MTI
125 éves Puskás-féle telefonközpont
Éppen százhuszonöt évvel ezelőtt indult útjára Budapesten a Puskás Tivadar-féle telefonközpont; az iparág sorsfordító eseményéről szoborállítással emlékezett meg a Magyar Telekom pénteken Budapesten.
Ezt megelőzően Bóly városa volt az egyetlen hely, ahol kiállított plasztika emlékeztet a távközlés történetének nagy formátumú személyiségére - mondta Egervári László, a Hírközlési Múzeumi Alapítvány ügyvezetője az MTI-nek. A kilencvenes évek derekán a dunántúli településen elhelyezett plasztikát a bólyi születésű szobrászművész, Trischler Ferenc készítette el. A mellszobornak enyhén átigazított, bronzból kiöntött, mészkőtalapzaton álló másolata került a Magyar Telekom székházának füves előterébe.
A mű felavatásával egy időben kiállítás nyílt a cégszékház előcsarnokában a hazai telefonvilág történetéről. A közszemlére kerülő tárgyakat a Telefónia Múzeum készletéből kölcsönözték. A följegyzések szerint 1881. május 1-jén nyílt meg az első budapesti telefonközpont. Az elinduláskor 25 előfizetőt kiszolgáló berendezést a Fürdő (ma József Attila) utca egyik házának harmadik emeletén helyezték el.
A két darabból álló, LB típusú központ összesen 200 vonal kezelésére volt alkalmas. A telefonközpont és a budapesti hálózat igazgatói tisztségét Puskás Tivadar fivére, Ferenc töltötte be. 125 éve hangzott el ez a rövid mondat: "Halló, itt Puskás Tivadar telefonja!".
Puskás Tivadar 1844-ben született Pesten. Tanulmányait Bécsben végezte, kezdetben a Theresianumban, majd a Műegyetemen. Kitűnően vívott, lovagolt, zongorázott. Huszonkét éves korától Londonban élt és tanult. Fő célja, hogy megismerje a rohamosan fejlődő Angliát, valamint a vasútépítés és -tervezés gyakorlatát. Öt év után tudását hazahozta, és részt vett a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó vasútvonal építésében, annak művezetésében.
Rövid időn belül már Bécs vízellátási problémái foglalkoztatták. A Semmering forrásvizeivel látták el a világkiállításra készülő fővárost. Közben létrehozta Közép-Európa első utazási irodáját: vasúti jegy, szállodafoglalás, vendéglőellátás, kiállítási belépők biztosításával komplex szolgáltatást nyújtott.
Sikeres vállalkozása után Amerikába utazott, ahol Coloradóban földet vásárolt, és aranybányát nyitott. A bánya ígéretes volt, de míg ő Chicagóban tartózkodott, új telepesek elfoglalták földjét és bányáját, ezért visszatért Londonba, ahol távíróhálózat építésébe kezdett. Ekkor értesült arról, hogy Alexander Graham Bell új találmányt mutatott be, a telefont. Ismét hajóra szállt, és Amerikába ment, New Yorkban ismerte meg Thomas Alva Edisont, akinél a telefonközpont kifejlesztésén dolgozott.
Rövid időn belül ismét visszatért az öreg kontinensre, ahol Edison európai megbízottja lett. Kezdetben Londonban, majd Párizsban tevékenykedett, de közben öccsével, Ferenccel Pesten is szervezték a telefonközpont és a -hálózat építését. 1881 tavaszán szólalt meg először Budapesten a telefon. Ezt követően a párizsi Nagyopera világítási tervein dolgozott, majd egy évvel később már London közvilágítási hálózatának és Madrid távbeszélő-hálózatának terveit készítette.
Kutatásai felemésztették szinte teljes vagyonát, ezért jövedelmezőbbnek látszó vállalkozás után nézett. Ismét aranybányát vett, majd olajkutatásba kezdett, de egyik sem hozta a várt eredményeket. Így ismét a telefónia felé fordult: 1893-ban új eljárás bevezetésével, a telefonhírmondó elindításával sikeres vállalkozást alapozott meg. Sajnos eredményeit rövid ideig tapasztalhatta, még abban az évben egy szívroham végzetesnek bizonyult számára.
Ezt megelőzően Bóly városa volt az egyetlen hely, ahol kiállított plasztika emlékeztet a távközlés történetének nagy formátumú személyiségére - mondta Egervári László, a Hírközlési Múzeumi Alapítvány ügyvezetője az MTI-nek. A kilencvenes évek derekán a dunántúli településen elhelyezett plasztikát a bólyi születésű szobrászművész, Trischler Ferenc készítette el. A mellszobornak enyhén átigazított, bronzból kiöntött, mészkőtalapzaton álló másolata került a Magyar Telekom székházának füves előterébe.
A mű felavatásával egy időben kiállítás nyílt a cégszékház előcsarnokában a hazai telefonvilág történetéről. A közszemlére kerülő tárgyakat a Telefónia Múzeum készletéből kölcsönözték. A följegyzések szerint 1881. május 1-jén nyílt meg az első budapesti telefonközpont. Az elinduláskor 25 előfizetőt kiszolgáló berendezést a Fürdő (ma József Attila) utca egyik házának harmadik emeletén helyezték el.
A két darabból álló, LB típusú központ összesen 200 vonal kezelésére volt alkalmas. A telefonközpont és a budapesti hálózat igazgatói tisztségét Puskás Tivadar fivére, Ferenc töltötte be. 125 éve hangzott el ez a rövid mondat: "Halló, itt Puskás Tivadar telefonja!".
Puskás Tivadar 1844-ben született Pesten. Tanulmányait Bécsben végezte, kezdetben a Theresianumban, majd a Műegyetemen. Kitűnően vívott, lovagolt, zongorázott. Huszonkét éves korától Londonban élt és tanult. Fő célja, hogy megismerje a rohamosan fejlődő Angliát, valamint a vasútépítés és -tervezés gyakorlatát. Öt év után tudását hazahozta, és részt vett a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó vasútvonal építésében, annak művezetésében.
Rövid időn belül már Bécs vízellátási problémái foglalkoztatták. A Semmering forrásvizeivel látták el a világkiállításra készülő fővárost. Közben létrehozta Közép-Európa első utazási irodáját: vasúti jegy, szállodafoglalás, vendéglőellátás, kiállítási belépők biztosításával komplex szolgáltatást nyújtott.
Sikeres vállalkozása után Amerikába utazott, ahol Coloradóban földet vásárolt, és aranybányát nyitott. A bánya ígéretes volt, de míg ő Chicagóban tartózkodott, új telepesek elfoglalták földjét és bányáját, ezért visszatért Londonba, ahol távíróhálózat építésébe kezdett. Ekkor értesült arról, hogy Alexander Graham Bell új találmányt mutatott be, a telefont. Ismét hajóra szállt, és Amerikába ment, New Yorkban ismerte meg Thomas Alva Edisont, akinél a telefonközpont kifejlesztésén dolgozott.
Rövid időn belül ismét visszatért az öreg kontinensre, ahol Edison európai megbízottja lett. Kezdetben Londonban, majd Párizsban tevékenykedett, de közben öccsével, Ferenccel Pesten is szervezték a telefonközpont és a -hálózat építését. 1881 tavaszán szólalt meg először Budapesten a telefon. Ezt követően a párizsi Nagyopera világítási tervein dolgozott, majd egy évvel később már London közvilágítási hálózatának és Madrid távbeszélő-hálózatának terveit készítette.
Kutatásai felemésztették szinte teljes vagyonát, ezért jövedelmezőbbnek látszó vállalkozás után nézett. Ismét aranybányát vett, majd olajkutatásba kezdett, de egyik sem hozta a várt eredményeket. Így ismét a telefónia felé fordult: 1893-ban új eljárás bevezetésével, a telefonhírmondó elindításával sikeres vállalkozást alapozott meg. Sajnos eredményeit rövid ideig tapasztalhatta, még abban az évben egy szívroham végzetesnek bizonyult számára.