Camera Toss - fényképezőgép dobás, ennyit jelent. Ne ijedjen meg az olvasó, ez nem valamilyen vandál tevékenységet takar. De akkor miről is van szó? Fényképezési technika, vagy inkább mozgalom, esetleg absztrakt művészet?

A Washington Post egyik cikkében mindenesetre művészeti oldalról közelíti meg a témát: "Valljuk be: az absztrakt művészet szemlélése során néha olyan benyomásunk van, mintha a művész fogott volna pár vödör festéket, és egyszerűen rálocsolta volna a vászonra. Vagy mintha a fényképész egyszerűen eldobta volna fényképezőgépét és teljesen véletlenszerűen "kapta" volna el a pillanatot." A Camera Toss márpedig pontosan ez: hosszú exponálási idő, exponáláskor pedig a gépet feldobjuk. Ja, és utána el is kapjuk.

A fényképészet nagyjából kétszáz éves történelme során biztos hogy sokan próbálkoztak már hasonló módszerekkel, de az egyre terjedő és jelenleg aktuális, sőt tomboló Camera Toss mozgalmat a 28 éves Ryan Gallagher indította el. Egy vele készült interjúból kiderül, igazából mi is a Camera Toss:


"A legegyszerűbben így lehetne definiálni: a Camera Toss egy fotózási technika, egy teljesen szokatlan mozdulat, melynek során a fényképezőgépet feldobjuk azzal a szándékkal, hogy a gép fotót készítsen repülés közben. Minden esetben az erős belső meggyőződés, interpretáció vagy irányvonal hozza létre a fotós vagy művész döntését amellett, hogy egy ilyen - vagy bármilyen más - technikát alkalmazzon. Mindenkinek megvan a saját oka arra hogy ezt kipróbálja, és akik következetesen csinálják, alkotó módon járulnak hozzá ennek az irányvonalnak a fejlődéséhez, és magasabb szintekre emelik azt."

Ryan Gallagher Körülbelül egy éve kezdte el komolyabban "dobálgatni" fényképezőgépét. Jellemzően - egyszerű anyagi okok miatt - Ryan egy olcsó digitális kompakt géppel kezdett kísérletezni. Először, mint sokan mások is, hosszú exponálási idővel, a fényképezőgép mozgatásával foglalkozott. Éjszakákat töltött az elavult kis gép rángatásával, de eljutott egy pontra, ahol ez neki kevés volt. "Mindenki, aki eltöltött valamennyi időt egy fényképezőgéppel ezt már kipróbálta - de én úgy éreztem, itt elakadtam, mert én is csak ugyanazt csinálom mint mások. Ha belekerülsz abba a csapdába, ahol csupán a meglévő eszközökkel rendelkezel, akkor csak azzal alkotsz amid van. Ebből adódóan természetes volt, hogy a fényképezőgépet mepróbáltam valahogy másképpen mozgatni. Amint megláttam első eredményemet rögtön tudtam, megéri tovább kísérletezni. Azóta is folyamatosan kísérletezek."


Mindenesetre Ryan szerencsére nem tartotta titokban ötletét, hanem a flickr.comon elkezdte absztrakt, sokszor intrikus és furcsa műveit másokkal is megosztani. Jellemző, hogy eddig több ezer képe került fel az internetre. Mivel Ryan sok emberre hatással volt, hamar kialakult egy folyamatosan bővülő Camera Toss-os közösség. Később, amikor a tagok száma már elérte a megfelelő létszámot, Ryan létrehozta saját blogját.

A 25 éves Thomas Lewis például már hozzászokott ahhoz, hogy fényképezőgép dobálás közben furcsán néznek rá az emberek. Thomas úgy látja, hogy a Camera Toss részben művészet, részben pedig előadóművészet: "Nem tudom eldönteni mit szeretek jobban, a fotók elkészítésének folyamatát, vagy magát az eredményt. A fotókat mindig lenyűgözőnek találom, és nagyon szeretem a lágy, finom vonalakat, melyek a fényképezőgép teljesen szabad mozgása közben jönnek létre. Régebben azt gondoltam a Camera Toss csupán szórakozás, de ahogy szemlélem a műveket, ma már azt gondolom, miért is ne lehetne ezt művészetnek nevezni?


Mindenesetre a Camera Toss mára jelenséggé vált, amire sokan felfigyeltek. Ryan ismertté vált, olyan újságok készítettek vele interjút mint a Der Spiegel vagy a Washington Post. Ryan Gallagher szerint úgy tűnhet mintha ő lenne ennek a fényképezési módszernek az űttöröje, pedig nyilvánvalóan sokan kipróbáltak már ilyesmit. Valószínűleg a korábbi kísérletezőket nem győzte meg az eredmény, vagy nem találtak követőket, emiatt felhagytak a módszer továbbfejlesztésével. "Nyilvánvalóan engem lehet felelőssé tenni azért a jelenségért, hogy emberek drága fotós felszerelésükre nézve ilyen veszélyes és enyhén szólva furcsa dolgot művelnek (végül is fényképezőgépek röptetése és elkapdosása nem számít éppen normális viselkedési formának)."

Ez a tevékenység valóban veszélyt jelent a fényképezőgépre. A speciális felhasználásnak megfelelően olyan gépet érdemes használni, melynek elejtése nem jelent komoly anyagi veszteséget. Egy SLR gép drága objektívvel erre a célra nem túl jó: egyrészt sérülékeny a lencse, másrészt túl nehéz, és elkapni sem egyszerű. A jóminőségű lencse ebben az esetben nem előny, tehát a legjobb egy olcsó, könnyű digitális kompakt. Hasznos, ha valamilyen puha felület felett, ágy, kanapé, esetleg füves terület felett kezdjük gépünk dobálását. A Camera Toss-osok körében már kialakultak kedvenc típusok is, egyesek külön gépet várásolnak erre a célra.

Mi az, ami ebben az egészben olyan vonzó? "Ez nehéz kérdés - mondja Ryan Gallagher - tapasztalatom szerint ez egy hatalmas ötlet, ami könnyen elsajátítható és véghezvihető. Ha folyamatosan csinálod, a koncepció részletei megmutatkoznak, és beljebb kerülsz, egyesek szerint függővé válsz. A függőség egyik oka az, hogy az eredmény mindig meglepetés, mert akármennyire is előkészíted a folyamatot, nagyon sok a spontán körülmény. Minden egyes kép olyan, mintha kinyitnánk egy kis fekete dobozt, amiben van egy világ amit még nem láttunk. Emiatt mindig ki akarod nyitni a következő dobozt is. És hozzá kell tennem, hogy ez nagyon élvezetes. Azonban ez csak egy technika, viszont olyan nagymértékben variálható, hogy szinte majdnem minden fotós talál benne valamit ami neki tetszik".


Az interneten található Camera Toss-os fotók több szempontból rendhagyóak és semmi máshoz nem hasolíthatóak. Világosan látszik, hogy vannak képek, melyek szinvonalukkal kiemelkednek a többi közül, tehat vannak bizonyos körülmények, mint például a fényforrás elhelyezése, amit az alkotó tudatosan tud befolyásolni, képes technikáját fejleszteni. Ezek a képek rendkívül izgalmasak egyrészt amiatt, hogy nincs két egyforma kép - a képek sokszínűsége, változatossága lenyűgöző, másrészt minden egyes képben jelen van a nagymértékű spontanitás.

Ez a fajta "fotózás" ellentmond minden létező fotográfiai szabálynak és módszernek, tehát egy teljesen új, öntörvényű irányzatról van szó. Nyilvánvaló, ilyen stádiumban nem lehet meghatározni, vajon művészetről van-e szó vagy nem, vagy meddig tart még ez a nehezen meghatározható jelenség, egyáltalán mi a jövője. Mindenesetre ahogy minden új művészeti irányzat hajnalán, élesen ellentmondásos vélemények hangzanak el pro és kontra a Camera Toss-al kapcsolatban is. Hogy igazából mi is a Camera Toss, azt majd csak a jövő fogja megmondani.