Dojcsák Dániel
Kicsikre lő a Lenovo az új laptopjaival
A Lenovo Magyarországon is bemutatta immáron az IBM nevet nélkülöző új termékcsomagját, melyben asztali és notesz gépek közül válogathat a főként kis- és középvállalkozásokból álló célcsoport. A tavaszi kínálat a korábbi IBM gépektől eltérően vegyíti a professzionális területeket az otthoni, multimédiás felhasználással is.
Gottlieb István vezérigazgató szerint a Thinkpad és Thinkcenter termékek továbbra is jól helytállnak a piacon. Elmondása szerint a Lenovo az eddigi magas presztízsű, jó branddel rendelkező termékek mellett - amiktől már nem remélnek ugrásszerű növekedést -, megcélozzák a piac kisebb szereplőit is, akiknek egészen más elvárásaik lehetnek a multinacionális környezet igényeihez képest. Ebben a szegmensben gyakori jelenség, hogy a kisvállalkozó, egyéni vállalkozó céges gépe egyben otthoni, multimédiás funkciókat is el kell lásson, illetve sokat számít, hogy a noname gépekhez képest mennyivel drágábban lehet ezekhez hozzájutni. Ezen túl számítani lehet arra, hogy a multikkal ellentétben ezek a felhasználók nincsenek felkészülve az informatikai feladatokra, akiknek seregnyi rendszergazdája és informatikusa ügyködik azon, hogy a cég minden egyes gépe hadra fogható legyen. Ennek eredményeképp született meg az asztali gépek között a 3000J és a notesz gépek között a C100/N100 sorozat, ami ár teljesítmény viszonylatban igen kecsegtető elsőre.
Az asztali verziók közül hazánk kis piac lévén nem kapta meg a teljes termékpalettát, így csak toronyházas kiszerelésben érhető el az új sorozat, illetve nem kapható AMD processzorral szerelve, csak Intellel. Ha hozzátesszük, hogy az egész sorozat SIS chipsettel szerelt, akkor kicsit borús is lehet a tekintete sokaknak. Persze az átlagos otthoni és üzleti felhasználás nem kívánja meg a legújabb technológiákat, inkább a megbízhatóság és a költséghatékonyság számít. Ennek jegyében kimaradt a PCI-Express foglalat is és a grafikai feladatokat AGP porton, illetve integrált megoldásokon keresztül látják el, emellett viszont SATA merevlemez és sima DDR RAM-ok kaptak helyet a gépben.
A Lenovo munkatársai büszkén mutatták be magát a házat, ami a ThinkCenterrel szinte azonos felépítésű, tehát ezzel nem spóroltak. Operációs rendszerek közül pedig természetesen a legelterjedtebb Windows XP-t lehet választani vagy PC DOS-t (gyakorlatilag oprendszer nélküli változat), amihez saját kedvünk szerint telepíthetünk Linuxot is. A meghajtó programok rendelkezésre állnak, csupán az alacsony piaci igény miatt nem kínálnak készen pingvines rendszereket. A sorozat legnagyobb teljesítményű tagja 1 Gbyte DDR RAM-ot, dupla rétegű írót, 160 Gbyte-os SATA merevlemezt és egy 17"-os TFT monitort foglal magában mindössze 236 000 Ft-os áron, de egy szerényebb kivitelű konfigurációhoz már 160 ezer forintos nettó áron hozzá lehet jutni. Ezek nem alacsony árak, sőt azonos, de noname konfigurációt jóval alacsonyabb áron is be lehet szerezni, de közlésük szerint szándékos lépés, hogy nem olcsó kínai kategóriaként szeretnének bemutatkozni, hanem a magas árért cserében inkább a minőségre és a megbízhatóságra adnak.
További érdekesség, hogy mind az asztali, mind a noteszgépeken az eddig IBM-nél megszokott piros alkatrészek narancssárgára cserélődtek, aminek természetesen semmi köze nincs a hazai választásokhoz, de mindenesetre jól áll a fiatalos, trendi szín az új készülékeknek. A laptopok szintén belépőszintű kínálatot nyújtanak, bár itt jóval komolyabb skálázhatósággal találkozunk. A legkisebb ugrifüles a C100, ami csak 15"-os kijelzővel választható, 256 Mbyte RAM és egy Celeron processzor boldog gazdája, cserében bruttó 240 000 Ftért elvihető. Ezt a 3000J-hez hasonlóan azoknak ajánlja a cég, akik az otthoni alapvető multimédiás funkciókat is élveznék, de egy megbízható irodai gépre is szükségük van.
Meglepő ezen a szinten, de az USB mellett Firewire és S-video csatlakozót, illetve kártyaolvasót is találunk a gépben. A külvilággal WiFi és Bluetooth segítségével tud kapcsolatot teremteni, és persze LAN és modem csatlakozót is kapott. A nagyobb testvér, az N100 már komolyabb felszereltségű: az előzőhöz képest választható 14/15"-os kijelző, ráadásul szélesvásznú változatban, ami táblázatkezelésnél és DVD filmek nézésénél is jól jöhet. Ezen túl kapott ujjlenyomatolvasót, webkamerát, mégis a kis képernyős változat csupán 2,5 kg-ot nyom. Az IBM-es időkből megmaradt billentyűzet közepén lévő egeret helyettesítő pöcöktől viszont elbúcsúzott a cég. Az új Lenovo termékeknél a többi gyártóhoz hasnonlóan áttértek a touchpad megoldásra, ami a legtöbb embernek egyszerűbb lehet, de ha a későbbiekben ez a ThinkPad-eket is érinti, akkor az nagy szívfájdalom lehet sok felhasználónak.
Érdekes módon az új termékek mindegyike azoknak szól, akik eddig nem, vagy alig használtak számítógépet munkájukhoz, illetve szórakozáshoz. Ennek a két funkciónak az összehozásával akarják elérni azt a réteget, amely eddig ódzkodott egy laptop használatától. Ráadásul a ThinkPadekben megszokott Access IBM helyett a Lenovo Care, azaz Lenovo törődés funkció is bekerült, ami ugyan magyar nyelven még nem érhető el, de így is nagy segítség az átlag felhasználóknak. Ebben az automatikus rendszervisszaállítás és a könnyen használható vezetéknélküli hálózati konfigurátor mellett a legnagyobb dobás az automata frissítés kereső, ami önmaga ellenőrzi, hogy az adott konfigurációhoz került e fel új meghajtó program a Lenovo szervereire, és amennyiben igen, akkor önállóan telepíti is azokat. Sőt ez nem csak a hardware vezérlőkre, hanem a gyárilag telepített programokra is vonatkozik, ami nagyban megkönnyítheti a kezdő felhasználók életét.
Gottlieb István vezérigazgató szerint a Thinkpad és Thinkcenter termékek továbbra is jól helytállnak a piacon. Elmondása szerint a Lenovo az eddigi magas presztízsű, jó branddel rendelkező termékek mellett - amiktől már nem remélnek ugrásszerű növekedést -, megcélozzák a piac kisebb szereplőit is, akiknek egészen más elvárásaik lehetnek a multinacionális környezet igényeihez képest. Ebben a szegmensben gyakori jelenség, hogy a kisvállalkozó, egyéni vállalkozó céges gépe egyben otthoni, multimédiás funkciókat is el kell lásson, illetve sokat számít, hogy a noname gépekhez képest mennyivel drágábban lehet ezekhez hozzájutni. Ezen túl számítani lehet arra, hogy a multikkal ellentétben ezek a felhasználók nincsenek felkészülve az informatikai feladatokra, akiknek seregnyi rendszergazdája és informatikusa ügyködik azon, hogy a cég minden egyes gépe hadra fogható legyen. Ennek eredményeképp született meg az asztali gépek között a 3000J és a notesz gépek között a C100/N100 sorozat, ami ár teljesítmény viszonylatban igen kecsegtető elsőre.
Az asztali verziók közül hazánk kis piac lévén nem kapta meg a teljes termékpalettát, így csak toronyházas kiszerelésben érhető el az új sorozat, illetve nem kapható AMD processzorral szerelve, csak Intellel. Ha hozzátesszük, hogy az egész sorozat SIS chipsettel szerelt, akkor kicsit borús is lehet a tekintete sokaknak. Persze az átlagos otthoni és üzleti felhasználás nem kívánja meg a legújabb technológiákat, inkább a megbízhatóság és a költséghatékonyság számít. Ennek jegyében kimaradt a PCI-Express foglalat is és a grafikai feladatokat AGP porton, illetve integrált megoldásokon keresztül látják el, emellett viszont SATA merevlemez és sima DDR RAM-ok kaptak helyet a gépben.
A Lenovo munkatársai büszkén mutatták be magát a házat, ami a ThinkCenterrel szinte azonos felépítésű, tehát ezzel nem spóroltak. Operációs rendszerek közül pedig természetesen a legelterjedtebb Windows XP-t lehet választani vagy PC DOS-t (gyakorlatilag oprendszer nélküli változat), amihez saját kedvünk szerint telepíthetünk Linuxot is. A meghajtó programok rendelkezésre állnak, csupán az alacsony piaci igény miatt nem kínálnak készen pingvines rendszereket. A sorozat legnagyobb teljesítményű tagja 1 Gbyte DDR RAM-ot, dupla rétegű írót, 160 Gbyte-os SATA merevlemezt és egy 17"-os TFT monitort foglal magában mindössze 236 000 Ft-os áron, de egy szerényebb kivitelű konfigurációhoz már 160 ezer forintos nettó áron hozzá lehet jutni. Ezek nem alacsony árak, sőt azonos, de noname konfigurációt jóval alacsonyabb áron is be lehet szerezni, de közlésük szerint szándékos lépés, hogy nem olcsó kínai kategóriaként szeretnének bemutatkozni, hanem a magas árért cserében inkább a minőségre és a megbízhatóságra adnak.
További érdekesség, hogy mind az asztali, mind a noteszgépeken az eddig IBM-nél megszokott piros alkatrészek narancssárgára cserélődtek, aminek természetesen semmi köze nincs a hazai választásokhoz, de mindenesetre jól áll a fiatalos, trendi szín az új készülékeknek. A laptopok szintén belépőszintű kínálatot nyújtanak, bár itt jóval komolyabb skálázhatósággal találkozunk. A legkisebb ugrifüles a C100, ami csak 15"-os kijelzővel választható, 256 Mbyte RAM és egy Celeron processzor boldog gazdája, cserében bruttó 240 000 Ftért elvihető. Ezt a 3000J-hez hasonlóan azoknak ajánlja a cég, akik az otthoni alapvető multimédiás funkciókat is élveznék, de egy megbízható irodai gépre is szükségük van.
Meglepő ezen a szinten, de az USB mellett Firewire és S-video csatlakozót, illetve kártyaolvasót is találunk a gépben. A külvilággal WiFi és Bluetooth segítségével tud kapcsolatot teremteni, és persze LAN és modem csatlakozót is kapott. A nagyobb testvér, az N100 már komolyabb felszereltségű: az előzőhöz képest választható 14/15"-os kijelző, ráadásul szélesvásznú változatban, ami táblázatkezelésnél és DVD filmek nézésénél is jól jöhet. Ezen túl kapott ujjlenyomatolvasót, webkamerát, mégis a kis képernyős változat csupán 2,5 kg-ot nyom. Az IBM-es időkből megmaradt billentyűzet közepén lévő egeret helyettesítő pöcöktől viszont elbúcsúzott a cég. Az új Lenovo termékeknél a többi gyártóhoz hasnonlóan áttértek a touchpad megoldásra, ami a legtöbb embernek egyszerűbb lehet, de ha a későbbiekben ez a ThinkPad-eket is érinti, akkor az nagy szívfájdalom lehet sok felhasználónak.
Érdekes módon az új termékek mindegyike azoknak szól, akik eddig nem, vagy alig használtak számítógépet munkájukhoz, illetve szórakozáshoz. Ennek a két funkciónak az összehozásával akarják elérni azt a réteget, amely eddig ódzkodott egy laptop használatától. Ráadásul a ThinkPadekben megszokott Access IBM helyett a Lenovo Care, azaz Lenovo törődés funkció is bekerült, ami ugyan magyar nyelven még nem érhető el, de így is nagy segítség az átlag felhasználóknak. Ebben az automatikus rendszervisszaállítás és a könnyen használható vezetéknélküli hálózati konfigurátor mellett a legnagyobb dobás az automata frissítés kereső, ami önmaga ellenőrzi, hogy az adott konfigurációhoz került e fel új meghajtó program a Lenovo szervereire, és amennyiben igen, akkor önállóan telepíti is azokat. Sőt ez nem csak a hardware vezérlőkre, hanem a gyárilag telepített programokra is vonatkozik, ami nagyban megkönnyítheti a kezdő felhasználók életét.