MTI
GPS kerülhet a BKV buszokra
Városaink mind zsúfoltabbá váló közútjai, s a gépkocsik környezetszennyezése miatt kívánatos lenne, hogy mind többen vegyék igénybe napi utazásaikhoz a tömegközlekedés járműveit. Ezért persze a tömegközlekedés szervezőinek, s a buszok, villamosok, trolik üzemeltetőinek is sokat kell még tenniük. A főváros tömegközlekedési cégénél, a BKV-nél az autóbuszon utazást kívánják kellemesebbé és tervezhetőbbé tenni a műholdas követési rendszer kiterjesztésével, amely néhány vidéki városunkban már sikeresen vizsgázott. A kérdésekre dr. Kiricsi Karola, a BKV.Zrt sajtószóvivője válaszolt.
Jelenleg csak a Buda északi és déli részeit összekötő 86-os busz vonalán vezették be a műholdas követési rendszert. Hogy is működik valójában, s mi lesz a jövője?
Ez egy kísérleti program. Az elmúlt év novemberében kezdtük GPS-sel, azaz műholdas helyzetjelzővel fölszerelni a kijelölt vonalon futó autóbuszokat, s a tervek illetve a kezdeti jó tapasztalatok alapján előbb-utóbb valamennyi, a felszíni közlekedésben használatos járatunkat ellátjuk vele. A rendszernek számos előnye van. A GPS jeladó és vevő rendszerbe állításával a központokban a járművek mozgását három méteres hibahatáron belül tudjuk követni, ami az eddigi száz méteres hibahatárral szemben jelentős előrelépés.
További nagy előnye, hogy a járművek jelet küldhetnek az irányítóközpont felé, ezáltal a központ zöld utat tud biztosítani, így a közösségi közlekedés gyorsabbá válik. De jobb lesz az utasok tájékoztatása is, hiszen olyan táblákat tudunk kihelyezni, amelyen látható, hogy a jármű éppen hol halad. Dönteni tudunk például járatsűrítésről, esetleg ritkításról, hiszen a terheltségről is pontos képet kapunk.
Mikorra várható ennek megvalósulása, s mennyibe kerül?
A teljes járműparkot nyolc év alatt kell átállítani a rendszerre. A kísérleti program arra jó, hogy tesztelni tudjuk a működését, majd meghatározni, hogy a BKV-nak mire van szüksége. A tesztelésre kiépített program negyvenkilenc millió forintba került, az átállás körülbelüli összege - ha a minimális programot nézzük, amely 2500 felszínen közlekedő jármű GPS-szel való felszerelését jelenti - kétmilliárd forint körül lesz. Ha pedig a maximum programot tekintjük, amely több száz megállóhely intelligens utastájékoztató táblával való ellátását, a fontos csomópontok zöldút kérési lehetőségének megteremtését is magába foglalja, az négyszer ennyibe is kerülhet. A fejlesztés mértéke attól függ, hogy milyen forrásokat tudunk bevonni.
Miből finanszírozzák?
Mivel az Európai Unióban a közösségi közlekedés támogatott, ezért ezeknek a rendszereknek a kiépítéséhez uniós forrásokat is szeretnénk igénybe venni. A rendszer Szolnokon, Debrecenben és Pécsett már működik, a tapasztalatcsere pedig folyamatos a Pécsi Közlekedési Zrt.-vel.
A nyolc év alatt, amíg az átállás megtörténik, marad a csúcsidőkben megszokott, idegtépő késés?
A főváros közlekedési lehetőségeit, a csúcsforgalmi dugók számának, időtartamának csökkentését a jelenlegi rendszerrel a mi vállalatunk nem tudja befolyásolni. A menetrendek összehangolását azonban a GPS segítségével pontosabbá tehetjük. Az utasok tájékoztatása is javulhat, bár azt nem ígérhetem, hogy a GPS rendszer teljes kialakításával minden megállóban megszűnik a jelenlegi, papír-alapú utastájékoztatás, hiszen ennek mindenütt elektronikus eszközökkel való felváltása finanszírozhatatlan. De a tájékoztatást szolgáló tábláinkat folyamatosan újítjuk, sajnos sok esetben a rongálók miatt.
Jelenleg csak a Buda északi és déli részeit összekötő 86-os busz vonalán vezették be a műholdas követési rendszert. Hogy is működik valójában, s mi lesz a jövője?
Ez egy kísérleti program. Az elmúlt év novemberében kezdtük GPS-sel, azaz műholdas helyzetjelzővel fölszerelni a kijelölt vonalon futó autóbuszokat, s a tervek illetve a kezdeti jó tapasztalatok alapján előbb-utóbb valamennyi, a felszíni közlekedésben használatos járatunkat ellátjuk vele. A rendszernek számos előnye van. A GPS jeladó és vevő rendszerbe állításával a központokban a járművek mozgását három méteres hibahatáron belül tudjuk követni, ami az eddigi száz méteres hibahatárral szemben jelentős előrelépés.
További nagy előnye, hogy a járművek jelet küldhetnek az irányítóközpont felé, ezáltal a központ zöld utat tud biztosítani, így a közösségi közlekedés gyorsabbá válik. De jobb lesz az utasok tájékoztatása is, hiszen olyan táblákat tudunk kihelyezni, amelyen látható, hogy a jármű éppen hol halad. Dönteni tudunk például járatsűrítésről, esetleg ritkításról, hiszen a terheltségről is pontos képet kapunk.
Mikorra várható ennek megvalósulása, s mennyibe kerül?
A teljes járműparkot nyolc év alatt kell átállítani a rendszerre. A kísérleti program arra jó, hogy tesztelni tudjuk a működését, majd meghatározni, hogy a BKV-nak mire van szüksége. A tesztelésre kiépített program negyvenkilenc millió forintba került, az átállás körülbelüli összege - ha a minimális programot nézzük, amely 2500 felszínen közlekedő jármű GPS-szel való felszerelését jelenti - kétmilliárd forint körül lesz. Ha pedig a maximum programot tekintjük, amely több száz megállóhely intelligens utastájékoztató táblával való ellátását, a fontos csomópontok zöldút kérési lehetőségének megteremtését is magába foglalja, az négyszer ennyibe is kerülhet. A fejlesztés mértéke attól függ, hogy milyen forrásokat tudunk bevonni.
Miből finanszírozzák?
Mivel az Európai Unióban a közösségi közlekedés támogatott, ezért ezeknek a rendszereknek a kiépítéséhez uniós forrásokat is szeretnénk igénybe venni. A rendszer Szolnokon, Debrecenben és Pécsett már működik, a tapasztalatcsere pedig folyamatos a Pécsi Közlekedési Zrt.-vel.
A nyolc év alatt, amíg az átállás megtörténik, marad a csúcsidőkben megszokott, idegtépő késés?
A főváros közlekedési lehetőségeit, a csúcsforgalmi dugók számának, időtartamának csökkentését a jelenlegi rendszerrel a mi vállalatunk nem tudja befolyásolni. A menetrendek összehangolását azonban a GPS segítségével pontosabbá tehetjük. Az utasok tájékoztatása is javulhat, bár azt nem ígérhetem, hogy a GPS rendszer teljes kialakításával minden megállóban megszűnik a jelenlegi, papír-alapú utastájékoztatás, hiszen ennek mindenütt elektronikus eszközökkel való felváltása finanszírozhatatlan. De a tájékoztatást szolgáló tábláinkat folyamatosan újítjuk, sajnos sok esetben a rongálók miatt.
