Berta Sándor
Vita a németországi adatszolgáltatásokról
A tervek szerint a távközlési vállalatok és az internetszolgáltatók már nemcsak konkrét bűncselekmény vagy gyanú esetén, hanem megelőzési céllal is kötelesek lennének kiadni az ügyfelek személyes adatait.
Ez derül ki a német kormány legújabb állásfoglalásából. A kormány ezzel támogatja a Bundesrat korábban ismertetett elképzelését, amely szerint a távközlési cégek és az ISP-k a bűncselekmények megelőzésére való hivatkozással is kötelezhetők legyenek a név, a cím vagy más személyes adatok kiadására. Korábban még csak arról volt szó, hogy a telekommunikációs társaságoknak csak és kizárólag konkrét bűncselekményekkor kell ilyen szinten együttműködniük a német hatóságokkal.
A személyes adatokat egyébként megkaphatnák a német rendőrségen kívül a szövetségi és a tartományi alkotmányvédelmi hivatalok, valamint a polgári és a katonai titkosszolgálatok is. Az új elképzelés teljesen beleillik Wolfgang Schäuble szövetségi belügyminiszter azon terveibe, miszerint a terrorizmus elleni harcra hivatkozva bármely felhasználó ellen fel lehessen lépni, még akár akkor is, ha az illető legfeljebb a szerzői és a kiadói jog által védett tartalmakat másolt vagy terjesztett illegálisan.
Az eco német internetgazdasági szervezet bírálta az ötletet és felhívta a figyelmet arra, hogy az abban foglalt szabályok előrevetíthetik a totális ellenőrzés látszatát. Ezzel pedig gyakorlatilag megszűnne az ártatlanság vélelme és más demokratikus jogi formák. "Amennyiben a törvényalkotók ezt az utat követik, akkor nagyon rossz irányba mennek. Főleg az állam általi teljes ellenőrzés lehetősége töltheti majd el aggodalommal az embereket" - áll a német Adatvédelmi és Adatbiztosítási Társaság (GDD) közleményében.
Ráadásul a GDD képviselőinek érvelése szerint a Bundesrat javaslatának az a része is erősen vitatható, miszerint a személyes adatok kiadását engedélyező rendelet nem sértené a levél- és a távközlési titkot. A szervezet munkatársai emlékeztettek rá, hogy a német alkotmány tizedik paragrafusa kimondja, hogy mindenki joga van a nyilvánosság kizárása melletti szabad személyes kommunikációra.
Ez derül ki a német kormány legújabb állásfoglalásából. A kormány ezzel támogatja a Bundesrat korábban ismertetett elképzelését, amely szerint a távközlési cégek és az ISP-k a bűncselekmények megelőzésére való hivatkozással is kötelezhetők legyenek a név, a cím vagy más személyes adatok kiadására. Korábban még csak arról volt szó, hogy a telekommunikációs társaságoknak csak és kizárólag konkrét bűncselekményekkor kell ilyen szinten együttműködniük a német hatóságokkal.
A személyes adatokat egyébként megkaphatnák a német rendőrségen kívül a szövetségi és a tartományi alkotmányvédelmi hivatalok, valamint a polgári és a katonai titkosszolgálatok is. Az új elképzelés teljesen beleillik Wolfgang Schäuble szövetségi belügyminiszter azon terveibe, miszerint a terrorizmus elleni harcra hivatkozva bármely felhasználó ellen fel lehessen lépni, még akár akkor is, ha az illető legfeljebb a szerzői és a kiadói jog által védett tartalmakat másolt vagy terjesztett illegálisan.
Az eco német internetgazdasági szervezet bírálta az ötletet és felhívta a figyelmet arra, hogy az abban foglalt szabályok előrevetíthetik a totális ellenőrzés látszatát. Ezzel pedig gyakorlatilag megszűnne az ártatlanság vélelme és más demokratikus jogi formák. "Amennyiben a törvényalkotók ezt az utat követik, akkor nagyon rossz irányba mennek. Főleg az állam általi teljes ellenőrzés lehetősége töltheti majd el aggodalommal az embereket" - áll a német Adatvédelmi és Adatbiztosítási Társaság (GDD) közleményében.
Ráadásul a GDD képviselőinek érvelése szerint a Bundesrat javaslatának az a része is erősen vitatható, miszerint a személyes adatok kiadását engedélyező rendelet nem sértené a levél- és a távközlési titkot. A szervezet munkatársai emlékeztettek rá, hogy a német alkotmány tizedik paragrafusa kimondja, hogy mindenki joga van a nyilvánosság kizárása melletti szabad személyes kommunikációra.
