Berta Sándor
Németország: fél évig tárolnák a távközlési adatokat
A német kormánypártok a Bundestag tegnapi ülésén a különböző távközlési adatok hat hónapig való tárolása mellett foglaltak állást. Mivel a CDU/CSU és az SPD képviselői megszavazták az előterjesztést, így a döntés most már a német kormány kezében van.
Mint ismeretes, az Európai Parlament megszavazta, hogy az egyes tagországoknak 6-24 hónap közötti időszakra el kell tárolniuk mindenféle távközlési adatot. A korábbi javaslat értelmében eltárolnák a vezetékes, a mobil- és a VoIP-beszélgetések, az SMS-, a chat-, az FTP-, a P2P-, az e-mail és az internetforgalom adatait. Ezek közé az információk közé tartoznának az előfizető vezetékes és mobiltelefonszáma, a hívó felek számai, a hívások időtartama és időpontja, az internetezésről szóló naplófájlok.
Bár a német parlament úgy határozott, hogy a beszélgetések, az elektronikus levelek, illetve más üzenetek tartalmát nem kell eltárolni és az adatok csak a súlyos bűncselekmények esetén lennének előhívhatók, adatvédelmi szakemberek és polgári jogi szervezetek mégis alkotmányellenesnek tartják a születendő rendeletet. Peter Schaar adatvédelmi ombudsman elégedettségének adott hangot, hogy az adattárolási időtartam csupán hat hónap. Ugyanakkor aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ezzel a jogszabállyal szabaddá vált az út, hogy a jövőben anélkül is adatokat gyűjthessenek a hatóságok, hogy konkrét gyanújuk lenne valakivel szemben.
A szakember elmondta azt is, hogy szerinte nem igaz, miszerint a rögzített információkat csak a súlyos bűncselekményeknél fogják elővenni, félő, hogy bármilyen kis ügyben is. A Handelsblatt német gazdasági lap információi szerint a hívó felet azonnal azonosítani fogják. Sabine Leutheusser-Schnarrenberger, az FDP parlamenti frakcióvezető-helyettese, Jan Korte baloldali képviselő és Jerzy Montag, a Zöldek honatyája egyaránt kifogásolta az előterjesztést, mondván szükségtelen és megsérti az alapvető emberi jogokat.
Az ellenzéki pártok azonban ezzel a véleményükkel tegnap egyedül maradtak a Bundestagban. Azt pedig továbbra sem lehet tudni, hogy az adatokat hol fogják tárolni, az adattárolási költségeket ki fogja megtéríteni, megsemmisítik-e hat hónap után az elraktározott információkat, ki(k) férhet(nek) majd hozzá ezekhez az adatokhoz és hogyan fogják őrizni az illetéktelen hozzáférésektől?
Mint ismeretes, az Európai Parlament megszavazta, hogy az egyes tagországoknak 6-24 hónap közötti időszakra el kell tárolniuk mindenféle távközlési adatot. A korábbi javaslat értelmében eltárolnák a vezetékes, a mobil- és a VoIP-beszélgetések, az SMS-, a chat-, az FTP-, a P2P-, az e-mail és az internetforgalom adatait. Ezek közé az információk közé tartoznának az előfizető vezetékes és mobiltelefonszáma, a hívó felek számai, a hívások időtartama és időpontja, az internetezésről szóló naplófájlok.
Bár a német parlament úgy határozott, hogy a beszélgetések, az elektronikus levelek, illetve más üzenetek tartalmát nem kell eltárolni és az adatok csak a súlyos bűncselekmények esetén lennének előhívhatók, adatvédelmi szakemberek és polgári jogi szervezetek mégis alkotmányellenesnek tartják a születendő rendeletet. Peter Schaar adatvédelmi ombudsman elégedettségének adott hangot, hogy az adattárolási időtartam csupán hat hónap. Ugyanakkor aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ezzel a jogszabállyal szabaddá vált az út, hogy a jövőben anélkül is adatokat gyűjthessenek a hatóságok, hogy konkrét gyanújuk lenne valakivel szemben.
A szakember elmondta azt is, hogy szerinte nem igaz, miszerint a rögzített információkat csak a súlyos bűncselekményeknél fogják elővenni, félő, hogy bármilyen kis ügyben is. A Handelsblatt német gazdasági lap információi szerint a hívó felet azonnal azonosítani fogják. Sabine Leutheusser-Schnarrenberger, az FDP parlamenti frakcióvezető-helyettese, Jan Korte baloldali képviselő és Jerzy Montag, a Zöldek honatyája egyaránt kifogásolta az előterjesztést, mondván szükségtelen és megsérti az alapvető emberi jogokat.
Az ellenzéki pártok azonban ezzel a véleményükkel tegnap egyedül maradtak a Bundestagban. Azt pedig továbbra sem lehet tudni, hogy az adatokat hol fogják tárolni, az adattárolási költségeket ki fogja megtéríteni, megsemmisítik-e hat hónap után az elraktározott információkat, ki(k) férhet(nek) majd hozzá ezekhez az adatokhoz és hogyan fogják őrizni az illetéktelen hozzáférésektől?
