Napi Online
Bizonytalan a média- és szórakoztatóipar
A média- és szórakoztatóiparban uralkodó bizonytalanságot három tényező okozza, mégpedig a technológiai fejlődés, a szellemi tulajdon jogi háttere és a vállalati struktúra - derül ki a Deloitte tanulmányából.
Az elemzés rámutat, hogy az utóbbi időben számos vezető médiaóriás gyors ütemben módosítja tevékenységi körét és pozícióját, ami nagyrészt arra vezethető vissza, hogy a vállalkozások folyamatosan változó és emiatt szükségszerűen pontatlan előrejelzések alapján próbálnak pozíciókat szerezni. A technológiai fejlődés azért jelent elsősorban bizonytalansági tényezőt, mert a fejlődés üteme kiszámíthatatlan. Nem látható előre, hogy a fogyasztók milyen gyorsan veszik át az új technológiákat, illetve hasonlóan bizonytalan az is, hogy a fogyasztók hogyan reagálnak majd az új technológiák piaci bevezetésére.
A tanulmány előrejelzése szerint a szellemi tulajdon védelme területén a jövőben a szigorú jogi szabályozás lesz a jellemző. Várható egy erőteljesebb kormányzati beavatkozás, illetve a peres, bírósági ügyek számának emelkedése. Ezt a helyzetet úgy lehet ellensúlyozni, illetve kiküszöbölni, ha az ágazat képes lesz olyan innovatív fejlesztéseket megvalósítani, amelyek vonzóbbá teszik a termékek megvásárlását, ezáltal csökkentve a jogtalan használat, illetve letöltések számát.
A tanulmány kitér az egyes nemzeti kormányok előtt álló lehetséges stratégiákra is. A szakértők szerint minél könnyebben adja áldását a kormányzati politika arra, hogy az ágazat egy szegmensében működő vállalkozás egy másik szegmensben működő vállalkozást felvásároljon, annál hatékonyabb az érintett vállalatok diverzifikációja és a felvásárló cég annál könnyebben tudja kihasználni a tevékenységi kör bővülésével járó előnyöket. Ha a központi politika kevésbé engedékeny a felvásárlásokkal szemben, a társaságok arra kényszerülnek, hogy koncentrálják tevékenységüket, és a méretre helyezzék a hangsúlyt.
Az elemzés rámutat, hogy az utóbbi időben számos vezető médiaóriás gyors ütemben módosítja tevékenységi körét és pozícióját, ami nagyrészt arra vezethető vissza, hogy a vállalkozások folyamatosan változó és emiatt szükségszerűen pontatlan előrejelzések alapján próbálnak pozíciókat szerezni. A technológiai fejlődés azért jelent elsősorban bizonytalansági tényezőt, mert a fejlődés üteme kiszámíthatatlan. Nem látható előre, hogy a fogyasztók milyen gyorsan veszik át az új technológiákat, illetve hasonlóan bizonytalan az is, hogy a fogyasztók hogyan reagálnak majd az új technológiák piaci bevezetésére.
A tanulmány előrejelzése szerint a szellemi tulajdon védelme területén a jövőben a szigorú jogi szabályozás lesz a jellemző. Várható egy erőteljesebb kormányzati beavatkozás, illetve a peres, bírósági ügyek számának emelkedése. Ezt a helyzetet úgy lehet ellensúlyozni, illetve kiküszöbölni, ha az ágazat képes lesz olyan innovatív fejlesztéseket megvalósítani, amelyek vonzóbbá teszik a termékek megvásárlását, ezáltal csökkentve a jogtalan használat, illetve letöltések számát.
A tanulmány kitér az egyes nemzeti kormányok előtt álló lehetséges stratégiákra is. A szakértők szerint minél könnyebben adja áldását a kormányzati politika arra, hogy az ágazat egy szegmensében működő vállalkozás egy másik szegmensben működő vállalkozást felvásároljon, annál hatékonyabb az érintett vállalatok diverzifikációja és a felvásárló cég annál könnyebben tudja kihasználni a tevékenységi kör bővülésével járó előnyöket. Ha a központi politika kevésbé engedékeny a felvásárlásokkal szemben, a társaságok arra kényszerülnek, hogy koncentrálják tevékenységüket, és a méretre helyezzék a hangsúlyt.