Napi Online
Hogyan kerüljük ki a telefonadót?
Vannak legális útjai a telefon magáncélú használata esetén fizetendő adó elkerülésének - derül ki a Pénzügyminisztérium honlapján közölt jogértelmezésekből.
A három héttel ezelőtti első összeállítás után a tárca ismét közzétette a júliusban elfogadott adótörvényekhez nyújtott magyarázatait. A slágertéma továbbra is a minimálbér kétszerese után fizetendő járulék, de számos kérdés érkezett a különböző természetbeni juttatásokkal kapcsolatban is. Ezek között is a vezető helyen a céges telefonáfára vonatkozó módosítás állt, ami szerint a cégek választhatnak: tételes híváslistát vezetnek, amelyből kigyűjtik a magáncélú beszélgetéseket, s ezeket természetbeni juttatásként számolják el, vagy az összes telefonköltség 20 százalékát adózzák le a természetbeni juttatások szeptembertől 10 százalékponttal, 54 százalékra emelkedő mértékével.
Amennyiben a tételes elkülönítésre nincs lehetőség, a cégvezetés dönthet úgy, hogy az adóhatósághoz hasonlóan a számlák 20 százalékát magáncélú használatnak tekinti, és azt a munkavállalók hozzájárulásával részükre kiszámlázza és velük megtérítteti. A PM illetékes szakértője szerint ez az eljárás jogszerű, s így valóban elkerülhető az adóköteles jövedelem keletkezése, ezzel pedig az 54 százalékos adó megfizetése.
A pénzügyi tárca tanácsot ad a tételes elkülönítés gyakorlati kivitelezéséhez is. Erre - a szakértők szerint - alkalmas lehet egy hívásnapló vezetésének előírása, amelyben a dolgozók feltüntetik a hívott számot és a beszélgetés okát. A tárca szerint a hívásnapló a cég szempontjából is mértéktartásra ösztönöz, mert feltehetően visszatartja a dolgozókat a cég számlájára történő magánbeszélgetésektől. A hívásnapló és a részletes számla egybevetése alapján megállapítható az egyes dolgozók telefonhasználata, és akár az is igazolható, hogy egyáltalán nem történt magánbeszélgetés.
Egy másik válasz egyértelművé teszi, hogy a cégtelefonadó alapja a számlaérték 20 százaléka, amely tartalmazza a forgalmi adót is, hiszen adóköteles bevételnek minősül a számla magánszemély által meg nem térített része. Ez az összeg pedig tartalmazza a szolgáltatás áfáját is.
A három héttel ezelőtti első összeállítás után a tárca ismét közzétette a júliusban elfogadott adótörvényekhez nyújtott magyarázatait. A slágertéma továbbra is a minimálbér kétszerese után fizetendő járulék, de számos kérdés érkezett a különböző természetbeni juttatásokkal kapcsolatban is. Ezek között is a vezető helyen a céges telefonáfára vonatkozó módosítás állt, ami szerint a cégek választhatnak: tételes híváslistát vezetnek, amelyből kigyűjtik a magáncélú beszélgetéseket, s ezeket természetbeni juttatásként számolják el, vagy az összes telefonköltség 20 százalékát adózzák le a természetbeni juttatások szeptembertől 10 százalékponttal, 54 százalékra emelkedő mértékével.
Amennyiben a tételes elkülönítésre nincs lehetőség, a cégvezetés dönthet úgy, hogy az adóhatósághoz hasonlóan a számlák 20 százalékát magáncélú használatnak tekinti, és azt a munkavállalók hozzájárulásával részükre kiszámlázza és velük megtérítteti. A PM illetékes szakértője szerint ez az eljárás jogszerű, s így valóban elkerülhető az adóköteles jövedelem keletkezése, ezzel pedig az 54 százalékos adó megfizetése.
A pénzügyi tárca tanácsot ad a tételes elkülönítés gyakorlati kivitelezéséhez is. Erre - a szakértők szerint - alkalmas lehet egy hívásnapló vezetésének előírása, amelyben a dolgozók feltüntetik a hívott számot és a beszélgetés okát. A tárca szerint a hívásnapló a cég szempontjából is mértéktartásra ösztönöz, mert feltehetően visszatartja a dolgozókat a cég számlájára történő magánbeszélgetésektől. A hívásnapló és a részletes számla egybevetése alapján megállapítható az egyes dolgozók telefonhasználata, és akár az is igazolható, hogy egyáltalán nem történt magánbeszélgetés.
Egy másik válasz egyértelművé teszi, hogy a cégtelefonadó alapja a számlaérték 20 százaléka, amely tartalmazza a forgalmi adót is, hiszen adóköteles bevételnek minősül a számla magánszemély által meg nem térített része. Ez az összeg pedig tartalmazza a szolgáltatás áfáját is.
