SG.hu
2005-ben is folytatódott a magyar lemezpiac esése
2005-ben folytatódott Magyarország hanglemezpiacának az ezredforduló óta tartó folyamatos visszaesése.
Tavaly hazánkban 5,86 millió hanghordozó kelt el, ami nagykereskedelmi értéken, tehát a hanglemezkiadók árbevételét tekintve 6,67 milliárd forint forgalmat jelentett. A 2004-es eredményhez képest ez darabszám tekintetében 23,3%-os, értékben 15%-os visszaesést jelent.
Kiskereskedelmi értéken, tehát a fogyasztói árakat alapul véve a forgalom a 2004-es 12,25 milliárd forintról 2005-ben 10,66 milliárd forintra esett vissza. 2005-ben tehát az egy főre jutó hanghordozó vásárlásra fordított összeg Magyarországon épp csak elérte az 1000 forintot, ami 0,58 darab, azaz alig több mint egy fél hanghordozót jelentett fejenként. A hanghordozók piaci szerkezete rohamosan változott az elmúlt évek során. A tizenöt éve a magyar piacon még szinte egyeduralkodó (1991-ben még a piac 85%-át jelentő) kazetta mára közel jutott a teljes kihaláshoz - 2005-ben a kazetták forgalma a 2004-es mennyiség felére esett vissza, mindössze egymillió darab kelt el, értékben ezzel a piac mindössze 13,7%-át tette már ki.
Ugyanakkor a zenei DVD lemezeknek az ezredforduló utáni években nagy reményekkel szemlélt dinamikus előretörése mára megtorpant, 2005-ben volumenben 2,6%-kal, értékben pedig, a csökkenő árak következtében , 10%-kal esett vissza a forgalmuk, s a teljes piaci értéknek mindössze 6,7%-át adták. S bár a formátumváltás az olcsóbb kazettáról a valamivel drágább CD javára a volumen csökkenésénél valamelyest kisebb ütemű értékcsökkenést eredményezett az évek során, mára már a domináns formátum, a CD album önmagában vett visszaesése is megfigyelhető - 2005-ben 18%-kal csökkent az értékesített CD-k száma.
Külön figyelmet érdemlő jelenség a hazai hanghordozó piacon, hogy az elmúlt néhány évben valósággal elárasztották a piacot a többnyire a nagy hipermarketek, áruházak "túrkáló" kosaraiban ömlesztve árusított, gyakran csekély tartalmi értéket hordozó erősen leéértékelt, pár száz forintért árusított ún. budget termékek, amelyek darabszám tekintetében a Magyarországon megvásárolt hanghordozók mintegy 42%-át tették ki 2005-ben.
A hanghordozópiac visszaesésének okai között Magyarországon első helyen áll a CD-másolás elképesztő méretű elterjedése az utóbbi években: becslések szerint ma Magyarországon minden megvásárolt zenei CD-re legalább három-négy másolt jut. Az írható CD-k forgalma drasztikus mértékben, nagyságrendekkel növekedett Magyarországon az elmúlt néhány évben. A legálisan importált üres CD-k száma - az Artisjus adatai alapján - a 2001-es évben behozott 5 millióval szemben 2002-ben már hirtelen 25 millióra ugrott, s ez a nagyságrend jellemző az azóta eltelt évekre is.
Bár kisebb mértékben, mint a korábbi években, de továbbra is létező probléma az ipari szintű kalózkodás (engedély nélkül többszörözött kiadványok terjesztése), bár ezt éppen a "házi" CD-írás egyszerűsége, gyorsasága és olcsósága szorította valamelyest visszább. Világszerte nehezíti a hanglemezipar helyzetét az egyre több vonzó konkurens termék is, mint a DVD-filmek, játékkonzolok, játékszoftverek és a mobiltelefonok és hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások, amelyek mind ugyanazon célközönség forintjaira pályáznak.
Bíztató jelenség ugyanakkor az összkép tekintetében, hogy a világ legfejlettebb piacain 2005-ben komoly növekedésnek indult a digitális zeneforgalmazás. Azokon a piacokon, ahol a legális digitális szolgáltatók, egyrészt a nagy internetes letöltéseket kínáló zeneáruházak, mint az Apple iTunes, másrészt a különféle mobiltelefonra szabott zenei szolgáltatásokat kínáló cégek komoly jelenlétet teremtettek, az új értékesítési módok által generált forgalom a 2004-es globális adathoz képest 188%-os növekedést produkált, s így a legfejlettebb piacokon már részben ellensúlyozni tudta a hagyományos hordozók piacának visszaesését.
A legnagyobb eredményeket e téren a világ öt vezető piaca tudta felmutatni: az Egyesült Államokban már az összforgalom 9%-át adta 2005-ben a digitális forgalmazás, Japánban 7%, Angliában és Németországban 3-3% és Franciaországban 2% volt ez az arány. Így összességében a globális piac értékcsökkenése 3% volt 2005-ben. A kiadók szerint hazánkban is reményt keltő eredményeket hozott 2005-ben a digitális zeneforgalmazás - összességében a hazai hanghordozó forgalomnak kb. 1%-át tette ki 2005-ben.
Ez legnagyobb részben a mobiltelefonokra szabott digitális zenei tartalom forgalmazásának tudható be, ez tette ki az összes hazai digitális forgalom mintegy 93 százalékát.
Tavaly hazánkban 5,86 millió hanghordozó kelt el, ami nagykereskedelmi értéken, tehát a hanglemezkiadók árbevételét tekintve 6,67 milliárd forint forgalmat jelentett. A 2004-es eredményhez képest ez darabszám tekintetében 23,3%-os, értékben 15%-os visszaesést jelent.
Kiskereskedelmi értéken, tehát a fogyasztói árakat alapul véve a forgalom a 2004-es 12,25 milliárd forintról 2005-ben 10,66 milliárd forintra esett vissza. 2005-ben tehát az egy főre jutó hanghordozó vásárlásra fordított összeg Magyarországon épp csak elérte az 1000 forintot, ami 0,58 darab, azaz alig több mint egy fél hanghordozót jelentett fejenként. A hanghordozók piaci szerkezete rohamosan változott az elmúlt évek során. A tizenöt éve a magyar piacon még szinte egyeduralkodó (1991-ben még a piac 85%-át jelentő) kazetta mára közel jutott a teljes kihaláshoz - 2005-ben a kazetták forgalma a 2004-es mennyiség felére esett vissza, mindössze egymillió darab kelt el, értékben ezzel a piac mindössze 13,7%-át tette már ki.
Ugyanakkor a zenei DVD lemezeknek az ezredforduló utáni években nagy reményekkel szemlélt dinamikus előretörése mára megtorpant, 2005-ben volumenben 2,6%-kal, értékben pedig, a csökkenő árak következtében , 10%-kal esett vissza a forgalmuk, s a teljes piaci értéknek mindössze 6,7%-át adták. S bár a formátumváltás az olcsóbb kazettáról a valamivel drágább CD javára a volumen csökkenésénél valamelyest kisebb ütemű értékcsökkenést eredményezett az évek során, mára már a domináns formátum, a CD album önmagában vett visszaesése is megfigyelhető - 2005-ben 18%-kal csökkent az értékesített CD-k száma.
Külön figyelmet érdemlő jelenség a hazai hanghordozó piacon, hogy az elmúlt néhány évben valósággal elárasztották a piacot a többnyire a nagy hipermarketek, áruházak "túrkáló" kosaraiban ömlesztve árusított, gyakran csekély tartalmi értéket hordozó erősen leéértékelt, pár száz forintért árusított ún. budget termékek, amelyek darabszám tekintetében a Magyarországon megvásárolt hanghordozók mintegy 42%-át tették ki 2005-ben.
A hanghordozópiac visszaesésének okai között Magyarországon első helyen áll a CD-másolás elképesztő méretű elterjedése az utóbbi években: becslések szerint ma Magyarországon minden megvásárolt zenei CD-re legalább három-négy másolt jut. Az írható CD-k forgalma drasztikus mértékben, nagyságrendekkel növekedett Magyarországon az elmúlt néhány évben. A legálisan importált üres CD-k száma - az Artisjus adatai alapján - a 2001-es évben behozott 5 millióval szemben 2002-ben már hirtelen 25 millióra ugrott, s ez a nagyságrend jellemző az azóta eltelt évekre is.
Bár kisebb mértékben, mint a korábbi években, de továbbra is létező probléma az ipari szintű kalózkodás (engedély nélkül többszörözött kiadványok terjesztése), bár ezt éppen a "házi" CD-írás egyszerűsége, gyorsasága és olcsósága szorította valamelyest visszább. Világszerte nehezíti a hanglemezipar helyzetét az egyre több vonzó konkurens termék is, mint a DVD-filmek, játékkonzolok, játékszoftverek és a mobiltelefonok és hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások, amelyek mind ugyanazon célközönség forintjaira pályáznak.
Bíztató jelenség ugyanakkor az összkép tekintetében, hogy a világ legfejlettebb piacain 2005-ben komoly növekedésnek indult a digitális zeneforgalmazás. Azokon a piacokon, ahol a legális digitális szolgáltatók, egyrészt a nagy internetes letöltéseket kínáló zeneáruházak, mint az Apple iTunes, másrészt a különféle mobiltelefonra szabott zenei szolgáltatásokat kínáló cégek komoly jelenlétet teremtettek, az új értékesítési módok által generált forgalom a 2004-es globális adathoz képest 188%-os növekedést produkált, s így a legfejlettebb piacokon már részben ellensúlyozni tudta a hagyományos hordozók piacának visszaesését.
A legnagyobb eredményeket e téren a világ öt vezető piaca tudta felmutatni: az Egyesült Államokban már az összforgalom 9%-át adta 2005-ben a digitális forgalmazás, Japánban 7%, Angliában és Németországban 3-3% és Franciaországban 2% volt ez az arány. Így összességében a globális piac értékcsökkenése 3% volt 2005-ben. A kiadók szerint hazánkban is reményt keltő eredményeket hozott 2005-ben a digitális zeneforgalmazás - összességében a hazai hanghordozó forgalomnak kb. 1%-át tette ki 2005-ben.
Ez legnagyobb részben a mobiltelefonokra szabott digitális zenei tartalom forgalmazásának tudható be, ez tette ki az összes hazai digitális forgalom mintegy 93 százalékát.
Az üres adathordozókon lévő díj meg nem érdekel... gondolom sejtitek mérnem... 
