Napi Online
Hat kiadó fogott össze a legális hírkereskedelemért
Tetemes bevételektől esnek el a lapkiadók amiatt, hogy a különböző médiafigyelő cégek sok esetben illegálisan használják, értékesítik termékeiket. Emellett azok a társaságok is jogsértést követnek el, amelyek saját intranetes hálózatukon terjesztik a cikkeket. Hat kiadó most egységesen lép fel a sajtótermékek jogszerűtlen felhasználása ellen.
"A sajtótermékek jogszerűtlen felhasználásának megakadályozása céljából közös kampányt indított az Axel Springer Kft., a NAPI Gazdaság Kiadó Kft., a Nemzeti Lap- és Könyvkiadó Kft., a Népszabadság Rt., a Ringier Kiadó Kft., valamint a Zöld Újság Rt." - jelentette be Süle László, a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója egy tegnapi sajtótájékoztatón. A "Csak tiszta forrásból!" elnevezésű kampány üzenete azoknak a vállalatoknak, intézményeknek szól, amelyek sajtófigyelő szolgáltatást vesznek igénybe vagy működésük során maguk is felhasználnak sajtócikkeket.
Süle László kiemelte, hogy az újságcikk törvényi védelem alatt álló szerzői mű. Ormos Zoltán jogász arra hívta fel a figyelmet, hogy az engedély nélküli másolatok készítése polgári jogi következményeket és adott esetben kártérítést von maga után. A sajtófigyelő csak a jogtulajdonos engedélyével szállíthat megrendelőinek cikkmásolatot, és ez vonatkozik minden egyéb felhasználási módra is, például arra, ha a cégek az újságcikkeket papíralapon sokszorosítják vagy intranetes rendszerükön terjesztik, illetve ha az interneten helyezik el, ezzel is jogsértés követve el.
Süle László szerint a sajtófigyelők 80-90 százaléka szerzői jogot sért. "Becslések szerint éves szinten körülbelül ötszázmillió forint a hat médiafigyeléssel foglalkozó vállalkozás nyomtatottsajtó-figyelésből származó bevétele és több mint ezer társaság veszi igénybe e cégek szolgáltatásait" - tette hozzá. "Mindez az intézményi és vállalati lapelőfizetések csökkenéséhez vezetett, ez pedig bevétel- és hirdetéskiesést jelenthet. Ennek pontos mértékét nem lehet megmondani, de jelentős összegről van szó" - tette hozzá Liszkay Gábor, a Nemzeti Lap- és Könyvkiadó Kft. ügyvezetője.
Lengyel L. László, a Népszabadság Rt. elnök-vezérigazgatója hozzátette, hogy nemzetközi becslések szerint Magyarországon a potenciális piac mérete a 2-3 milliárd forintot is elérheti. Papp Béla, a Ringier Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a kiadók éves szinten 10 milliárd forintot fektetnek be a tartalomgyártásba, így kötelességük dolgozóik, vagyis a szerzők és saját maguk védelme. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) is támogatja a kiadók kezdeményezését. Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogsértő tevékenység miatt csökken a társaságok bevétele, így kevesebb fordítható például bérezésre.
Süle László kiemelte, hogy a sajtófigyelők szolgáltatására szükség van, de megfelelő jogdíjazás ellenében. Tisztességes áron meg lehet vásárolni ezt az információt - emelte ki Bayer József, az Axel Springer Magyarország Kft. ügyvezetője, aki szerint ahogyan más termékek esetében, itt is a beszerzési ár és a haszonkulcs alapján alakítható ki az áru értéke.
"Számos európai országban már elfogadott gyakorlata alakult ki a jogdíjfizetésnek, illetve létezik valamilyen szervezeti keret a sajtófigyelők által felhasznált cikkek jogdíjainak begyűjtésére. Németországban például a díjfizetéskor figyelembe veszik, hogy hány olvasóhoz jut el a cikk. Magyarországon várhatóan a kereslet-kínálat alapján dől majd el, hogy mekkora összeg tekinthető fair árnak" - tette hozzá Süle László. A most indult kampány részeként a kiadók a közeljövőben levélben hívják fel a jelentősebb potenciális felhasználók döntéshozóinak figyelmét a téma jogi hátterére, a jogsértésekkel kapcsolatos kiadói álláspontra. A kiadók két hónap türelmi időt adnak a felhasználóknak arra, hogy tisztázzák a sajtófigyelés eredményeként, illetve a saját működésük során használt cikkek jogi helyzetét, és megkössék a kiadókkal a szükséges szerződéseket. A kiadók a január 3-i határidő lejárta után jogi eljárást kezdeményezhetnek a jogsértőkkel szemben.
Az érintettek a kampánnyal, illetve a fenti helyzettel kapcsolatos észrevételeiket az [email protected] e-mail címre küldhetik be. A kiadók mindezek mellett országos és vidéki lapjaikban is megjelentetik a kampány hirdetéseit, így az listaárakon több száz millió forintot emészt fel.
"A sajtótermékek jogszerűtlen felhasználásának megakadályozása céljából közös kampányt indított az Axel Springer Kft., a NAPI Gazdaság Kiadó Kft., a Nemzeti Lap- és Könyvkiadó Kft., a Népszabadság Rt., a Ringier Kiadó Kft., valamint a Zöld Újság Rt." - jelentette be Süle László, a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója egy tegnapi sajtótájékoztatón. A "Csak tiszta forrásból!" elnevezésű kampány üzenete azoknak a vállalatoknak, intézményeknek szól, amelyek sajtófigyelő szolgáltatást vesznek igénybe vagy működésük során maguk is felhasználnak sajtócikkeket.
Süle László kiemelte, hogy az újságcikk törvényi védelem alatt álló szerzői mű. Ormos Zoltán jogász arra hívta fel a figyelmet, hogy az engedély nélküli másolatok készítése polgári jogi következményeket és adott esetben kártérítést von maga után. A sajtófigyelő csak a jogtulajdonos engedélyével szállíthat megrendelőinek cikkmásolatot, és ez vonatkozik minden egyéb felhasználási módra is, például arra, ha a cégek az újságcikkeket papíralapon sokszorosítják vagy intranetes rendszerükön terjesztik, illetve ha az interneten helyezik el, ezzel is jogsértés követve el.
Süle László szerint a sajtófigyelők 80-90 százaléka szerzői jogot sért. "Becslések szerint éves szinten körülbelül ötszázmillió forint a hat médiafigyeléssel foglalkozó vállalkozás nyomtatottsajtó-figyelésből származó bevétele és több mint ezer társaság veszi igénybe e cégek szolgáltatásait" - tette hozzá. "Mindez az intézményi és vállalati lapelőfizetések csökkenéséhez vezetett, ez pedig bevétel- és hirdetéskiesést jelenthet. Ennek pontos mértékét nem lehet megmondani, de jelentős összegről van szó" - tette hozzá Liszkay Gábor, a Nemzeti Lap- és Könyvkiadó Kft. ügyvezetője.
Lengyel L. László, a Népszabadság Rt. elnök-vezérigazgatója hozzátette, hogy nemzetközi becslések szerint Magyarországon a potenciális piac mérete a 2-3 milliárd forintot is elérheti. Papp Béla, a Ringier Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a kiadók éves szinten 10 milliárd forintot fektetnek be a tartalomgyártásba, így kötelességük dolgozóik, vagyis a szerzők és saját maguk védelme. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) is támogatja a kiadók kezdeményezését. Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogsértő tevékenység miatt csökken a társaságok bevétele, így kevesebb fordítható például bérezésre.
Süle László kiemelte, hogy a sajtófigyelők szolgáltatására szükség van, de megfelelő jogdíjazás ellenében. Tisztességes áron meg lehet vásárolni ezt az információt - emelte ki Bayer József, az Axel Springer Magyarország Kft. ügyvezetője, aki szerint ahogyan más termékek esetében, itt is a beszerzési ár és a haszonkulcs alapján alakítható ki az áru értéke.
"Számos európai országban már elfogadott gyakorlata alakult ki a jogdíjfizetésnek, illetve létezik valamilyen szervezeti keret a sajtófigyelők által felhasznált cikkek jogdíjainak begyűjtésére. Németországban például a díjfizetéskor figyelembe veszik, hogy hány olvasóhoz jut el a cikk. Magyarországon várhatóan a kereslet-kínálat alapján dől majd el, hogy mekkora összeg tekinthető fair árnak" - tette hozzá Süle László. A most indult kampány részeként a kiadók a közeljövőben levélben hívják fel a jelentősebb potenciális felhasználók döntéshozóinak figyelmét a téma jogi hátterére, a jogsértésekkel kapcsolatos kiadói álláspontra. A kiadók két hónap türelmi időt adnak a felhasználóknak arra, hogy tisztázzák a sajtófigyelés eredményeként, illetve a saját működésük során használt cikkek jogi helyzetét, és megkössék a kiadókkal a szükséges szerződéseket. A kiadók a január 3-i határidő lejárta után jogi eljárást kezdeményezhetnek a jogsértőkkel szemben.
Az érintettek a kampánnyal, illetve a fenti helyzettel kapcsolatos észrevételeiket az [email protected] e-mail címre küldhetik be. A kiadók mindezek mellett országos és vidéki lapjaikban is megjelentetik a kampány hirdetéseit, így az listaárakon több száz millió forintot emészt fel.