Ha a kelet-, illetve nyugat-európai bérek közötti különbség kevesebb mint 25 százalékra olvad, kérdésessé válik, hogy érdemes-e az előbbi régióba telepíteni a szoftverfejlesztéseket - mondja Cornelius Brody, a Virgin Atlanticnak és a Lloyd’s-nak is dolgozó iQuest szakértője.

Jelenleg még erős Románia vonzereje, mivel jól képzett, több nyelven beszélő munkaerőt kínál a nyugati jövedelmek feléért, de a bérnövekedés üteme 20 százalékos, így a különbség hamarosan eltűnik. Azért ilyen gyors a felzárkózás ezen a területen, mert egymás után jelennek meg az unióba frissen belépett Romániában és Bulgáriában a külföldi vállalkozások, amelyek erős keresletet teremtenek a jól képzett informatikusokra, miközben ezt nem képes követni a kínálat, azaz a szakemberek képzése. Összehasonlításként kínálkozik a 47 millió lakosú Ukrajna, ahol évente 30 ezer IT-speciálista hagyja el a felsőfokú intézmények padjait, míg a 22 milliós Romániában csak 8 ezer.

A felsőoktatatás reformját hátráltatja, hogy a közép-kelet-európai országokban ez a szféra alapvetően állami kézben van, s a köztisztviselőként alkalmazott oktatók bürokrataként viselkednek, ellenállnak minden változtatásnak ahelyett, hogy felfognák: részesei annak a versenynek, amely a megfelelően képzett munkaerővel igyekszik egy-egy országba csalogatni a befektetési lehetőségeket kereső szabad tőkét. Ráadásul a régió régebben csatlakozott országaiban egyre inkább megjelennek a piacon a megerősödő hazai vállalkozások is, amelyek ugyanolyan színvonalú informatikai fejlesztéseket igényelnek, mint nyugat-európai versenytársaik - jelentette a The Economist.