Gyurkity Péter
25 év legjobb személyi számítógépei
Az IBM PC debütálásának 25. évfordulójára többen eltérő módon készültek. A visszatekintések és méltatások mellett elkészült az elmúlt negyedszázad toplistája, amelyben különböző szempontok alapján rangsorolták a masinákat.
A PCWorld stílszerűen Top25-ös listával állt elő, amelyben nemcsak az x86 vonal jelesebb fejlesztéseit vették figyelembe, hanem minden olyan készüléket, amely megítélésük szerint elősegítette az asztali és hordozható személyi számítógépek elterjedését, fejlődését. Az IBM masinája némileg visszaszorult, az első helyeket ugyanis mások foglalták el.
A lap szerkesztői négy szempont alapján rangsorolták a hőskor vívmányait: innováció, kiváltott hatás, tervezési előnyök, illetve egyéb, elsőre nem szembetűnő finomságok, amelyek mégis megkülönböztették az adott fejlesztést a megszokottól. Mivel a rengeteg esélyes eleve lehetetlenné tette a legjobb 25 elkülönítését, a lista kiegészült a további készülékekkel, amelyek ugyanúgy helyet kaphattak volna a rangsorban. Visszaköszönnek az elmúlt korszak neves szereplői, és kevésbé ismert, többnyire gyorsan eltűnt fejlesztései, amelyek jobb sorsot érdemeltek volna.
Talán nem túl nagy meglepetés, hogy az abszolút első helyen az Apple II végzett, amely 1977-es bemutatkozásával jókora változásokat idézett elő, dacára annak, hogy nem döntögette az eladási rekordokat, és a maga idejében nem számított a legfejlettebb masinának. A színes üzemmód, a viszonylag egyszerű bővíthetőség, valamint a megszokottól eltérő külső mégis vonzóvá tette a 8 bites, 4 kB memóriával érkező, 1200 dollárt kóstáló számítógépet. A második helyet az 1986-os Compaq DeskPro 386 érdemelte ki, amely - megelőzve az IBM-et - elsőként alkalmazta az Intel vadonatúj 386-os processzorát. A harmadik a Xerox 8010 lett, amely 1982-ben a világon elsőként használt grafikus kezelőfelületet, emellett több fontos újdonságot honosított meg a kereskedelmi forgalomba szánt számítógépek piacán.
Az "eredeti" PC, az IBM Personal Computer Model 5150, csak a hetedik lett, őt követi egy másik nagy forradalmár, a Commodore Amiga 1000, amely 1985-ben multimédiás és multitaszkos jellemzőivel kiemelkedő vizuális és zenei élményt nyújtott. Nem véletlen, hogy elsősorban játékgépként vált ismertté, hiszen az IBM kompatibilis gépeknek egy bő évtizedre volt szüksége a felzárkózáshoz. A listában megtalálható a másik nagy vetélytárs, az Atari, amely a nyolcvanas években szintén több népszerű fejlesztéssel állt elő, érdekes módon azonban a C64 csak a "futottak még" kategóriában kapott helyet. Némiképp megkérdőjelezhető a különbségtétel, hiszen ez utóbbi jóval elterjedtebb volt, a Commodore gyakorlatilag ezzel a masinával tört be a köztudatba.
A teljes listát megtekinthetjük ezen az oldalon, a kimaradt fejlesztések között pedig korszakokra bontva szemezgethetünk.
A PCWorld stílszerűen Top25-ös listával állt elő, amelyben nemcsak az x86 vonal jelesebb fejlesztéseit vették figyelembe, hanem minden olyan készüléket, amely megítélésük szerint elősegítette az asztali és hordozható személyi számítógépek elterjedését, fejlődését. Az IBM masinája némileg visszaszorult, az első helyeket ugyanis mások foglalták el. A lap szerkesztői négy szempont alapján rangsorolták a hőskor vívmányait: innováció, kiváltott hatás, tervezési előnyök, illetve egyéb, elsőre nem szembetűnő finomságok, amelyek mégis megkülönböztették az adott fejlesztést a megszokottól. Mivel a rengeteg esélyes eleve lehetetlenné tette a legjobb 25 elkülönítését, a lista kiegészült a további készülékekkel, amelyek ugyanúgy helyet kaphattak volna a rangsorban. Visszaköszönnek az elmúlt korszak neves szereplői, és kevésbé ismert, többnyire gyorsan eltűnt fejlesztései, amelyek jobb sorsot érdemeltek volna.
Talán nem túl nagy meglepetés, hogy az abszolút első helyen az Apple II végzett, amely 1977-es bemutatkozásával jókora változásokat idézett elő, dacára annak, hogy nem döntögette az eladási rekordokat, és a maga idejében nem számított a legfejlettebb masinának. A színes üzemmód, a viszonylag egyszerű bővíthetőség, valamint a megszokottól eltérő külső mégis vonzóvá tette a 8 bites, 4 kB memóriával érkező, 1200 dollárt kóstáló számítógépet. A második helyet az 1986-os Compaq DeskPro 386 érdemelte ki, amely - megelőzve az IBM-et - elsőként alkalmazta az Intel vadonatúj 386-os processzorát. A harmadik a Xerox 8010 lett, amely 1982-ben a világon elsőként használt grafikus kezelőfelületet, emellett több fontos újdonságot honosított meg a kereskedelmi forgalomba szánt számítógépek piacán.
Az "eredeti" PC, az IBM Personal Computer Model 5150, csak a hetedik lett, őt követi egy másik nagy forradalmár, a Commodore Amiga 1000, amely 1985-ben multimédiás és multitaszkos jellemzőivel kiemelkedő vizuális és zenei élményt nyújtott. Nem véletlen, hogy elsősorban játékgépként vált ismertté, hiszen az IBM kompatibilis gépeknek egy bő évtizedre volt szüksége a felzárkózáshoz. A listában megtalálható a másik nagy vetélytárs, az Atari, amely a nyolcvanas években szintén több népszerű fejlesztéssel állt elő, érdekes módon azonban a C64 csak a "futottak még" kategóriában kapott helyet. Némiképp megkérdőjelezhető a különbségtétel, hiszen ez utóbbi jóval elterjedtebb volt, a Commodore gyakorlatilag ezzel a masinával tört be a köztudatba.
A teljes listát megtekinthetjük ezen az oldalon, a kimaradt fejlesztések között pedig korszakokra bontva szemezgethetünk.
