A tavaly őszi tulajdonosváltás után a Synergon és leányvállalatainak átvilágításával kezdte meg munkáját a cég új vezetése. Ennek tapasztalatairól, eddigi eredményeiről beszélgettünk Jeszenszky Zoltánnal, a cég igazgatóságának elnökével.

Pozitívan fogadta a piac a Synergon gyorsjelentését, a részvények árfolyama a 800 milliós veszteség ellenére azóta száz forinttal emelkedett. Ezt minek tulajdonítja?
- Alapvetően annak, hogy a tavaly kezdődött átvilágítási, átszervezési folyamatnak már látszanak az első jelei, és mindezt a piac is kezdi komolyan venni. Megváltozott a befektetők cégről alkotott képe, az átláthatóbb működést pedig áremelkedéssel jutalmazza a tőzsde.

A csoport tavalyi veszteségeiért elsősorban a leányvállalatok tehetők felelőssé. Mi velük a terv?
- A külföldi leányok két okból is jelentős veszteséget okoztak tavaly a cégnek: egyrészt működésük veszteséges volt, másrészt jelentős mértékben csökkentettük könyveinkben a hozzájuk kapcsolódó goodwill-értéket. Ez azonban egyszeri - közel 500 milliós - leírás volt, ami még egyszer biztosan nem terheli meg a mérleget. Az átvilágítás előtt egyébként még a leányvállalatok eladásának lehetősége is felmerült. Aztán közelebbről szemügyre vettük őket, és kiderült, nem ennyire sötét a helyzet.

Szorosabb irányítás alá vontuk a külföldi cégeinket, ennek köszönhetően az Infinity - minden különösebb megerőltetés nélkül - már közel százmilliónyi tulajdonosi kölcsönt tudott visszafizetni, sőt március végére a teljes, Synergon által nyújtott forgóeszközhitelt törlesztheti, a régebbi hiteleket pedig megfelelő ütemezésben, folyamatosan fizeti vissza. Az mostanra mindenképpen látszik, hogy a cseh cég elindult felfelé a lejtőn, úgy tűnik, sikerül kikecmeregnünk egy elhibázott akvizícióból.

Fontos azonban az is, hogy - amit az anyacég korábban nem tett meg - következetes prudens gazdálkodást valósítunk meg a cseh leányvállalatnál is. A tulajdonosi elvárás az Infinitytől az idei évre a működés nyereségessé tétele, ám ezt annyiszor megígérte már a Synergon a részvényeseknek, hogy én most nem tenném, az ezzel kapcsolatos bizakodásomat viszont szeretném kifejezni.

Többen távoztak az utóbbi időben az anyavállalattól. Megrázta ez a szervezetet? Változott-e jelentősen a létszám?
- Leginkább a felső vezetés cserélődött le, a struktúra mélyebb szintjein nem történt jelentős változás. A vezetők távozása pedig egyáltalán nem rázta meg a szervezetet, sőt azt kell mondanom, a felszínre kerültek a cég rejtett értékei. Eddig meglehetősen széttagoltan működött ugyanis a társaság, az egyes divíziók szinte csak saját érvényesülésüket tartották szem előtt, néha egymással is konkurálva - a nevével ellentétben hiányzott a szinergia a Synergonból.

Ezek a "kiskirályságok" az átalakulással megszűntek és a kollégák nagy részéről kiderült, jóval elszántabb és motiválhatóbb annál, mint amire a korábbi, "megkövült" rendszerben nyújtott teljesítményük alapján következtettünk. A hr-es átvilágítás során fény derült arra is, mennyire magasan kvalifikált emberek dolgoznak a cégnél, akiknek a szaktudását eddig nem aknázta ki a társaság.

A korábbi menedzsment szerint a cég könnyedén képes lehet 30 milliárd forintos árbevétel és egymilliárd forint feletti nyereség elérésére. Ön szerint ez teljesíthető-e, és ha igen, mikorra?
- Meg vagyok róla győződve, hogy a cég képes ilyen eredmény elérésére. Az időponttal kapcsolatban azonban nem akarok előrejelzésekbe bocsátkozni és nem akarok ígérgetni sem. Elkezdtünk keményen dolgozni, reméljük, ennek minél hamarabb meglesz az eredménye. Az idei éves előrejelzéseket várhatóan az első negyedév végén tudjuk majd prezentálni a részvényeseknek. Nem mindenáron az árbevétel növelése a célunk, inkább szeretnénk elmozdulni a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások irányába. Például hardverértékesítéssel ugyan szép forgalmat generálhat a társaság, ám számunkra nem az árbevétel az eredmény, hanem a nyereség. Azt mondom, akár csökkenhet is a Synergon árbevétele, ha ezzel együtt nagyobb nyereséget tud elérni.

A társaságnál meglévő informatikai termékek és szolgáltatások mellett új irányok felé is nyitott lesz a jövőben a Synergon. Ilyen lehetőség például az új és várhatóan jelentős piaci lehetőséget kínáló virtuális mobiltávközlési szolgáltatásokat nyújtó rendszerek kiépítése és üzemeltetése vagy a különféle szélessávú szolgáltatásokra alkalmas rendszerek kiépítése, beüzemelése és műszaki támogatása.

Ákos György vezérigazgató korábban a megaprojektekért felelős vezető volt az IBM-nél. Az ő szerződtetéséből következtethetünk arra, hogy ez a jövőben stratégiai irány lesz a Synergonnál?
- Nem, Ákos úr korábbi pozíciója csak azt valószínűsítette számunkra, hogy képzettsége és eddigi szakmai múltja alapján alkalmas lehet a Synergon mint it-szolgáltató vállalat megfelelő szakmai irányítására. Nem kívánunk kizárólag a nagy projektek irányába elmozdulni, szeretnénk nyitni a középvállalatok felé is. A kkv-szegmens jóval költségérzékenyebb a nagyvállalati szféránál, számukra emeltük be például portfóliónkba a novelles termékeket. Ezúttal azonban igyekeztünk elkerülni azt a hibát, amelybe a cég a Huawei-együttműködés során esett, a Novell-lel való együttműködésünk egyáltalán nem rontotta kapcsolatunkat a Microsofttal.

A Novell-lel történő együttműködés a Synergon meglévő termék- és szolgáltatáspalettáját bővíti, és így olyan megrendelői kört is el tudunk érni, amelyek költségérzékenysége nem teszi lehetővé a drágább megoldások igénybevételét. Bár első ránézésre úgy tűnhet, a kisebb vállalatok és az ingyenes szoftver kisebb forgalmat és ezáltal kisebb nyereséget jelentenek, de ez nem igaz. Egy Linux-rendszer létrehozása ugyanis szaktudásigényesebb, és ezáltal a többi projekthez képest magasabb a fedezettartalma, hiszen nagyon sok implementációs és üzemeltetési szolgáltatás kapcsolódhat hozzá.

Tényleg, mi a helyzet a Ciscóval? Helyreállt a béke?
- Szerencsére igen, ismét a Cisco a Synergon legfőbb hálózatieszköz-szállító partnere. A Huawei-jel sem szakadt meg azonban a kapcsolat.

Napirenden vannak-e újabb akvizíciók?
- Nem tettünk le az akvizíciókról, de semmiképp sem szeretnénk ezeket elkapkodni, nem akarjuk ugyanazokat a hibákat elkövetni, mint a korábbi vezetés. Folyamatosan szemmel tartjuk a piacot, keressük a kínálkozó lehetőségeket. Sok olyan kisebb cég működik ugyanis Magyarországon, amely jelentős potenciállal bír, de a finanszírozási problémák miatt egyszerűen nem tud kibontakozni. Nem képes például egy évig finanszírozni, míg egy állami megbízásból vagy egy időigényesebb nagyvállalati munkából ténylegesen pénz folyik be. Úgy gondolom, elsősorban ilyen cégek között érdemes keresgélnünk, de egyelőre nincs konkrét célpontunk.

Március 1-jétől nyílik meg a vállalat vezetése számára a lehetőség az opciós szerződések megkötésére. Azok pontos árfolyama még nem tudható, ám számításaim szerint az egyes lehívási szintek, ahol a csomagok harmadát hívhatják le az érintettek, valahol 1650, 2000 és 2350 forint környékén lesznek. Ön elérhetőnek tartja ezeket az árfolyamokat?
- Nem akarok az árfolyammal kapcsolatban üzeneteket megfogalmazni. Úgy gondolom azonban, ez a fajta opciós ösztönzés más cégeknél már bebizonyította sikerességét, és itt is be fogja. Ha az érintettek nem bíznának a program sikerében, akkor nem csinálnák és nem tekintenék igazi ösztönzésnek, ennek alapján gondolom úgy, előbb-utóbb teljesülhetnek a lehívási feltételek. Ezzel ráadásul teljesülne a részvényesek legfőbb vágya is: emelkedne az árfolyam.

A gyorsjelentésben megakadt a szemem azon a mondaton, hogy: "a társaság a szabad pénzeszközök hasznosításának gyakorlatát megváltoztatta és jövedelmezőbb befektetési célú értékpapírok irányába helyezte át". Mit értsünk ezen? Részvényekben fialtatja majd a fölös pénzét a Synergon?
- Nem, semmiképpen nem akarunk spekulálni a részvényesek pénzével, ezért legfeljebb az állampapírokkal megegyező kockázatot vállalunk, reményeinek szerint annál egy kicsit nagyobb hozamért. De semmiképp se tőzsdei részvények vásárlására fordítjuk az összeget, hisz a Synergon IT-cég, nem a tőkepiaci befektetésből akar meggazdagodni.