SG.hu
A magyar intézményekben ismeretlen a VoIP
A döntéshozók információhiánya és az infrastruktúra fejletlensége egyaránt hátráltatja az integrált megoldások terjedését.
Az IP alapú hangátviteli megoldások nemcsak a költségek visszaszorításával támogatják a szervezetek működését, a technológia kínálta pluszszolgáltatások hatékonyabbá teszik a kommunikációt. A BellResearch kutatói a telephelyek közötti, illetve a telephelyen belüli viszonylatban informatikai adathálózatra terelt telefónia helyzetét vizsgálták. Az IP alapú technológiák piacának elemzéséhez hasznos kiindulópont a távközlési kérdésekben kompetens döntéshozók informáltságának megismerése. A kutatók számai az egy évvel korábbi értékekhez mérve azt jelzik: az intézményi vezetők tájékozottsága fokozatosan javul, a helyzet azonban még korántsem tekinthető kedvezőnek.
A közel ezer szervezet megkérdezett vezetőinek mindössze 16 százaléka tartja magát jól tájékozottnak az IP alapú megoldások témakörében, míg további 41 százalékuk már hallott ezekről, legnagyobb részük [43 százalékuk] számára viszont tulajdonképpen teljesen ismeretlen ez a technológia. A tájékozatlanság alacsony szintje komoly veszélyt jelenthet az intézmények számára, hiszen a legtöbb esetben egy esetleges távközlési fejlesztés megtervezésekor az információhiány könnyen szűk keresztmetszetté válhat. A megoldás-tanácsadás segíthet ugyan a problémán, de igencsak kérdéses, hogy az egyébként is alulfinanszírozott közszférában a fejlesztési büdzséből jut-e pénz egy pluszszolgáltatás igénybevételére - figyelmeztetnek a BellResearch elemzői.
Az adat- és hangkommunikáció integrálásának alapfeltétele a megfelelő hálózat. Az IP alapú megoldásokra a hazai intézmények alig egytizedénél lenne teljes mértékben, 17 százalékuknál pedig csak részben alkalmas az infrastruktúra - legalábbis a döntéshozók tudomása szerint. Bár a számok szintén magasabbak, mint egy évvel korábban, azonban a fejlődés üteme rendkívül lassú, a különbségek mindössze néhány százalékra rúgnak.
A vezetékes távközlési eszközpark - az alközpontok és a telefonkészülékek - a fejlett megoldások szempontjából még elmaradottabb, mint az IT-infrastruktúra: csupán minden nyolcadik intézménynél alkalmas az eszközök legalább egy része az adat-hang integrációra. Az integrációs megoldások között a telefonálásra alkalmas szoftverrel és headsettel ellátott számítógép fordul elő a leggyakrabban: a szervezetek 7 százalékánál.
Az IP-telefónia által kínált lehetőségeket, a kommunikáció hatékonyságát növelő, intelligens funkciókat a döntéshozók túlnyomó többsége nem tartja fontosnak saját intézményének szempontjából, összességében 5-ös skálán 2-es értékkel minősítették ezeket - nem meglepő, hogy a szervezetek mindössze töredéke tervez fejlesztést e téren. A hazai intézményi szférára vonatkozó képből a központi költségvetési forrásokból gazdálkodó kör "lóg ki": itt a döntéshozók tájékozottsága, az adathálózatok és az eszközök alkalmassága, illetve a megoldások hasznosságának megítélése és a fejlesztés valószínűsége jóval a sokasági átlag fölé emelkedik.
Az IP alapú hangátviteli megoldások nemcsak a költségek visszaszorításával támogatják a szervezetek működését, a technológia kínálta pluszszolgáltatások hatékonyabbá teszik a kommunikációt. A BellResearch kutatói a telephelyek közötti, illetve a telephelyen belüli viszonylatban informatikai adathálózatra terelt telefónia helyzetét vizsgálták. Az IP alapú technológiák piacának elemzéséhez hasznos kiindulópont a távközlési kérdésekben kompetens döntéshozók informáltságának megismerése. A kutatók számai az egy évvel korábbi értékekhez mérve azt jelzik: az intézményi vezetők tájékozottsága fokozatosan javul, a helyzet azonban még korántsem tekinthető kedvezőnek.
A közel ezer szervezet megkérdezett vezetőinek mindössze 16 százaléka tartja magát jól tájékozottnak az IP alapú megoldások témakörében, míg további 41 százalékuk már hallott ezekről, legnagyobb részük [43 százalékuk] számára viszont tulajdonképpen teljesen ismeretlen ez a technológia. A tájékozatlanság alacsony szintje komoly veszélyt jelenthet az intézmények számára, hiszen a legtöbb esetben egy esetleges távközlési fejlesztés megtervezésekor az információhiány könnyen szűk keresztmetszetté válhat. A megoldás-tanácsadás segíthet ugyan a problémán, de igencsak kérdéses, hogy az egyébként is alulfinanszírozott közszférában a fejlesztési büdzséből jut-e pénz egy pluszszolgáltatás igénybevételére - figyelmeztetnek a BellResearch elemzői.
Az adat- és hangkommunikáció integrálásának alapfeltétele a megfelelő hálózat. Az IP alapú megoldásokra a hazai intézmények alig egytizedénél lenne teljes mértékben, 17 százalékuknál pedig csak részben alkalmas az infrastruktúra - legalábbis a döntéshozók tudomása szerint. Bár a számok szintén magasabbak, mint egy évvel korábban, azonban a fejlődés üteme rendkívül lassú, a különbségek mindössze néhány százalékra rúgnak.
A vezetékes távközlési eszközpark - az alközpontok és a telefonkészülékek - a fejlett megoldások szempontjából még elmaradottabb, mint az IT-infrastruktúra: csupán minden nyolcadik intézménynél alkalmas az eszközök legalább egy része az adat-hang integrációra. Az integrációs megoldások között a telefonálásra alkalmas szoftverrel és headsettel ellátott számítógép fordul elő a leggyakrabban: a szervezetek 7 százalékánál.
Az IP-telefónia által kínált lehetőségeket, a kommunikáció hatékonyságát növelő, intelligens funkciókat a döntéshozók túlnyomó többsége nem tartja fontosnak saját intézményének szempontjából, összességében 5-ös skálán 2-es értékkel minősítették ezeket - nem meglepő, hogy a szervezetek mindössze töredéke tervez fejlesztést e téren. A hazai intézményi szférára vonatkozó képből a központi költségvetési forrásokból gazdálkodó kör "lóg ki": itt a döntéshozók tájékozottsága, az adathálózatok és az eszközök alkalmassága, illetve a megoldások hasznosságának megítélése és a fejlesztés valószínűsége jóval a sokasági átlag fölé emelkedik.