláknak.
A gyorsított jogalkotási menetrend meglepte az érdekképviseleteket. Még december elején a miniszter arról beszélt, hogy a mobiltelefon-tilalmat először csak néhány középiskolában próbálnák ki. A szakszervezetek emlékeztettek arra is, hogy az általános iskolákban és kollégiumokban 2018 óta érvényes hasonló tiltás bevezetése komoly nehézségekkel járt. Emmanuel Macron kérésére a kormány január 23-án indította el a gyorsított eljárást, amely lehetővé teszi, hogy a törvényt a parlament mindkét házában csak egy olvasatban tárgyalják. A cél az, hogy az új szabályok már a szeptemberi tanévkezdéstől alkalmazhatók legyenek.
A digitális ügyekért felelős miniszterhelyettes elképzelése szerint a közösségi oldalak tiltása már az újonnan regisztráló felhasználókra szeptembertől érvényes lenne, és 2027. január 1-jéig minden érintett szolgáltatásnak ellenőriznie kellene teljes felhasználói bázisának életkorát. A francia jogalkotás ezzel az egyik legszigorúbb európai szabályozás felé mozdul el, miközben a közösségi média, az MI által vezérelt ajánlórendszerek és a fiatalok mentális egészségének védelme körüli vita egyre inkább nemzetközi szinten is felerősödik.
A francia Nemzetgyűlés jóváhagyta annak a törvényjavaslatnak az első cikkét, amely megtiltaná a közösségi oldalak használatát a 15 év alatti kiskorúak számára. A kezdeményezés Laure Miller, a Marne megyei képviselő nevéhez fűződik, és a francia kormány is támogatja. Emmanuel Macron államfő bejelentése szerint a jogszabály gyorsított eljárásban halad tovább, ami azt jelenti, hogy a parlamenti folyamat lerövidül, és az intézkedések már a következő tanév kezdetére életbe léphetnek. A képviselőknek még állást kell foglalniuk egy másik vitatott kérdésben is, amely a mobiltelefonok középiskolai használatának teljes tilalmáról szól.
Laure Miller a vita elején hangsúlyozta, hogy a törvény világos határt kíván húzni a társadalomban. „Ezzel a törvénnyel egyértelmű korlátot szabunk. Egy egyszerű dolgot mondunk: a közösségi hálózatok egyáltalán nem ártalmatlanok.” A képviselő kemény kritikát fogalmazott meg a platformok működésével kapcsolatban, amikor kijelentette: „Ezek a közösségi hálózatok azt ígérték, hogy összekapcsolnak, ehelyett szétszakítanak. Azt ígérték, hogy tájékoztatnak, ehelyett túlterhelnek. Azt ígérték, hogy szórakoztatnak, ehelyett bezártak.” Ez az intézkedés központi ajánlása volt annak a parlamenti vizsgálóbizottsági jelentésnek is, amely a TikTok kiskorúakra gyakorolt pszichológiai hatásait elemezte, és amelynek Miller volt az előadója.
A digitális ügyekért felelős miniszterhelyettes, Anne Le Hénanff a szavazás előtt arról beszélt, hogy a 15 év alatti életkor a gondtalanság, a kreativitás, a tanulás és az önazonosság kialakulásának időszaka. „Gyermekeink agya nem eladó, és nem is arra való, hogy uralom alá kerüljön.” - mondta. A politikai pártok közötti szinte teljes egyetértés ellenére a javaslat útja az elmúlt hetekben korántsem volt zökkenőmentes. 2025 decemberének végén a kormány egy hasonló tárgyú törvénytervezetet jelentett be, amelyben maga az államfő is aktív szerepet vállalt, ez pedig bizonytalanságot keltett a jogalkotási folyamatban.
Egy héttel később az Államtanács véleménye újabb fordulatot hozott. A testület arra figyelmeztetett, hogy a javaslat több ponton ütközhet az európai uniós joggal, és kockázatot jelenthet az alapvető szabadságjogokra nézve. Ennek hatására Laure Miller kénytelen volt jelentősen átfogalmazni és enyhíteni a szöveget. Végül a kormány is csatlakozott az átdolgozott változathoz, és egy módosító indítvány révén közösen írták újra az első cikket, amelyet a Nemzetgyűlés hétfőn el is fogadott. Az eredeti elképzeléssel szemben, amely közvetlen kötelezettséget rótt volna a közösségi oldalakra, az Államtanács egyértelművé tette, hogy új platformkötelezettségeket kizárólag az Európai Unió írhat elő.
Az elfogadott szöveg ezért már úgy fogalmaz, hogy „egy online platform által nyújtott közösségi hálózati szolgáltatáshoz való hozzáférés tilos a 15 év alatti kiskorúak számára”. Ez a megfogalmazás szándékosan homályosabb, és nem nevez meg konkrét kötelezettségeket a szolgáltatók számára. Ugyanakkor a módosító indítvány indoklása szerint a platformoknak életkor-ellenőrzési rendszereket kell majd bevezetniük ahhoz, hogy a tiltás ténylegesen érvényesüljön. A nagy szolgáltatók, például az Instagram vagy a Snapchat esetében az esetleges szankciók kiszabása már az Európai Bizottság hatáskörébe tartozna.
Ez a jogi konstrukció több digitális jogra szakosodott jogászt is aggodalommal tölt el. Brunessen Bertrand, a Rennes-I Egyetem jogászprofesszora szerint „a szöveg jogilag törékeny”, és az európai szabályozás „kiterjesztő és erősen vitatható értelmezésén” alapul. Ennek ellenére a Nemzetgyűlés egy másik módosítást is elfogadott, amelyet a szocialista Ayda Hadizadeh nyújtott be. Ez kimondja, hogy a közösségi oldalak kötelesek garantálni, hogy a kiskorúakat ne érje túlzott kereskedelmi nyomás, és megtiltja olyan termékek vagy szolgáltatások reklámozását, amelyek károsíthatják a fiatalok testi vagy lelki egészségét.
További kérdéseket vet fel, hogy pontosan mely szolgáltatások esnek a tiltás hatálya alá. A törvény szövege csak annyit rögzít, hogy nem vonatkozik az online enciklopédiákra, az oktatási vagy tudományos adatbázisokra, illetve a szabad szoftverek fejlesztésére és megosztására szolgáló platformokra. A kormány ugyanakkor azt is tervezi, hogy korlátozza bizonyos azonnali üzenetküldő szolgáltatások félig nyilvános funkcióit, valamint egyes online videojátékokba épített közösségi elemeket, amennyiben azok bizonyított kockázatot jelentenek a kapcsolatok, a tartalmak vagy az interakciók terén. Ez érintheti például a WhatsApp egyes funkcióit, illetve a fiatalok körében rendkívül népszerű játékokat, mint a Roblox vagy a Fortnite.
A törvénycsomag másik fontos eleme a mobiltelefonok használatának betiltása a középiskolák területén. Az oktatási miniszter, Edouard Geffray szerint „nem lehet nyugodtan tanulni, ha egész nap értesítések rezegnek a zsebben”. Az intézkedést azonban az oktatási intézmények részéről óvatos fogadtatás kíséri. Az iskolaigazgatók attól tartanak, hogy újabb adminisztratív és fegyelmezési terheket kapnak, ráadásul az egyes intézmények eltérő elrendezése és működése is nehezítheti az egységes végrehajtást. Geffray a France Info műsorában igyekezett megnyugtatni a szereplőket, amikor kijelentette: „van egy tiltó alapelv, és lesznek kivételek, amelyeket a házirend rögzít majd.” Ennek érdekében Laure Miller egy olyan módosítást is benyújt, amely nagyobb rugalmasságot enged az iskoláknak.
A gyorsított jogalkotási menetrend meglepte az érdekképviseleteket. Még december elején a miniszter arról beszélt, hogy a mobiltelefon-tilalmat először csak néhány középiskolában próbálnák ki. A szakszervezetek emlékeztettek arra is, hogy az általános iskolákban és kollégiumokban 2018 óta érvényes hasonló tiltás bevezetése komoly nehézségekkel járt. Emmanuel Macron kérésére a kormány január 23-án indította el a gyorsított eljárást, amely lehetővé teszi, hogy a törvényt a parlament mindkét házában csak egy olvasatban tárgyalják. A cél az, hogy az új szabályok már a szeptemberi tanévkezdéstől alkalmazhatók legyenek.
A digitális ügyekért felelős miniszterhelyettes elképzelése szerint a közösségi oldalak tiltása már az újonnan regisztráló felhasználókra szeptembertől érvényes lenne, és 2027. január 1-jéig minden érintett szolgáltatásnak ellenőriznie kellene teljes felhasználói bázisának életkorát. A francia jogalkotás ezzel az egyik legszigorúbb európai szabályozás felé mozdul el, miközben a közösségi média, az MI által vezérelt ajánlórendszerek és a fiatalok mentális egészségének védelme körüli vita egyre inkább nemzetközi szinten is felerősödik.