Napi Online
Monitor előtt legfeljebb hat órát dolgozhatunk
A számítógépes munkahelyek kialakításakor érdemes olyan munkakörülményeket teremteni, ahol a dolgozók hatékonyan és pontosan tudják ellátni feladatukat.
A számítógépes munkavégzés elterjedésével egy időben végbement egy szabványosítási folyamat is, amely a munkahelyek kialakításának követelményeit határozza meg. Az egészségügyi tárca erre vonatkozó rendelete minden olyan munkavállalóra - illetve a foglalkoztatóikra - kiterjed, aki napi munkaidejéből legalább négy órán keresztül képernyős eszközt használ. A szabályozás nemcsak az újonnan létrehozott számítógépes munkaállomások kialakításában nyújt segítséget, hanem a korábban létesített munkahelyek értékelésében és átépítésében is.
A képernyős munkahelyen történő munkavégzés a szervezet fizikai állapotromlását, látásromlást és pszichés megterhelést idézhet elő, ezért a környezet kialakításakor oda kell figyelni a munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek megteremtésére, ez pedig a munka hatékonyságát is növelheti. A rendelet szerint a munkáltató köteles a képernyő előtti munkát végző dolgozónak óránként legalább tízperces - össze nem vonható - szünetet adni, és a képernyő előtti munkavégzés ideje a napi hat órát nem haladhatja meg. *A munkavállalót legalább kétévente látásvizsgálatra kell küldeni, és a munkáltató köteles megvásárolni a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveget is.
Az uniós tagországokban érvényben levő szabványsorozat nemcsak a számítógépes eszközök és a munkakörnyezet kialakításának követelményeit rendszerezi, hanem részletekbe menően tárgyalja a szoftvereszközökkel szemben támasztott követelményeket is. A munkaállomásnál az asztal mélységét úgy kell kialakítani, hogy a monitor legalább 50-70 cm-re legyen a szemtől. A billentyűzet és az egér használata eltérő testhelyzetet igényel, az előbbi használata a kar, a váll, a nyak és a törzs izmainak folyamatos aktivitásával jár együtt a testhelyzet fenntartása miatt, míg az utóbbi egyoldali vállcsavarodást és -hajlítást jelent, ami növeli a mozgásszervi rendellenességek veszélyét.
Egy call centerben végzett ergonómiai vizsgálatsorozat során kiderült, hogy a dolgozók majdnem olyan gyakran használják az egeret, mint a billentyűzetet, ezért ilyen munkakörnyezetben biztosítani kellene az eszközök dinamikus használatát. Ideális esetben a munkaterületen elegendő hely van ahhoz, hogy a felhasználó a legkedvezőbb pozícióban tarthassa munkaeszközeit, a billentyűzetet és az egeret. Az asztal alá gördíthető billentyűzettartó ellen szól, hogy az egeret külön kell kezelni, ami pedig nem kényelmes megoldás.
Hogy a munkavállaló képes-e szimmetrikus testhelyzetben dolgozni, az függ a láb előtti tér nagyságától és a monitor elhelyezésétől is. Ideális esetben a monitor a felhasználóval szemben helyezkedik el, és a lábtérben semmiféle akadályba - például a számítógép házába - nem ütközik. Ha nincs lehetőség a szimmetrikus elrendezésre, akkor a gerinc egyoldalú terhelése és csavarodása miatt három hónapon belül kialakulhat a gerincferdülés.
A számítógépes munkavégzés elterjedésével egy időben végbement egy szabványosítási folyamat is, amely a munkahelyek kialakításának követelményeit határozza meg. Az egészségügyi tárca erre vonatkozó rendelete minden olyan munkavállalóra - illetve a foglalkoztatóikra - kiterjed, aki napi munkaidejéből legalább négy órán keresztül képernyős eszközt használ. A szabályozás nemcsak az újonnan létrehozott számítógépes munkaállomások kialakításában nyújt segítséget, hanem a korábban létesített munkahelyek értékelésében és átépítésében is.
A képernyős munkahelyen történő munkavégzés a szervezet fizikai állapotromlását, látásromlást és pszichés megterhelést idézhet elő, ezért a környezet kialakításakor oda kell figyelni a munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek megteremtésére, ez pedig a munka hatékonyságát is növelheti. A rendelet szerint a munkáltató köteles a képernyő előtti munkát végző dolgozónak óránként legalább tízperces - össze nem vonható - szünetet adni, és a képernyő előtti munkavégzés ideje a napi hat órát nem haladhatja meg. *A munkavállalót legalább kétévente látásvizsgálatra kell küldeni, és a munkáltató köteles megvásárolni a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveget is.
Az uniós tagországokban érvényben levő szabványsorozat nemcsak a számítógépes eszközök és a munkakörnyezet kialakításának követelményeit rendszerezi, hanem részletekbe menően tárgyalja a szoftvereszközökkel szemben támasztott követelményeket is. A munkaállomásnál az asztal mélységét úgy kell kialakítani, hogy a monitor legalább 50-70 cm-re legyen a szemtől. A billentyűzet és az egér használata eltérő testhelyzetet igényel, az előbbi használata a kar, a váll, a nyak és a törzs izmainak folyamatos aktivitásával jár együtt a testhelyzet fenntartása miatt, míg az utóbbi egyoldali vállcsavarodást és -hajlítást jelent, ami növeli a mozgásszervi rendellenességek veszélyét.
Egy call centerben végzett ergonómiai vizsgálatsorozat során kiderült, hogy a dolgozók majdnem olyan gyakran használják az egeret, mint a billentyűzetet, ezért ilyen munkakörnyezetben biztosítani kellene az eszközök dinamikus használatát. Ideális esetben a munkaterületen elegendő hely van ahhoz, hogy a felhasználó a legkedvezőbb pozícióban tarthassa munkaeszközeit, a billentyűzetet és az egeret. Az asztal alá gördíthető billentyűzettartó ellen szól, hogy az egeret külön kell kezelni, ami pedig nem kényelmes megoldás.
Hogy a munkavállaló képes-e szimmetrikus testhelyzetben dolgozni, az függ a láb előtti tér nagyságától és a monitor elhelyezésétől is. Ideális esetben a monitor a felhasználóval szemben helyezkedik el, és a lábtérben semmiféle akadályba - például a számítógép házába - nem ütközik. Ha nincs lehetőség a szimmetrikus elrendezésre, akkor a gerinc egyoldalú terhelése és csavarodása miatt három hónapon belül kialakulhat a gerincferdülés.
