Gyurkity Péter

A lézerdiódák hiánya miatt csúszhat a Blu-ray és a HD DVD

A következő generációs optikai formátumok párharcának rajtja visszatérő téma, ám a szükséges komponensek hiánya miatt ez tovább csúszhat. A gyártók egyelőre nem tudják biztosítani a folyamatos utánpótlást.

Az elmúlt hetekben, hónapokban több alkalommal kitárgyaltuk a Blu-ray és HD DVD szabványok esélyeit, bemutatkozásának valószínű időpontját, a tengerentúli rajttal pedig úgy tűnt, hogy végre megkezdődik a hosszú ideje várt folyamat. Számos gyártó bejelentette saját megoldását, elhangzottak a hibrid készülékek megjelenésére vonatkozó ígéretek, ám - elsősorban Blu-ray vonalon - eddig ebből semmit nem láthattunk. Az ok nagyon egyszerű: a felhasznált kéklézer-diódák igencsak megnehezítik a vállalatok dolgát, és nincs belőlük elég, hogy időben megkezdjék a sorozatgyártást.

A DigiTimes beszámolója szerint Tajvanon csak igencsak borúlátóan festik le a jelenlegi helyzetet. Annak ellenére ugyanis, hogy tavasszal számos gyártó - a Philips, a Hitachi-LG, a Sony, a Matsushita, a Lite-On és a Benq - is bejelentette saját termékét, eddig egyedül a Pioneer és a Plextor tudott letenni valamit az asztalra. A források szerint a sorba hamarosan a Toshiba áll be harmadikként, amely ugyan elsőként debütált HD DVD-lejátszóival, de a sorozatgyártás felfuttatását csak szeptemberben tervezi.

A probléma nagyságát jól jelzi, hogy a Sony, elsősorban saját igényei, főként a PS3 közeli megjelenése miatt felfüggesztette a diódák szállítását vásárlóinak, így a továbbiakban három gyártó, a Nichia, a Sharp és a Sanyo igyekszik kielégíteni az igényeket. Közülük a Nichia emelkedik ki a maga 80 százalékos részesedésével, ám ők is súlyos gondokkal küszködnek, mivel a mostanra 30 százalékra növelt gyártási eredményességgel messze nem tudják ellátni az érdeklődő cégeket. Michael Gong, a Lite-On optikai meghajtók üzletágának igazgatója szerint elképzelhető a bejelentett meghajtók további csúszása, és a helyzet javulása csak a jövő évben várható.

Hiába tehát a bemutatók, az ismertetők és az optimista várakozások a párharc közeli megindulásáról, a jelek szerint erre várnunk kell még. A hírek szerint Európában szeptemberben debütál a két formátum - remélhetőleg nem csak mutatóba érkezik néhány példány a készülékekből.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • halgatyó #11
    Igazad van, az információ sűrítését kellet volna írnom. Csak nem találtam meg a megfelelő szót.
  • dez #10
    Asszem a holografikus lemez is olyan, van egy bizonyos vastagsága az adattároló rétegnek (a DVD, stb. többszöröse.) Csak ugye többtízezer dollár az író, és amíg megveszik ennyiért "rászoruló" cégek, nem megy gyorsan le.
  • dez #9
    De amúgy jogos, bár biztos lesz stabilabb adattároló réteg, az olcsó lemezek még [email protected] lesznek, mint a DVD.
  • dez #8
    A pitek méretének csökkentését nem tömörítésnek nevezik.
  • dez #7
    "Számos gyártó bejelentette saját megoldását, elhangzottak a hibrid készülékek megjelenésére vonatkozó ígéretek, ám - elsősorban Blu-ray vonalon - eddig ebből semmit nem láthattunk."

    Hm, a hibrid azért hibrid, mert senem Blu-ray, senem HD DVD.

    "eddig egyedül a Pioneer és a Plextor tudott letenni valamit az asztalra"

    Elvileg az Samsung BD lejátszóját is lehet kapni az USÁ-ban.
  • halgatyó #6
    Az világos, hogy a lemezre egy rakás hibajavításra szolgáló infót is feltesznek. Ezekre éppúgy érvényes a meghibásodási valószínűség.

    Valószínűleg fel lehetne venni egy mennyiséget, az információ felezési idejét. (A gyártáskori, kiinduló hibákat most leszámítva) Ez a felezési idő lehet akár több év vagy évtized (pl. CD), de lehet hónapok is.

    Továbbá, a hibajavító információnak azon mennyiségét, amelyen túl már az infó nem javítható. Nyilván minél hosszabb a felezési idő, annál kevesebb hibajavító adatmennyiségre van szükség ahhoz, hogy egy elfogadható várható tárolási időt kapjunk.

    Ez csak egy egyzerűsített modell, de ez alapján írtam a #2-t.
  • halgatyó #5
    Ez elég kemény megállapítás... bizonyára nem kell szószerint érteni
    Az, hogy a szép lányok nem állnak szóba egyszerű halandóval egyáltalán nem "sárga" specialitás, sajna közelebb is van ilyen
    <off off>
  • halgatyó #3
    A CD-DVD tipusú (ahhoz hasonló) adattárolásnak van egy fontos jellemzője: ez felület mentén történik, nem térfogatban. (bit/négyzetmikron)

    Szerintem a jövő a -- bármilyen úton megvalósított -- térfogati adattárolásé. (bit/köbmikron)
  • halgatyó #2
    Nekem egyelőre nem hiányzik egyik formátum se.
    Ha meg szuper másolásvédelmet tesznek rá, akkor később se fog hiányozni.
    A számítógépes adattárolás fontosabb a hülye akciófilmeknél. Viszont a túl erősen tömörített adattárolás elegendően megbízható-e? Ahogy egy bit (pit) mérete csökken, vajon a tárolt adatok élettartama nem csökken-e ezzel együtt? Bár a műanyagipar is fejlődik valamit, de az anyag atomjai közötti kötések energiája összemérhető a látható fény fotonenergiájával...szóval lehetnek nem legyőzhető korlátok
    Ez ugyan elsősorban az írható adattárolóra vonatkozik, de ahogy az infó tömörödik, lassan a gyárilag nyomott adattároló (pl.film) is felvethet majd ilyen aggályt, asszem.
    Egyelőre kivárok.
  • halgatyó #1
    A lányoknak szép a combjuk... csak túl kevés látszik