MTI
Az SMS-rémhírek rosszul is elsülhetnek
A 2004-es spanyol választás kampánycsendjében kitört tüntetések, a francia diákfelvonulások mind emailben és sms-ben szerveződtek, a mobilkommunikáció-nyújtotta lehetőségek közül azonban a rémhírterjesztés a legveszélyesebb - mondta Dányi Endre a csütörtökön az OTP Bank állítólagos csődhelyzete kapcsán elterjedt sms rémhírnek kapcsán.
A Közép Európai Egyetem Média és Kommunikációelméleti Központjának szociológus kutatója az MTI kérdésére pénteken elmondta: a csütörtöki ügy hatása egyelőre nem mutatkozik, de az ismeretlenek által kezdeményezett akció végződhetett volna rosszabbul is. "Az ilyen jellegű kör-sms-ek nagy része hatástalan marad, és legfeljebb kellemetlenséget okoz, például egy ál-bombariadó, de kiélezett helyzetben - mint amilyen a mostani is - akár súlyos következményei is lehetnek" - mondta az MTI-nek a kutató.
Dányi szerint minden attól függ, hogy mikor és hol robbantják a hírt: ha valaki például egy tömött színházban elrikkantja magát, hogy tűz van, az emberek letaposhatják egymást a kijáratoknál. "Az emailt és az sms-t leginkább akkor alkalmazzák, amikor az egyéb médiumok valamilyen okból nem továbbíthatják az üzenetet. 2004. március 11-e után, a madridi robbantásokkor például éppen kampánycsend volt, a kormányellenes tüntetéseket akkor sms-ben szervezték. De említhetnénk a francia diáktüntetéseket, vagy legutóbb a Berlusconi-ellenes felvonulást Olaszországban" - mondta Dányi Endre, aki hozzátette, hogy az sms-t nem pusztán politikai üzenetek közvetítésére használják.
Spanyolországban nemrég gigászi köztéri ivászatot szerveztek emailben és sms-ben a fiatalok, illetve a mobiltelefonok szöveges üzenetein keresztül jöttek létre a különböző flash-mob események is, amikor ismeretlen emberek egy megadott helyen néhány percre összejönnek, hogy a magukkal hozott tárgyakkal, a helyszínen kapott utasítások alapján bemutassanak egy produkciót.
"Az sms-használata a nyomtatás elterjedéséhez hasonlítható: akkor többszázezer emberhez juttatták el ugyanazt az üzenetet, igaz ehhez sok idő kellett, ma viszont már elegendő néhány másodpercre" - mondta Dányi Endre.
A Közép Európai Egyetem Média és Kommunikációelméleti Központjának szociológus kutatója az MTI kérdésére pénteken elmondta: a csütörtöki ügy hatása egyelőre nem mutatkozik, de az ismeretlenek által kezdeményezett akció végződhetett volna rosszabbul is. "Az ilyen jellegű kör-sms-ek nagy része hatástalan marad, és legfeljebb kellemetlenséget okoz, például egy ál-bombariadó, de kiélezett helyzetben - mint amilyen a mostani is - akár súlyos következményei is lehetnek" - mondta az MTI-nek a kutató.
Dányi szerint minden attól függ, hogy mikor és hol robbantják a hírt: ha valaki például egy tömött színházban elrikkantja magát, hogy tűz van, az emberek letaposhatják egymást a kijáratoknál. "Az emailt és az sms-t leginkább akkor alkalmazzák, amikor az egyéb médiumok valamilyen okból nem továbbíthatják az üzenetet. 2004. március 11-e után, a madridi robbantásokkor például éppen kampánycsend volt, a kormányellenes tüntetéseket akkor sms-ben szervezték. De említhetnénk a francia diáktüntetéseket, vagy legutóbb a Berlusconi-ellenes felvonulást Olaszországban" - mondta Dányi Endre, aki hozzátette, hogy az sms-t nem pusztán politikai üzenetek közvetítésére használják.
Spanyolországban nemrég gigászi köztéri ivászatot szerveztek emailben és sms-ben a fiatalok, illetve a mobiltelefonok szöveges üzenetein keresztül jöttek létre a különböző flash-mob események is, amikor ismeretlen emberek egy megadott helyen néhány percre összejönnek, hogy a magukkal hozott tárgyakkal, a helyszínen kapott utasítások alapján bemutassanak egy produkciót.
"Az sms-használata a nyomtatás elterjedéséhez hasonlítható: akkor többszázezer emberhez juttatták el ugyanazt az üzenetet, igaz ehhez sok idő kellett, ma viszont már elegendő néhány másodpercre" - mondta Dányi Endre.
